“Egy jó tanács ugyanis biztonságot ad és gyakran pénzben is mérhető előnnyel jár egy vállalkozás számára.”

A nagy nemzetközi irodákban megszokott profizmust és igényességet már nem csak világméretű vállalatok hazai ügyvédjeitől várhatja el az ügyfél. A Budapest belvárosától fél órára található Budlegal Buzády és Udvari Ügyvédi Iroda családi légkörben, komoly nemzetközi kapcsolatokkal nyújtja hasonló szolgáltatásait. Az iroda alapító partnerével, Dr. Buzády Csongorral beszélgettünk.

Miért választotta éppen a jogászi hivatást? Hogyan zajlott az iroda alapítása?

Tudni kell rólam, hogy Németországban nőttem fel külhoni magyarként. A müncheni érettségit követően költöztem Magyarországra, fiatal felnőttként pedig nagyon vonzónak találtam a keleti és nyugati kultúrát ötvöző országot. Úgy gondoltam, hogy a Németországban szerzett nyelvtudásomat és nyugati gondolkodásmódomat ügyvédként jól fogom tudni itthon hasznosítani, ezek a számításaim pedig be is jöttek. Az ügyfélkörünk nagy része hozzám hasonlóan nyugati országokból jött, a velük való tárgyalások során pedig fontos érteni azt, hogy hogyan gondolkoznak ők.

Miután a feleségem és én elég tapasztalatot szereztünk nemzetközi irodákban, 2003-ban úgy döntöttünk, hogy itt az ideje belevágni egy saját iroda alapításába.

Ez helyes döntésnek bizonyult, hiszen immár tizenöt éve vagyunk stabil résztvevői a piacnak.

Mindkettőnknek tetszett a nemzetközi irodák légköre, a munkához való hozzáállás és az ott tapasztalt kifinomult stílus, kulturált környezet. Szerintünk igenis fontos, hogy a leves, amit eszünk ne csak finom legyen, hanem szépen is legyen tálalva.

Az előbbieken kívül nagyon vonzónak találtuk a technikai fejlődés eszközeit is, az elektronikus cégeljárásnak egyik éllovasa a mi irodánk. Már egy évtizede is irodánkban mindennapos volt a skype használata és a dokumentumok szkennelése, pedig ezek abban az időben nem voltak maguktól értetődőek. Összefoglalva tehát a nagyobb irodáknál tapasztalt magas szakmai színvonalat szerettük volna képviselni a saját, független irodánkban.

Ez a függetlenség azóta is megmaradt: semmilyen tőkeerős ügyvédi hálózat nem támogat anyagilag, mégis stabil megélhetést tudunk biztosítani már évek óta több, mint tíz családnak. Ugyanakkor egy nemzetközi hálózat, melynek mi vagyunk a magyar tagjai, biztosítja azt, hogy – nemzetközi munkákon túl – rendszeresen nemzetközi konferenciákra is tudjunk járni, így például nemrég Shanghaiban voltam delegált M&A részvevő.

Az iroda öt éve költözött ide Budaörsre Budapest belvárosából, nemrég pedig bővülés miatt a Terraparkon belül költöztek. Tudna szólni néhány szót a Terrapark elhelyezkedéséről és ennek előnyeiről?

Valamikor 2012 környékén ért minket az a felismerés, hogy Budapest túlzsúfolt, gyakorlatilag minden kapualjban ügyvédi irodákkal találkozunk. Ezért is kerestünk egy további különleges ismérvet, ez pedig az, hogy a fővároson kívül helyezkedünk el. A mai világban nem igényli az ügyfél azt, hogy napi szinten találkozzon az ügyvédjével. Nemzetközi ügyfeleink nagy részével még sosem találkoztunk személyesen, vagy egyetlen személyes találkozó után – ahol az ügyfél meggyőződhet a profizmusunkról – folytatjuk a közös munkát. Az embereknek drága az idejük, egész egyszerűen nem érnek rá ügyvédhez járni, így a személyes találkozás jelentősége operatív szinten csökkent.

Budaörsön és a környékén egyébként számos olyan cég tevékenykedik, akik beleillenek a portfolióinkba, így a napi szintű személyes kapcsolattartás velük könnyedén megoldható. Vannak nemzetközi ügyfeleink Székesfehérvárról, Pilisről, Törökbálintról. Sok esetet tekintve tulajdonképpen mi jöttünk az ügyfelekhez, nem mi várjuk el tőlük, hogy a sűrű belvárosból ők jöjjenek hozzánk. További érv, hogy Budaörs lényegében már összenőtt Budapesttel. Közigazgatásilag ugyan külön település, de például egy Kelenföldön lévő ügyfélnek sokkal könnyebb ide eljutni, mint beverekednie magát az V. kerületbe.  Fontos hozzátenni, hogy az irodában mi inkább a tanácsadói, szerződésszerkesztési munkára fektetjük a hangsúlyt,

a pereskedésre mintegy ultima ratioként tekintünk,

így a bírósághoz való fizikai közelség nekünk nem elsődleges szempont. Ezen álláspontunkat egyébként erősíti az új Pp. óta uralkodó pereskedési „mizéria”.

Egyébként a dr. Tuczai Dóra kolleginával való társulásunknak köszönhetően – akivel megalapítottuk a Budlegal Ügyvédi Társulást – Budapesten is rendelkezünk befogadóképes tárgyalóval, így adott esetben a fővárosban is le tudunk folytatni egy-egy tárgyalást, megbeszélést. Dóra egyébként szintén nemzetközi ügyvédi irodákban szocializálódott, így tökéletesen kiegészítjük egymást.  

Mik a tapasztalatai a manapság pályakezdő jogászokkal kapcsolatban? Milyen tanácsokat tudna adni a frissen szakvizsgázott fiataloknak?

Alapvetően pozitívak a tapasztalataim. A fiatal pályakezdő kollegák megfelelő komolysággal és felkészültséggel, remekbe szabott önéletrajzokkal és motivációs levelekkel érkeznek hozzánk. Elmondható, hogy a gyakornoki és ügyvédjelölti helyekért nagy harc alakult ki közöttük. Ami mindenképpen említésre méltó, hogy a beszélgetés a potenciális kollégákkal már nem annyira egyoldalú, mint 5-10 évvel ezelőtt. Az állásinterjún nem csak az jön fel témaként, hogy a munkavállalótól mi várható el, ugyanilyen fontossá vált az is, hogy az iroda mint munkáltató mit tud nyújtani a dolgozóinak. Mi szívesen beszélgetünk erről, mert hisszük, hogy hosszútávú karrier szempontjából is komoly lehetőség rejlik az irodánkban.

Nálunk ugyanis a jelöltek a gazdasági jog minden területére betekintést nyerhetnek, és lehetőségük van a magyar mellett több nyelven is dolgozni. Nálunk természetes az, hogy a munka során angol vagy német nyelven is elkészüljenek az egyes iratok, ebből fakadóan a jelöltekkel szemben is alapszintű elvárás az erős nyelvtudás. 

Fontos számunkra a közös fejlődés, a munkák és tapasztalatok kiértékelése. Mi nem szeretünk hibákban és mulasztásokban gondolkodni. Ha valami nem sikerül elsőre, azon szeretnénk együtt gondolkodni, és megfogalmazni, hogyan lehetne legközelebb jobban vagy másképp csinálni. A jelöltek ebből is láthatják, hogy nem olyan egyszerű az ügyfelekkel bánni, mint ahogyan az külső szemlélőként tűnhet. A nyelv és a szakmaiság mellett pedig az eddigi visszajelzések alapján kellemes légkört tudunk biztosítani.

A legfontosabb, amit ajánlani tudok a pályakezdőknek, hogy a jogi tudás mellett az üzleti ismereteket is minél előbb sajátítsák el.

A gazdasági jog területén tevékeny ügyvéd munkája álláspontom szerint egyre inkább komplex üzleti tanácsadásról szól. Mi nem akadémikusként osztunk szakvéleményt, hanem segítjük az ügyfél vállalkozását. Az ügyfeleinknél erős igény van arra, hogy az ügyvéd lássa és érezze az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos nem jogi kérdéseket és összefüggéseket. Ez a komplex szemlélet számunkra is igen kedvező, segít abban, hogy az ügyfeleink lássák a többletértéket, a pénzügyi előnyt a velünk való együttműködésben. Egy jó tanács ugyanis biztonságot ad és gyakran pénzben mérhető előnnyel jár egy vállalkozás számára. A szerződés tehát nem csak jogi formulák összessége, hanem kettő vagy több fél közötti sikeres üzletelés eredménye. Ugyanígy egy számla nem csak egyfajta számviteli okirat, hanem egy sikeres gazdasági esemény leképeződése. Az egyetemen tanultakat tehát össze kell hozni a valós élet történéseivel, ez pedig sokszor nem egyszerű.

Az egyetem alatti külföldi tanulmányokról, különböző szakmai gyakorlatokról mi a véleménye? Érdemes ezeket bevállalni egyetem alatt vagy jobb döntés szigorúan csak a tanulmányokkal foglalkozni?

Azt gondolom, hogy mindennek megvan a maga ideje. Én mindenkit bátorítok, hogy az egyetem után menjen ki külföldre, ahol új szemszögből tapasztalhatja meg az addig tanultakat. Jómagam az itthoni diploma után visszatértem Németországba, és egy berlini LL.M képzés során az itthonihoz képest teljesen más nézőpontból volt lehetőségem a gazdasági jog újratanulására. Itt megint csak vissza tudok utalni az interjú elején említett nyugati gondolkodásmódra, melynek elsajátítását létfontosságúnak tartom.

Az egyetem alatti külföldi tanulmányoknak – pl. Erasmus utaknak – véleményem szerint inkább nyelvtanulási célja van, az igazi szakmaiság az egyetem utáni képzésekben rejlik. Utóbbiakba azonban mindenképp érdemes rögtön a diploma után belevágni, hiszen később – amikor az embert már hazaláncolja a munka, család – sokkal nehezebb elszakadni egy-egy ilyen külföldi tanulmányútra.

A mi irodánk egyébként teljes mértékben támogatja a külföldi jelenlétet.

Egy kollegánk jelenleg is Németországban, Göttingenben tanul, egy másik kollégát pedig sikeres ki tudtunk helyezni egy neves berlini partnerirodába.

Az LL.M. helyett jó alternatíva a hazai szakjogász-képzés. Személy szerint én az ELTE JOTOKI-n végeztem el 2014-ben – kvázi úttörő módon – az akkor újonnan indult „befektetési, vállalatfinanszírozási és tőzsdei szakjogász” c. posztgraduális képzést. A szakjogász-képzések értelme nem annyira a jogi tudás ismétlése, elmélyítése, hanem az adott piaci ágazat egyéb szereplőinek és tevékenységük megismerése, esetemben pl. bankárok, tőzsdeprofik…

A Budlegal partnerein mind tagjai és aktívan vesznek részt a Magyar-Német Jogász Egyesület munkájában. Erről tudna mondani néhány szót?

A Magyar-Német Jogász Egyesületben való tevékenykedés egyfajta társadalmi elhivatottság. Évtizedek óta vesznek részt olyan jogászok az itteni munkában, akik szeretnek együtt gondolkodni, nem mindennapi problémákat közösen megoldani. Itt lehet kiszakadni a saját munkánk világából, és kicsit más szakterületekkel is foglalkozni. Szinte minden jogterületet lefedünk: az új Alaptörvény beiktatásakor az alkotmányjog volt a fő csapásirány, nemrég Tokajban közigazgatási jogi és idegenrendészeti konferenciákat rendeztünk, de voltak már rendezvényeink a borjog területén is német borvidéken, a gyönyörű Neustadt an der Weinstraße kisvárosban. Nagyon előkelő társaság, amely többek között neves professzorokból és a német legfelsőbb bíróság bíráiból áll.

Az iroda nemzetközi tevékenysége is szorosan kötődik Németországhoz.

Ez így van. Sok német vállalat Magyarországra való letelepedését bonyolítottuk már le. Ez a legtöbbször úgy néz ki, hogy a német ügyfélnek már van egy jól működő otthoni vállalkozása, amit szeretne mintegy leklónozni, változatlan formában átültetni a magyar jogrendszerbe. Ez a két ország különböző jogrendszere miatt persze nem ilyen egyszerű, és itt jövünk mi a képbe. A német és a magyar jogszabályok és üzleti kultúra ismeretében olyan alternatívákat tudunk ajánlani, amelyek egyszerre felelnek meg az ügyfél elvárásainak és a magyar jognak. Ez egy nagyon összetett folyamat, amely során elintézzük a vállalati letelepedés társasági jogi, munkajogi, ingatlanjogi részeit, ezenkívül a banki ügyintézésben is gyakran segítséget nyújtunk.

Manapság a legtöbben angolul beszélnek, a második idegennyelv gyakran háttérbe szorul. Mit gondol, megéri az egyetem mellett német jogi szaknyelvet tanulni? Vagy esetleg elég az angol?

A német ügyfelek alapvetően azt szeretik, ha németül folynak a dolgok, ez pedig az osztrák és svájci ügyfeleknél hatványozottan igaz. Azt gondolom, hogy akinek ideje engedi, az az egyetem alatt mindenképpen sajátítsa el a német nyelvet, hiszen amellett, hogy nagyon szép, Közép-Kelet Európában kifejezetten hasznos is. Ettől függetlenül az a személyes tapasztalatom, hogy egyre több német ügyfél kénytelen angolra váltani, hiszen az üzleti életben ez a lingua franca, a közös nyelv. A mi irodánkban a nyelvi különbségeket mindig remekül át tudjuk hidalni, nemrég volt például egy joint-venture ügylet, ahol az üzleti tárgyalások során keveredett a magyar, szlovén, angol és német nyelv. Nagy élmény volt ezt ügyvédként megélni, az üzlet pedig végül sikeresen megköttetett…

Beszélne kicsit bővebben az iroda felépítéséről, az irodai légkörről?

A budlegal csapata jelenleg 12 főből áll. A korábban említett függetlenség és a 15-20 főben maximalizált létszám adja számunka a komfortérzetet, a profizmus melletti családias légkört. Ezzel az optimális létszámmal könnyebben lehet az emberi kapcsolatokat ápolni, mint egy nagyobb irodában, viszont éppen elegen vagyunk ahhoz, hogy nagyobb horderejű munkákat is el tudjunk vállalni.

A csapatunk hangsúlyozottan nem csak a jogászokból áll, mi egy „ügyvédi iroda csapat” vagyunk.

A titkárság szerepe az utóbbi években az elektronikus eljárások miatt felértékelődött, így ők egy nagyon fontos szerepet töltenek be, gyakorlatilag jogi asszisztensként segítik a munkánkat.

Nincsenek hagyományos, fix csapatépítő programok, viszont nagyon nyitottak vagyunk minden újdonságra. A múltkor például közös boxedzésen vettünk részt, de voltunk már bowlingozni, meglátogattuk a bécsi karácsonyi vásárt, és sokszor eljárunk közösen ebédelni.

A korábban említettek mellett az iroda más szakterületeken is erősségekkel rendelkezik.

Így van, egyik erősségünk az adatvédelem. Dr. Udvari Jesszika ügyvédnő ennek a területnek a szakértője, több ügyfelünknél segíti a GDPR megfeleléshez szükséges dokumentációk elkészítését és folyamatok kialakítását, hiszen itt nem elsősorban szabályzatok átírása a feladat, sok esetben komplex szemléletváltásra van szükség. Tapasztalataink szerint a jogi tanácsadás sok területen átértékelődik, munkajogi területen azt látjuk, hogy felerősödött az igény olyan megoldások kidolgozása iránt, amelyeknek célja a munkavállalók számára előnyös, de a munkáltató számára költséghatékony megoldások megtalálása, és a munkaerő megtartása. Ezen a területen is várjuk a frissen végzett jogászok jelentkezését. Dr. Tuczai Dóra pedig ex asse ingatlanjogász, praxisa a jelöltek számára úgymond „klasszikus” szakmai tapasztalatot biztosít.  

Milyen más területekre várnak még új ügyvédjelölteket?

Leginkább a munkajogi és adatvédelmi practice group-okba várjuk új kollégák jelentkezését, mely csoportoknak Jesszika a vezetője. Ezentúl az ingatlan- és cégjogban jártas munkaerőre is szükségünk van.

Profizmus, igényesség, emberi léptékben. Irány a Budlegal!

Szimpatikus a profi szemlélet, de a családias környezetet is kedveled? Szívesen csatlakoznál egy olyan csapathoz, ahol a közös bowlingozás és boxedzés is elképzelhető? Most megteheted!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.