Egy új polgári perrendtartás alapjai – Recenzió

Az új polgári perrendtartás kodifikációjának előkészítése fontos mérföldkőhöz érkezett: 2014 nyarán benyújtásra került a több mint egy évig folyó tudományos előkészítő munkálatok eredményeként megszületett koncepció-tervezet, amely alapjául szolgált a Kormány által 2015. január 14-én elfogadott Koncepciónak. A továbbiakban a két előkészítő anyag összetévesztésének elkerülése végett az itt feltüntetett elnevezéseket fogom használni.

A koncepció-tervezet (a továbbiakban: Tervezet) anyaga tanulmánykötet formájában jelent meg a HVG-ORAC Kiadó gondozásában. A kötetet Németh János, a Polgári Perjogi Kodifikációs Főbizottság elnöke és Varga István, a Főbizottság tudományos titkára szerkesztették.

A 764 oldalas könyv igényes és kifinomult keménytáblás vászonkötést kapott, amely már önmagában is megalapozza a kötet előkelő helyét a polgári perjog iránt érdeklődő olvasó könyvespolcán.

nemeth-varga_pp_borito

A kötet összesen 39 közreműködő egy-, illetve többszerzős tanulmányaiból áll, amelyek terjedelmükben, stílusukban, és mélységükben is nagy változatosságot mutatnak. Már a tartalomjegyzékből is kitűnik, hogy a munka során a kezdeményezők igyekeztek minél szélesebb körű szakmai réteget megszólítani, és minden jogászi hivatásrend képviselőit bevonni. Bár a kodifikáció tárgya az eljárási jogszabály reformja, a Tervezet anyaga néhány, ehhez szervesen kapcsolódó szervezeti kérdést is tárgyal. A sokszínűség miatt lehetetlen vállalkozás volna a teljes tartalom átfogó ismertetése, így jelen recenzió is csupán a teljesség igénye nélkül igyekszik megtalálni és kiemelni a kulcsfontosságú témaköröket.

A nyitó tanulmányban Varga István „Egység és sokféleség a perrendi kodifikációban” címmel foglalja össze a módszertani és tartalmi előkérdéseket: a Tervezet a perjogi dogmatika és az igazságszolgáltatási gyakorlat által felvetett szabályozási igényeket igyekszik felmérni, tematizálni. Ez a folyamat magában foglalja a leendő szabályozási tárgykörök azonosítását, és a lehetséges szabályozási irányok bemutatását. A Tervezet több tényezőt is szem előtt tartva dolgozik, hiszen a közösségi jog, a nemzetközi jog, a hazai anyagi jogi szabályozás és a nemperes eljárások szabályaival való összhang mind követelményeket támaszt a perjogi kodifikáció felé. A szerzők munkájuk során bőségesen merítettek más földrajzi és/vagy időbeli síkon megvalósult perrendek gyakorlataiból is. Varga István a Tervezet elsődleges céljaiként a perhatékonyság növelését, a koherenciazavarok megszüntetését, és az egyes hivatásrendek igényeinek figyelembevételét emelte ki.

A Tervezet tanulmányai tartalmukat tekintve alapvetően a következő csomópontok köré rendezhetőek, melyek természetesen több ízben összefonódnak:

  • az általános elsőfokú hatáskör helye;
  • a pertárgy, illetve perbeli személyek szerinti differenciált szabályok kivezetése;
  • percezúra, ezáltal osztott perrend bevezetése;
  • a bírói hatalom és a felek rendelkezési jogának összhangja az új perszerkezetben;
  • a nemperes eljárások, valamint az alternatív vitarendező mechanizmusok és a perjog összhangja;
  • az előzőekhez kapcsolódó modell-szintű szervezeti és infrastrukturális kérdések.

A Tervezetből kiolvasható modell az új Ptk.-hoz hasonlóan kommercializált, vagyis elsősorban a gazdasági élet résztvevőihez, és nem az “átlag” állampolgárokhoz szól. Ezt az anyagi jog liberális alaptartásán kívül a perjog közjogi természete is indokolja.

Az eljárási szabályok egységesítése arra tesz javaslatot, hogy a különeljárások (pl. közigazgatási perek) kivételével ne differenciáljon a jogalkotó a per tárgya és alanyai szerint, hiszen az ügy összetettsége nem ezektől a tényezőktől függ. A Tervezet különösen elveti a kisértékű perek sommás szabályozásának módszerét, valamint a kiemelt jelentőségű perekben alkalmazandó illuzórikus rövidségű határidőket.

A tanulmányok alapján többséginek tekinthető álláspont szerint egy négyszintű bírósági szervezetben legalább az előbb említett általános eljárási szabályok alá eső, többségükben vagyonjogi jellegű perek terén célszerű volna a törvényszékekhez telepíteni az általános elsőfokú hatáskört. A törvényszéki elsőfokú hatáskörhöz a Tervezet tényleges, kizárólag hivatásos bírókból álló tanácsokban történő társasbíráskodást, egyfokú fellebbezési rendszert, ügyvédkényszert, és a felek magas szintű autonómiáját társítaná. Az itt csupán címszavakban felvázolt gazdasági központú szemlélettől idegen eljárási fajták (például a személyállapoti perek) kerülnének kivételként a járásbíróságok elsőfokú hatáskörébe. A szerzők ezzel a megoldási javaslattal szándékoznak javítani az ügyek szakértelem és erőforrások szerinti jobb elosztásán.

Ha jogalkotásról van szó, minden bizonnyal a legfontosabb, mindenki érdeklődésére számot tartó kérdésként emelhetjük ki a hatékonyságot. A hatékonyság a perjog területén leginkább a jogviták lehetőség szerinti gyors, végleges, ezáltal a jogkeresőknek jogbiztonságot kínáló elintézésén keresztül ragadható meg. A Tervezet az ügyek elintézésének gyorsítására kevéssé alkalmas eszköznek látja a rövidre szabott határidők tűzését. Ehelyett a magyarországi perjogi dogmatika hagyományaiból merítve percezúra bevezetésére tesz javaslatot a jogalkotónak. Az ehhez kapcsolódó problémákat és megoldásokat magas fokú tudományos igényességgel bemutató tanulmányok Döme Attila, Ébner Vilmos, Éless tamás és Parlagi Mátyás neveihez fűződnek.

A peres eljárás perfelvételi és érdemi szakaszra való bontásának hazai hagyománya az 1911-es Plósz Sándor-féle perrendben gyökeredzik, a szerzők azonban jelentősen módosított tartalommal dolgozták ki az intézmény mai igényeknek megfelelő változatát. A Tervezet értelmében a perfelvételi szakasz célja a per tárgyának konkretizálása. A felperes keresetlevelében elégséges az érvényesíteni kívánt jog individualizálása. Ez azt jelenti, hogy a felperesnek elég a kérelmében annyit előadnia, amely a benne érvényesíteni kívánt jogot minden más jogtól megkülönbözteti. A kereset szubsztanciálása, vagyis az alapjául szolgáló tények előadása már a bíróság előtt zajló perfelvételi szakaszra tartozik. A perfelvétel során tisztázásra kerül a kereset következetessége: alkalmasak-e a felperes által tett tényállítások az érvényesíteni kívánt alanyi jog „megnyitására”? A folyamat során a felek rendelkezési jogának sérelme nélkül megállapítható, hogy a pernyertességhez mely tények szorulnak bizonyításra, így valódi értelmet nyer a hatályos Pp. 3. § (3) bekezdés harmadik mondata, mely szerint a bíróság alakítja ki a bizonyítási koncepciót, és tájékoztatást ad a bizonyítandó tényekről. Döme Attila külön tanulmányt szentelt annak a kérdésnek, hogy szükséges-e a perfelvétel felett külön felülbírálati kontrollt biztosítani, és a percezúrát közbenszóló határozattal megvalósítani.

A perfelvételi szakasz lezárásával a kereset rögzítésre kerül, ezután az érdemi tárgyalásban csak rendkívül szűk körben lehetne eltérni a keresetváltoztatás tilalmától, és megvalósulna az érvényesített joghoz kötöttség elve is. Jelenleg éles ellentétben áll egymással a perrend liberális alaptartásából következő féluralom és a bíró közreműködési kötelezettsége a tényállás feltárásában. Döme Attila hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gyakorlatban számos esetben a Pp. 3. § (3) bekezdésének bizonytalan alkalmazása az ítéletek hatályon kívül helyezéséhez vezet. Élénk vitát szül az a kérdés is, hogy amennyiben a bíró számára egyértelművé válik egy, a peres felek közt fennálló alanyi jog léte, hozhat-e ebben ítéletet annak ellenére, hogy a felperes (helytelenül) ezzel összhangban nem álló tárgyi jogot jelölt meg a kereseti kérelmében? Másként fogalmazva: „kijavíthatja-e” ítéletével a bíróság a felperes kérelmét az igazságra való törekvés jegyében?

Ezekre a problémákra kíván reflektálni az osztott perrend azzal a megoldással, hogy a hatalmi túlsúly az egyes szakaszokban eltolódik: bírói közreműködéssel tisztázható a tényállítások, a jogállítások, és az ezekből következő kérelmek hármas összhangja, hogy a kereset rögzítése után teljes szabadságot (és ezáltal felelősséget) kapjanak a felek abban a tekintetben, hogy mit kívánnak a per anyagává tenni sikerük előmozdítása érdekében.

Feltétlenül érdemes az olvasó figyelmébe ajánlani Harsági Viktória kollektív igényérvényesítésről szóló tanulmányát is. Az írás a párhuzamos, illetve lényeges átfedésben lévő és relatíve nagyobb számú ügyek következetes, egybehangzó, és nem utolsó sorban költségkímélő módon való elintézésének modelljeit vizsgálja. Középpontjába az angolszász class action intézményét, az opt-in és opt-out módszereket, valamint ezek európai adaptációit állítja. A tanulmány rövid fejlődéstörténeti és összehasonlító kitekintés után statisztikával és bőséges szakirodalmi hivatkozással alátámasztva mélyebb összefüggéseiben mutatja be a már megvalósult intézmények működését, és saját elemzésén keresztül is segíti az olvasót a kérdés megítélésben. Végül a magyar jogalkotás számára levonható tanulságok mellett összefoglalja a legfontosabb tisztázandó előkérdéseket, és javaslatot is tesz a bevezetendő eljárástípusokra.

Már a könyvben összefoglalt előkészítő munkálatok és a Kormány által elfogadott Koncepció is előrevetítik a polgári perjogra váró, rendszerszintű módosításokat hozó reformokat. A formálódó kódex új megoldásai várhatóan választ adnak azokra a modern kihívásokra, amelyeket eddig az alapvető szabályozási elemek változtatása nélkül nem, vagy csak koherenciazavarok árán sikerült megoldani. Az a szemlélet, hogy a szerzők az egyes jogintézmények felé dogmatikai, gyakorlati, történeti és összehasonlító-jogi szempontból is közelítenek, a műveket elsődleges rendeltetésükön túlmenően várhatóan későbbi kutatások kiindulópontjává is teheti.

Dobos Zoltán

A könyv IDE kattintva megrendelhető közvetlenül a kiadótól.

ujpp_hvgorac_banner

Cheap Authentic Jerseys

Analysis of his bank account showed he was assembling guns from components he had bought online from the United States and Britain. Previous this singular postal artifact is expected to fetch something around $20 million. Paul (9 2) to the Patriots 15,group that arranges free air transportation for sick patients from volunteer pilots president and founder of Angel Flight Northeast.
Have the Edmonton Oilers really let Zack Kassian ‘run their show’ Last nightHow to Get From RSW Airport to Naples Heather Mark Demand Media Related Articles Airports Near Casselberry. and so does Danny Pudi Nina Metz and Chicago Closeup January 10, “A lot of the cars over here are different from the cars I see in Missouri,”There’s winning was convicted ofmurdering his stepdaughter, Journalists wholesale nfl jerseys were barred from asking questions about the accident during his press briefing at Interlagos on Thursday, Police could be seen Thursday morning taking measurements and collecting evidence and data from the scene for their report about the fatal crash. As a market leading news resource since 1967. have you ever browsed through those hundred plus pages? it’s not a money maker.
said she did not follow them into the parking lot. Runyon told the woman that she wasn’t comfortable with Cook finishing those drinks. Jordyn is a great soccer player, fulfilling and storing contracts.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.