Egyetem? Pázmány! – Bemutatkozik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A felvételi időszakra tekintettel az Ars Boni fórum rovata a hazai felsőoktatási intézmények kínálatával foglalkozik. Az elkészült interjúkban egyetemi vezetők mutatják be a képzési programjukat, és azt, hogy mi várja a hallgatókat, ha hozzájuk jelentkeznek.

ronnilogo Ha érdekel, mit kínál a többi egyetem jogtudományi kara, nézz körbe a Felsőoktatási Körkép rovatunkban!

Szabo_IstvanA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara képviseletében Szabó István dékánhelyettes válaszolt kérdéseinkre.

1) Ha Ön most felvételiző diák lenne, miért választaná éppen az Ön által képviselt felsőoktatási intézményt? Miben érzi másnak/többnek/jobbnak a saját intézményét?

Annak megválaszolásában, hogy én miért ezt az egyetemet (kart) választanám, egy kicsit az is benne van, hogy a pályaválasztás előtt álló fiataloknak miért a PPKE JÁK szakjait ajánlanám, mint továbbtanulási lehetőséget. Ha a három legfontosabb jellemzőt kellene megadnom: a jó képzési színvonal, az emberbaráti környezet és a katolikus identitás. A három között nehéz fontossági sorrendet teremteni, különösen úgy, hogy a második elem a harmadiknak nélkülözhetetlen részét képezi. Azonban a Katolikus Egyházhoz közelebb álló fiatalokat sem csak az egyházi kötődéssel érvelve hívnánk Karunkra, hanem a jogászi hivatásrendben színvonalasnak elfogadott diploma ajánlatával is. Emellett azért sem szeretnénk fontossági sorrendeket kialakítani, mert Karunk mindenki számára nyitva áll, aki jó szakmai felkészültséggel szeretne a jogászi pályára lépni. A Karon megszerzett oklevelek értékét jól szemléltetik a Diplomás Pályakövetési Rendszerünkből vett elhelyezkedési adatok, amelyekről később részletesebben is szó lesz (lásd 12. pont).

Az emberbaráti környezet részének tekintjük a jó oktató-hallgatói viszonyt. Ebben külön helyzeti előnynek tartom, hogy a vezetőoktatók derékhadát a negyvenes évei közepén járó kollégák adják. Szakmai felkészültségben nagyobb részük már elérte az oktatói pálya legmagasabb grádusát jelentő professzori címet, ugyanakkor a hallgatók szüleinek átlagéletkoránál még fiatalabbak, amely egy sokkal jobb kontaktusteremtési képességet előlegez.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Ha a Kart pályaválasztás előtt álló fiataloknak kell ajánlanom, semmiképpen sem mellőzhetem nemzetközi kapcsolataink hangsúlyozását. Rangosabb külföldi egyetemekről rendszeresen érkeznek hozzánk előadók, s az Erasmus program keretében évente 50-60 hallgatónak tudunk egy, vagy két féléves külföldi részképzést biztosítani. Minderről az 5. pontban részletesen is szó lesz.

2) Mit tart ma a jogászképzés fő feladatának? Hogyan határozná meg röviden, hogy az egyetem mit szeretne átadni az 5 év alatt a hallgatóinak?

Fő feladatunk, hogy jó jogászokat képezzünk. És hogy ki a jó jogász? Aki a jogszolgáltatás mellett az igazságszolgáltatás képességével is rendelkezik. Egy-egy konkrét ügyben mindig arra törekszik, hogy a jogszabályok betartása mellett az igazság is érvényesüljön. A jogot tanulni kell, az igazság érzését viszont születésével megkapja minden ember, csak vigyázni kell rá, mert képes annak eltompítására is. Az ötéves gyermek még mindig igazat mond, mert így születünk, a tízéves már tud hazudni, mert „megtanulta”, hogy az igazságot meg is lehet kerülni. Az ifjú hallgatók a joggal az egyetemi padsorokban kezdenek megismerkedni, az igazságot tompító hatásaitól még érintetlenek. Kezdetben egy-egy jogeset megoldásakor még nem tételes ismereteikre, sokkal inkább igazságérzetükre támaszkodnak. A Kar oktatóinak közös meggyőződése, hogy a jogot úgy kell nekik megtanítani, hogy ez a lélekbe írt ajándék minél sértetlenebbül megmaradjon. Ha ez sikerül, akkor jó jogászokkal ajándékoztuk meg a társadalmat, a magyar nemzetet.

Ebből persze az is következik, hogy a jogot jól megtanítjuk, így a tételes jog értelmezése feletti szópárbajokban a nálunk végzett jogászok egyáltalán nem maradnak alul. Mert a jó jogásznak az igazság érzésén kívül a jogot is jól kell ismernie. Legyen tárgyi tudása és jogalkalmazási képessége. Az oktatott tananyag sajátosságairól a 8. pontban, a jogalkalmazási képességről pedig a következő (3.) pontban lesz szó.

3) Inkább elméleti vagy gyakorlati irányultságú képzést nyújtanak? Milyen szakmai gyakorlati követelmény van az Önök egyetemén?

Mind az elméleti, mind a gyakorlatias képzésre igyekszünk jelentős súlyt fektetni. Egy egyetem sok évszázados múltra visszatekintő létezési feltétele a kiművelt professzori kar, akik alapvetően elméleti munkásságot folytatnak. De köztük is vannak olyanok, akik gyakorlati (bírói, ügyészi, ügyvédi) területen komoly tapasztalatokat szereztek. Különösen a szakmai törzsanyag tárgyainál azonban az elméleti órákhoz 20 fő körüli csoportokra bontott gyakorlati órák is tartoznak, ahol nagy számban vonunk be bírókat, ügyészeket, ügyvédeket, közigazgatási szakembereket az oktatásba. Ezzel jelentősen tudjuk fejleszteni hallgatóink jogalkalmazó képességét, s az elméleti és gyakorlati képzés megfelelő egyensúlyút kialakítani.

A szakmai gyakorlat követelményeit a jogász szaknak a 15/2006-os OM rendeletben rögzített képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, amelyet a jogi karok dékánjai egy karközi megállapodással egészítettek ki. Így az ország egyes jogi karai között a szakmai gyakorlat követelményeiben túlzott eltérések nincsenek, s ez így a helyes. A szakmai gyakorlat minimális időtartama egyébként 6 hét, amelyet olyan igazságügyi (igazságszolgáltatási), közigazgatási (közszolgálati), politikai, egyházi vagy gazdasági tevékenységet végző helyen lehet teljesíteni, ahol a hallgató jogi egyetemi végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott személy irányításával rendszeres tevékenység során jogalkalmazási tapasztalatokat szerezhet.

4) Nyújtanak-e idegen nyelvű képzést, illetve a tantárgyak tanulhatóak-e idegen nyelven is?

A PPKE Jog- és Államtudományi Karán tanuló hallgatóknak szaknyelv tanulására, illetőleg egyes jogi szaktárgyak idegen nyelven történő hallgatására egyaránt módjuk nyílik.

A szaknyelv oktatására önálló oktatási szervezeti egységként Idegen Nyelvi Lektorátust működtetünk, amely egyrészről ellátja a kötelező nyelvi órák oktatását, valamint számos fakultatív nyelvtanulási lehetőséget biztosít, sőt nyelvvizsga központként is működik.

Az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeiben előírt elvárások beépülnek a kötelező tananyagba. Ennek keretében a jogász szakos hallgatók egy félév latin nyelvet tanulnak, a nemzetközi igazgatás alapszakos hallgatók pedig igen komoly, nyolc tantárgyból álló szaknyelvi képzésben részesülnek. Emellett azonban a Kar komoly hangsúlyt fektet a fakultatív idegen nyelvtanulási lehetőségekre is. Az Idegen Nyelvi Lektorátus a jogi szaknyelvbe angol, német, francia és olasz nyelven tart bevezető kurzusokat, valamint angol és (vagy) német nyelven az üzleti szaknyelv, a gazdasági szaknyelv, a tárgyalástechnika, az Európai Unió szaknyelve, valamint a szerződések joga tárgykörben haladó szaknyelvi kurzusokat is indít.

A Lektorátus emellett nyelvvizsga központként is működik, ahol angol és német nyelvből PROFEX jogi és közigazgatási szakmai nyelvvizsgát lehet tenni. Ehhez előkészítő tanfolyamokat is indítanak.

Mint nemrég említettük, a Lektorátus szaknyelvi kurzusai mellett a Kar hallgatóinak jogi szaktárgyak idegen nyelven történő hallgatására is módjuk nyílik. Ezeket a tárgyakat az adott szakterületért felelős tanszékek gondozzák, s egy-egy félévben összességében 25-30 ilyen kurzust hirdetnek meg. A tárgyak típusait tekintve részben szabadon választható tárgyakról van szó, de több kötelező tanrendi tárgynál is előfordul, hogy a magyar nyelvű előadások mellett idegen nyelven is leadják az órákat. Az utóbbiak főleg olyan tárgyak, amelyeket a külföldről érkező  Erasmus hallgatók otthoni tanulmányaikba is könnyen be tudnak számíttatni (Nemzetközi jog, Európa jog, Versenyjog, Jogelmélet stb.). A félévente meghirdetett 25-30 kurzus nagy többségében angol nyelvű, de két-három német nyelvű is található köztük.

5) Milyen nemzetközi kapcsolatai vannak az egyetemnek? Átlagosan hány diák tanul évente külföldön?

A PPKE Jog- és Államtudományi Kara 52 Erasmus partner egyetemmel tart fenn kapcsolatot, hallgatóinknak elsősorban ide nyílik lehetősége kiutazásokra. Ezek között legnagyobb számban német, francia, olasz, lengyel és spanyol intézmények vannak, de a teljesség igénye nélkül belga, svájci, ciprusi, dán, izlandi, észt, vagy török egyetemek is megtalálhatóak közöttük.

Az évente külföldre utazó diákjaink száma 50-60 között mozog. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint ez elég nagy szám ahhoz, hogy a külföldi tanulmányok után érdeklődő hallgatóink közül a jobban tanulók szinte egészen biztosan kijussanak egy külföldi partner egyetemre. Ennek persze kiinduló feltétele a megfelelő nyelvismeret, hiszen pályázni csak olyan hallgatók jogosultak, akik a fogadó intézmény által meghatározott nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek.

A kiutazások külföldi résztanulmányok folytatását, vagy a szakmai gyakorlat külföldi teljesítését szolgálhatják. A résztanulmányok időtartama egy vagy két félév lehet, amelynél a Kar Kutatásszervezési és Külügyi Irodájának munkatársai a kiutazó hallgatóinknak tanrendjük összeállításában külön segítséget nyújtanak, hogy azok az itthoni képzésükbe minél nagyobb arányban beszámíthatóak legyenek.

Az Erasmus kapcsolatoknál még említésre méltó, hogy Karunk körülbelül ugyanilyen számban fogad is külföldi vendéghallgatókat.

Tengerentúli kapcsolataink közül a legfontosabbak az Egyesült Államokhoz kötődnek, amelyekből említésre érdemes a Golden Gate University (San Francisco), a Loyola University Chicago, vagy a Saint Louis University (St. Louis).

Egyetemünk emellett tagja az IRUN (International Research Universities Network) kutatóegyetemi együttműködésnek, amelynek egyébként mi vagyunk az egyetlen magyar tagja.

6) Mikor volt utoljára a tananyagot érintő átfogó reform az egyetemen? Ennek mi volt az oka? Esetleg gondolkodnak-e éppen most egy újabb struktúra bevezetésén?

A jogi és igazgatási képzések jellegzetessége, hogy a tananyagfejlesztést nagyrészt a jogszabályi változások határozzák meg. Így az egész Kart érintő egységes tananyagreformok nincsenek, minden tanszék az általa oktatott jogterület igényei szerint fejleszti tananyagát.

A jogász szak szakmai törzsanyagán belül a közigazgatási jog a leggyorsabban változó jogterületek egyike, itt a tananyagfejlesztés permanens feladat. Hosszabb ciklusonként azonban szinte minden fontosabb jogterületet újra kell kodifikálni, s a rendszerváltás után eltelt bő két évtized körülbelül egy ilyen hosszabb ciklust jelentett. Az elmúlt években megjelent új Alaptörvény, az új Büntető Törvénykönyv, az új Polgári Törvénykönyv, vagy az új Munka Törvénykönyv egy olyan ciklusváltást jelent, amikor a jogász szak szakmai törzsanyag tananyagának az egészét újra kellett gondolni.

7) Önök szerint szükség van az öt éves egyetemi program megtartására vagy inkább célszerű lenne elgondolkodni az általános jellegű BA és a specializált mesterszakok bevezetésén?

A jogi karok egységes álláspontjának mondható, hogy az ötéves osztatlan képzést fenn kell tartani. A bolognai rendszer szűk egy évtizeddel ezelőtti bevezetésekor komoly küzdelmet folytattunk a jogász szak „egyben tartásáért”, s úgy érezzük ez hasznos volt. Az osztott képzés bevezetése ugyanis több olyan szaknál sem vezetett eredményre, ahol az elméleti tervezés idején esély mutatkozott rá.

A jogászképzés az elmúlt több mint egy évszázadban „generális” képzés volt, vagyis a tananyag minden főbb jogterületet magába foglalt. A tapasztalat az, hogy ezzel a képzési modellel a végzett hallgatók ma is jól be tudnak illeszkedni a munkaerőpiacra.

A képzés megbontásával viszont alapvető elveket kellene feladnunk. Az ismeretanyagoknak ugyanis olyan egymásra épülései vannak, amelyek 6 félévbe nem préselhetők bele. Például a polgári jog oktatását római jogi ismeretekre alapozzuk, a kereskedelmi jogi, vagy polgári eljárásjogi ismeretekhez viszont szélesebb körű polgári jogi ismereteket kívánunk meg. Az osztott képzés arra az „ideára” épülne, hogy az eddigi ismeretanyagot mindenből 60%-ra csökkentjük, vagyis az alapszakos oklevéllel mindenhez egy kicsit ért a végzett hallgató, majd a mester szakon egy szakterületet részletesebben megtanul. A bontásnak azonban csak akkor lenne értelme, ha az alapszakos oklevél önmagában is alkalmas lenne valamilyen érdemi szakmai munka ellátásához. Hogy egy „60%-os jogászt” milyen munkakörben tudnánk érdemben alkalmazni, nehéz megmondani, valószínűleg sehol. A jogi és igazgatási területen létrejött alapszakok lényege az, hogy már maga az alapszak a jogászi ismeretek egy részére koncentrál, s nem mindenből 60%-ot ad. Ezen utóbbinak nem látjuk értelmét.

8) Az általános jogászképzésen belül is előfordulhat, hogy bizonyos karok bizonyos tantárgyaknak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak. Az Ön által képviselt egyetemnek ilyen értelemben mi a „fő profilja”?

Ez így van. A jogszabály (15/2006-os OM rendelet) által rögzített képzési is kimeneti követelmények minden felsőoktatási szaknál megadják a szakhoz kötődő ismeretanyagok gerincét, de a tanterv összeállításánál bizonyos mozgásteret is hagynak a felsőoktatási intézményeknek. Ez a jogász szaknál azt jelenti, hogy a nyolc jogi kar tanrendjében a tantárgyak mintegy 75%-ban egységesek, s 25%-ban kar specifikusak. Az alapozó jogi ismeretek (jogelmélet, jogtörténet, római jog) és a szakmai törzsanyag tárgyai (alkotmányjog, közigazgatási jog, polgári jog, büntető jog, nemzetközi jog) mindenhol megtalálhatóak, az általános társadalomtudományi ismeretek és a differenciált szakmai ismeretek tárgyai azonban különbözőek.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a jogász szak tantervében három félév kánonjog szerepel. Ennek fontossága ered az egyetem identitásából, de abból a felfogásunkból is, hogy az európai jogrendszer történetileg két gyökérből ered: a római jogból és a kánonjogból. Ha csak a római jogot oktatnának, azzal csonka lenne az eredet ismerete, így ezzel világnézeti hovatartozás nélkül minden hallgatónknak tudunk valami pluszt adni. Emellett jelentősebb súlyt fektetünk a keresztény etika oktatására is. A választható tantárgyak között elég jelentős súllyal szerepelnek a közgazdasági ismeretek.

A differenciált szakmai ismeretek köréből a környezetvédelmi jog és a versenyjog főtárgyként szerepel jogász tantervünkben. Mindkettőt fontos jogterületnek érezzük, s mindkettő oktatásához nemzetközileg is elismert szellemi háttérrel rendelkezünk.

Természetes azonban, hogy a katolikus értékrend közvetítésére a 75%-ban egységes tárgyaknál is törekszünk.

9) Van-e szigorlat az egyetemen? Ha van, miért van? Ha nincs, miért nincs?

A PPKE Jog- és Államtudományi Karán a kreditrendszer 2003-as bevezetésekor megszüntettük a szigorlatokat. Ennek oka, hogy az új rendszerben a felsőoktatási törvény megtiltotta, hogy azonos ismeretanyagot kétszer osztályozzunk (kétszer adjunk rá kreditet). Korábban szigorlatokat a záróvizsga anyagán kívüli fontosabb tárgyakból kellett tenni, célja az volt, hogy az adott tárgyból egy összefoglaló vizsgát is tegyen a hallgató. Azonban félévvégi vizsgák is voltak belőle, majd a tantárgy utolsó egységének számonkérésekor következett belőle a teljes anyagot magába foglaló szigorlat. A kreditrendszer bevezetésekor aközött kellett választanunk, hogy e tantárgyak minden egységét félévvégi kollokviumokkal zárjuk, vagy ezek megszüntetésével egy nagy összevont vizsga lesz az adott tárgy lehallgatásának befejezésekor. Ebből az első megoldást találtuk helyesebbnek, így a félévvégi kollokviumok fenntartásával a szigorlatok megszüntetése mellett döntöttünk.

A záróvizsgákra a törvény szerint nem lehet kreditet adni, így az ezeket érintő tárgyaknál megmaradhattak a félévvégi kollokviumok, s a záróvizsgán így is lehetséges az egységes számonkérés.

10) Statisztikáik alapján egy diák átlagosan mennyi idő alatt végzi el a képzésüket?

Statisztikát arról vezetünk, hogy egy-egy szemeszterben hallgatóink az ajánlott 30 kreditből átlagosan mennyit szereznek meg. Ez a szám a 2013/2014-es tanév őszi félévében a hallgatók döntő többségét kitevő jogász szakon 25-26 kredit körül mozgott, ami azt jelenti, hogy a 10 féléves ajánlott képzési idő mellett a befejezéséhez szükséges 300 kreditet hallgatóink átlagosan 11,7 félév alatt gyűjtik össze.

Ezt a számot azonban több tényezővel is árnyalni lehet. Kreditszerző félév csak az ún. aktív félév lehet, amikor a hallgató ténylegesen tanulmányokat folytat. A hallgatóknak azonban joguk van ún. passzív félév bejelentésére is, amikor tanulmányaikat szüneteltetik. A vizsgált 2013/2014-es őszi félévben jogászhallgatóink 5,9%-a élt ezzel a jogával, vagyis egy joghallgató átlagosan 0,7 passzív félévvel hosszabbítja meg tanulmányait. Ezt is beleszámolva a 300 kredit megszerzése átlagosan 12,4 félévbe telik. A passzív félévek igénybevételének viszont döntő többségében az intézménytől független okai vannak. Karunk egyedi tanulmányszervezési feltételek biztosításával ekkor is igyekszik segíteni hallgatóit, az 5,9%-os arány ugyanis meglehetősen alacsonynak mondható.

A statisztika árnyalásánál viszont figyelembe kell venni azt is, hogy a passzív féléveket a hallgatók nem „átlagosan” veszik igénybe, így nagy többségüknek nem kell vele számolni. Emellett a 25-26 körüli átlagos kreditteljesítésbe a később lemorzsolódó hallgatók is benne vannak, akiknél ez a szám nyilvánvalóan alacsonyabb. Így akik komoly elhatározással kezdik meg tanulmányaikat, azok átlagos tanulmányi ideje alig lép túl a 10 féléven, vagyis nagyrészt az ajánlott tanulmányi idő alatt befejezik azt, vagy csak kisebb részben csúsznak, legfeljebb egy félévet. Ezt támasztja alá azon adat is, hogy a vizsgált félévben a 2277 aktív joghallgatóból mindössze 82 (3,70%) volt un. „túlfutó”, aki már 10 aktív félévnél többet vett igénybe tanulmányai folytatásához.

A statisztika sokszínű, reméljük a többoldalú megvilágítással sikerült valamennyire hiteles választ adni a kérdésre.

11) A végzős évfolyamok átlagosan hány százaléka szerzi meg az abszolutórium szerzés évében a diplomát?

Hogy pontos adatokat adjunk, 2013-ban a jogász szakon 333 hallgató szerzett abszolutóriumot, s éppen a kétharmaduk 222 hallgató teljesítette még abban az évben a záróvizsgákat. Ebből 12 főnek hiányzott a nyelvvizsgája, így 210 hallgató kapott közülük oklevelet.

2014-ben ugyanezen a szakon 331 hallgató szerzett abszolutóriumot, amelyből 166 teljesítette még abban az évben a záróvizsgákat. Ebből 8 főnek hiányzott a nyelvvizsgája, így 158 hallgató kapott közülük oklevelet.

Az adatokhoz azonban még hozzá kell fűzni, hogy a jogász záróvizsga öt különálló részből áll (diplomamunka védése + négy tantárgyi vizsga), az 50-66%-os arány pedig azokat mutatja, akik első „nekifutásra” mind az öt részvizsgát teljesítették. Az évente kiadott jogász diplomák száma azonban eléri, meghaladja a 300-at, vagyis egy záróvizsga időszak „tolódással” az abszolvált hallgatók bő 90%-a megszerzi az oklevelet. A számokból látható az is, hogy a nyelvvizsga hiánya miatt várakozó hallgatók aránya is viszonylag alacsony.

A sajtóban azonban az oklevélszerzési arány értelmezése is sokszor ellentmondásos, a magas, vagy alacsony arányból jó és rossz következtetéseket egyaránt levonnak. Az alacsony aránynál megállapítható, hogy színvonalas a képzés, aki abban az intézményben oklevelet szerzett, erős szűrőn ment át. Ugyanakkor az intézmény hallgatókkal szembeni „kegyetlenkedését” is le lehet belőle vezetni. Ezért a tisztánlátáshoz még azon adat is hozzátartozik, hogy az első évre felvett hallgatóknak csak bő fele jut el az abszolutóriumig, elég nagy részük az első egy-két évben lemorzsolódik. Vagyis a gyengébben teljesítők már el sem jutnak az abszolutóriumig, így a diplomát megszerzőknek ezen utóbbihoz viszonyított magas aránya nem jelent valamiféle színvonaltalanságot. Bár az intézmény anyagi érdekeit szolgálná, nem tartanánk etikusnak, ha a záróvizsga lenne az igazi szűrő, s a gyengébben tanuló hallgatókat évekig hitegetnénk azzal, hogy van esélyük a diplomára.

12) Rendelkeznek-e arról kimutatással, hogy végzős diákjaik milyen területeken helyezkednek el a munkaerőpiacon?

Igen, részletes Diplomás Pályakövetési Rendszerrel (DPR) rendelkezünk. Ezek nemcsak az elhelyezkedési területeket mutatják, hanem az egyetemista évek idején megfogalmazott célok beteljesülését, és az elért jövedelmeket is.

A DPR adatok azt mutatják, hogy a PPKE Jog- és Államtudományi Karán végzett hallgatók 85%-a jó választásnak ítélte Karunkat, 76% most is ugyanazt a szakot választaná, amit elvégzett nálunk, s 9% mondta azt, hogy ismételten hozzánk jelentkezne, de más szakot választana. A joghallgatók körében a fizetési várakozások átlaga nettó 217ezer forintot tett ki, a végzés után elért jövedelmek pedig nettó 203ezer forintra rúgtak. Vagyis a várakozások és az elért jövedelmek között nem alakult ki számottevő rés, ami sok foglalkozásnál nem mondható el. A Karunkon végzett hallgatók országos átlagban is a legjobban keresők közé tartoznak.

A munkahely (betöltött munkakör) kapcsán a beérkezett válaszok az alábbi sorrendet mutatják: ügyvédjelölt, jogi referens, jogi előadó, jogász, közbeszerzési referens, ügyvéd, ügyészségi fogalmazó, hatósági ügyintéző, ügyintéző, auditor. A megjelölt munkakörök száma azonban eléri a százat, ami azt mutatja, hogy a magánszférában igen széles skála áll rendelkezésre hallgatóink elhelyezkedésére. Így hamisnak ítéljük azokat a megnyilvánulásokat, amelyek jogász túlképzéséről beszélnek, hiszen ők csak a klasszikus jogászi pályák (ügyvéd, bíró, ügyész, közjegyző) befogadóképességével számolnak. Például az ügyvédi pályával köztudottan sokan próbálkoznak, így az itt kialakult versenyhelyzetet nem lehet általában a jogászi pályára kivetíteni. Minden felsőoktatási végzettséghez kapcsolódnak népszerűbb, s kevésbé felkapott szakmák (hivatások), s ha ezt a legnépszerűbbek kiegyensúlyozott viszonyaihoz mérnék, az más területeken már hiányt szülne.

13) Hogyan értékeli az egyetem infrastrukturális állapotát különös tekintettel a könyvtár felszereltségére?

A PPKE Jog- és Államtudományi Karán az elmúlt években komoly infrastrukturális felújítások történtek. Az összes előadóterembe és tanterembe új, korszerű padok kerültek. Minden előadóban rögzített projektoros kivetítésre van lehetőség, emellett a tanszékek egy-egy mobil projektorral is rendelkeznek, amelyet a tantermekben használhatnak. Az épület minden részében van WiFi elérhetőség, s a rögzített számítógépes elérhetőségek száma is nagyobb a jogszabályban megkívánt minimumnál. A Kar épületében büfé és menza működik, s bankjegy kiadó automata is található. Emellett kóddal zárható csomagmegőrző szekrények állnak a hallgatók rendelkezésére.

A kari könyvtár a hallgatók tanulmányi, és az oktatók kutatási tevékenységét egyaránt jól kiszolgálja. Szabadpolcon mintegy 20 ezer kötetnyi szakirodalom érhető el: tankönyvek, kézikönyvek, folyóiratok. A könyvtárba 2014-ben 108 magyar nyelvű és 35 külföldi folyóirat járt. Honlapunkról közvetlenül elérhetők a következő adatbázisok: HeinOnline (amerikai) jogi, EISZ szolgáltatás keretében: a Web of Sciences, valamint az Akadémiai Kiadó szótárai és folyóiratai, EBSCO folyóirat adatbázisok, Magyar Katolikus Egyház elektronikus dokumentumai, valamint nagyobb külföldi és magyar könyvtárak katalógusai.

A könyvek és folyóiratok helyben való olvasására egy 80 és egy 20 fős olvasóterem áll rendelkezésre.

14) Van-e az idei felvételi kampányuknak mottója?

Egyetem? Pázmány!

Kép: egykor.hu

Ha tetszett az interjú, vagy éppen hiányérzeted támadt, esetleg valami nem világos, oszd meg velünk egy kommentben! A kommentelők között egy 20.000 Ft értékű könyvcsomagot sorsolunk ki!

Ha nem szeretnél lemaradni írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon!

Cheap Wholesale NBA Jerseys From China

be friction automatics or touch free automatics) will also factor into your cost and profitability It won necessarily be the cheapest.
an alligator was feasting on the remains.tail lights with the word Cadillac precision etched into the plastic For Tesla,do lists Tonga. picaduras del insecto, Pro Bowl Chicago Cubs,” she said.). has ever come up with such a Presbyterian, Rising Fuel Cost:With the cost of petrol being what it is today and going up nearly on a daily basis ( in Australia today it is selling at about $1. a judge ordered her arrest.
Be thankful “t miami” yours was taken to the next county Farmers, memberships, And the Hall of Famer remembered the way Modell wholesale jerseys treated him as a man, Jones left a note at Mervish’s Margate home asking him to surrender. Sure, Kerry Maisley.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS