Elhúzták a csíkot…

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: dr. Ficsor Dániel Mihály

Mi történik az Adidas három-csíkos védjegyével?

Sok helyen futótűzszerűen terjedt a hír, hogy „elvesztette az Adidas a védjegyét”, „nincs többé három csíkos Adidas védjegy”, vagy éppen a személyes kedvenc: „Megdöbbentő ítélet született az Adidas védjegyéről”. No, persze nem várható el az újságíróktól, hogy a védjegyjoggal, legfőképpen az uniós anyagi és eljárási védjegyjoggal tisztában legyenek, talán hasonlóan valahogy úgy, ahogy a védjegyjoggal foglalkozó jogászoktól sem várható el, hogy minden újságírói fortéllyal rendelkezzenek és a gyakorlatba átültetve azokat díjnyertes cikkeket írjanak…

Mielőtt mi is felülnénk tehát az Adidas három csíkjának temetésére megállíthatatlanul zakatoló cikkvonatra, nézzük mi történt pontosan és milyen további lehetőségei vannak a sokak szerint az 1954-es futball világbajnoki döntőre jelentős hatás gyakorló sportszermárka óriásnak?

Akkor most elvesztette a védjegyét az Adidas?

Nem, nem vesztette még el. A döntés ugyanis egyelőre még nem jogerős, az EU Törvényszék ítélete ellen fellebbezési lehetősége van az Adidasnak, méghozzá nagyjából augusztus végéig (az ítéletet 2019. június 19. napján hozta meg a Törvényszék).

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Na jó, de tegyük fel, hogy nem fellebbez az Adidas, vagy fellebbezését elutasítják, hiszen a döntés érdemben pontos és helyes. Mi történik ezután?

A kérdéses védjegy (lajstromszám: 12442166) európai uniós, ábrás védjegy, azaz az egész Unió területére kiterjedő hatállyal rendelkező jogot biztosított az Adidas részére, egészen a bejelentés elsőbbségi napjától, 2013. december 18. napja óta. Amennyiben a másodfokon eljáró bíróság úgy ítéli meg, hogy a Törvényszék döntése helytálló, úgy a döntés jogerőre emelkedik, azaz a három csíkos védjegyet törölnie kell a nyilvántartó, Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának, vagyis az EUIPO- nak.

A védjegyoltalom megszűnése esetén az európai uniós védjegyoltalmat úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásától kezdődően nem fűződtek volna az európai uniós védjegyről szóló rendeletben meghatározott joghatások.

Törlés esetén még súlyosabb a jogkövetkezmény: az európai uniós védjegy törlése esetén a védjegyoltalom a keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik, vagyis esetünkben 2013 decemberéig visszamenően.

Milyen joghatások fűződhetnek egyáltalán egy védjegyoltalomhoz és mit jelent, hogy a törlés visszaható hatállyal történik?

Természetesen, a védjegyoltalom számos jogot, jogosultságot és egyéb joghatást tartalmaz. A védjegyoltalom elsődleges joghatása a védjegyjogosult kizárólagos joga a védjegy tekintetében, illetve, az annak alapján történő fellépés – például, bitorlással szemben. Amennyiben a védjegy törlésre kerülne, úgy a védjegybejelentésének napjára visszamenőleg (ex tunc) az esetlegesen kiváltott joghatások „megszűnnek”. Így, például nem követelhető semmi az Adidas részéről védjegybitorlásra hivatkozva és értelemszerűen az esetleges folyamatban lévő peres és nem peres eljárások is valamint az esetleges eltiltás, ideiglenes intézkedés hatálya is megszűnnének, ráadásul egyéb kártérítési (bitorlás okán fizetett kártérítés, gazdagodás megfizetése esetén) igény, licencia szerződés esetén a díj bizonyos részének visszakövetelése, ha pedig jogerős marasztaló ítélet lenne a bitorolt védjegy kapcsán, akár perújítás is. Ezek azonban a gyakorlatban nem sűrűn fordulnak elő.

A visszamenőleges hatály alkalmazásában az a társadalom-, gazdaságpolitikai, versenyjogi aspektus domborodik ki, amely szerint a tisztességes verseny és a szabad piacgazdaság érvényesülése érdekében nem elfogadható, ha valakinek a védjegyjoggal ellentétesen, eleve nem érvényesen volt vagy lenne oltalma, amellyel adott esetben kizárhat másokat a piacra lépésről és a versenyből. A védjegyoltalom törlés révén történő megszüntetésének ex tunc hatálya tehát lényegében a közjót, egyfajta bizalomvédelmi elvet szolgálja.

És ki a másik fél?

Shoe Branding Europe BVBA régi harcostársa az Adidasnak.

Egy gyors internetes keresést követően a képeket látva hamar rájöhetünk és megérthetjük, hogy a miért létezik a két társaság régóta – már több mint 10 éve – fennálló védjegyháborúja, amely a törlést kérelmező társaság 2014. december 16‑án beadott törlési kérelmében csúcsosodott ki, amelyben kérte a fenti védjegy törlését, mondván a védjegy nem rendelkezett – sem önmagában vett, sem használat révén megszerzett – megkülönböztető képességgel.

Mit jelent az, hogy nincs megkülönböztető képessége? A három csík amióta világ a világ, az Adidas sajátja.

Megkülönböztető képesség tekintetében beszélhetünk önmagában, a bejelentés pillanatában is „inherens” megkülönböztető képességgel bíró megjelölésekről, illetve szerzett megkülönböztető képességről. Jelen ügyben utóbbinak volt kiemelkedő szerepe, hiszen az eljárás során több szinten is megerősítésre került, hogy egy rendkívül egyszerű megjelölés az eljárás tárgya.

Ez pedig nem segített az Adidasnak, ugyanis, minél egyszerűbb egy megjelölés, annál kevésbé rendelkezhet megkülönböztető képességgel.

Szerzett megkülönböztető képességről akkor beszélhetünk, amikor a megjelölés, amely eredetileg nem rendelkezik megkülönböztető képességgel (pl.: leíró, kizárólag az áru minőségére, mennyiségére, származására utaló kifejezésből áll), a hosszan tartó, kiterjedt, intenzív használat által és során a fogyasztók számára eredetazonosító, megkülönböztető jelzésként jelenik meg. E képesség megszerzését természetesen nehéz bizonyítani, a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok átfogó mérlegelése után kell értékelni, méghozzá úgy, hogy a megkülönböztető képesség megszerzését hivatalból nem vizsgálja az eljáró hatóság, a bizonyítási teher a bejelentőn van.

Érdekes, hogy a szerzett megkülönbözető képességet nem feltétlen kell a bejelentés (vagy az elsőbbségi nap) időpontjában bizonyítani. A szerzett megkülönböztető képességnek ugyanis a védjegy oltalom megadásának időpontjában kell fennállnia, ez pedig a különböző védjegyjogi vizsgálatok és esetleges csatlakozó eljárások okán akár évekkel a bejelentést követően történhet csak meg.

Az Adidas valóban a három csíkjáról lett híres, amely számos védjegyének domináns eleme, azonban jelen védjegy tekintetében a német cég nem tudta bizonyítani, hogy e védjegy a használata révén az EU területének egészén megszerezte volna a megkülönböztető képességet.

Azt sem igazán értem, hogy hogy lehet, hogy ekkora vállalat, mint az Adidas elveszít egy törlés iránti eljárást. Mit kellett volna tenniük? Milyen bizonyítékokat terjesztettek elő?

A szerzett megkülönböztető képesség esetén, ahogy említettem, a rendelkezésre álló bizonyítékok átfogó értékelésére van szükség. Az Adidas természetesen bevetett minden eszközt a bizonyítás során, így csatolt képeket, üzleti forgalomra, valamint a marketing‑ és reklámköltségekre vonatkozó adatokat, piackutatásokat, melyekkel azt hivatott bizonyítani, hogy a bizonyítékok alapján az érdekelt körök, vagy legalábbis azok egy jelentős része a védjegynek köszönhetően úgy azonosítja az árut, mint egy adott vállalkozástól származót.

Az Adidas a bizonyítás során vétett néhány hibát, annak ellenére, hogy az EUIPO felé több mint 12 000 oldalnyi bizonyítékot csatolt.

A benyújtott képek túlnyomó többségét ugyanis az EUIPO fellebbezési tanácsa kizárta – mely tettét az EU Törvényszéke is helyesnek minősített – tekintettel arra, hogy e képek olyan megjelölésekre vonatkoztak, amelyek összességében nem voltak egyenértékűek a szóban forgó védjegy lajstromozott alakjával.

A Törvényszék kiemelte, hogy bár igaz, hogy a benyújtott képek némelyike megfelel a szóban forgó védjegynek, és így alkalmas a használat bizonyos mértékű bizonyítására, ezek a képek egyéb bizonyítékok hiányában, nem nyújtanak semmiféle információt e használat jelentőségére és időtartamára vonatkozóan, legfeljebb csak az említett használatnak az e védjegy érintett közönség általi észlelésére gyakorolt hatására. Azaz, az említett képek nem teszik lehetővé annak bizonyítását, hogy e használat elegendő volt ahhoz, hogy az érintett közönség egy jelentős része a szóban forgó védjegynek köszönhetően úgy azonosítsa az árut, mint egy adott vállalkozástól származó árut.

E körben fontos utalni arra is, a döntés szerint a szóban forgó védjegy nem minősíthető mintavédjegynek, vagyis olyan védjegynek, amely szabályosan ismétlődő elemek sorozatából áll, hanem egy közönséges ábrás védjegy. Így, az olyan alakokban történő használat, amely a védjegy alapvető jellemzőit – például a színsémát – illetően eltér annak lajstromozott alakjától, nem vehető figyelembe.

Az üzleti forgalom és költségek tekintetében kulcshibának bizonyult, hogy a benyújtott nyilatkozatból nem derült ki egyértelműen, a jelen védjegy és a számadatok közti összefüggés.

Az ítélet végül a piackutatások kapcsán megállapította, hogy a piackutatásokat olyan megjelölések tekintetében végezték el, amelyek összességében véve nem tekinthetők egyenértékűeknek a védjegy lajstromozott alakjával, többek között a színséma megfordítása vagy a védjegy más alapvető jellemzőinek – mint például a sávok számának – megváltoztatása miatt.

Fontos körülmény volt továbbá, az európai uniós védjegy egységes jellegéből az következik, hogy a lajstromozhatósághoz a megjelölésnek vagy önmagában rejlő vagy használat révén megszerzett megkülönböztető képességgel kell rendelkeznie az Unió egészében. Azon védjegyek esetében, melyek nem rendelkeznek önmagukban vett megkülönböztető képességgel a tagállamok egészében, csak akkor lajstromozhatók, ha azok tekintetében bizonyítják, hogy a használat révén az Unió területének egészén megkülönböztető képességre tettek szert.

E fenti elven ugyan a bírósági joggyakorlat finomított már, ám jelen esetben a szóban forgó védjegy vitán felül, az Unió egészében híján volt az önmagában vett megkülönböztető képességnek. A megszerzett megkülönböztető pedig mindösszesen öt tagállamban tudta bizonyítani az Adidas.

Folytatva a hipotézist, miszerint törölni fogják az Adidas három csíkos védjegyét. A törléstől kezdve bárki használhatja, bejelentheti a három csíkos megjelölést?

Nem, ez így nem teljesen igaz. A védjegy törlésének indokaként a Törvényszék – elsődlegesen – a védjegynek az oltalom alá helyezett áruk tekintetében fennálló megkülönböztető képesség hiányát rótta fel, azaz azt, hogy az érintett védjegy a bejelentett áruk („Ruházati cikkek; Lábbelik; Kalapáruk”) tekintetében nem képes ellátni a védjegy alapvető és elsődleges funkcióját: a termékek eredetének megfelelő igazolását, más termékektől történő elhatárolását. Azaz, amennyiben a kedves olvasó gyorsan bejelenti az EUIPO előtt a fehér alapon fekete három csíkot vagy ennek fordítottját a sportszerek és sporttal kapcsolatos ruházati termékek körében úgy a védjegybejelentés vizsgálata során – a friss döntés eredményeképpen is – a megjelölés distinktív jellegének hiányát fogja megállapítani az EUIPO és a védjegybejelentés a megkülönböztethetőség hiánya, mint abszolút kizáró ok fennállása okán el fogja utasítani.

Ráadásul, az Adidast sem kell teljesen félteni. A német márka ugyanis az esetleges ilyen bejelentésekkel szemben élhet felszólalási jogával, amelyet alapíthat bármely olyan hasonló vagy majdhogynem azonos védjegyére, amely a három csíkot tartalmazza, egyéb ábrás elem vagy felirat mellett. A felszólalási eljárás alapjául szolgáló okokat – legyen az a teljes azonosság, hasonlóság vagy akár a gondolati képzettársítás (amikor is a fogyasztó a megjelölést mentális asszociáció mentén összeköti egy korábbi, általában közismert védjeggyel) a viszonylagos kizáró okok között sorolja fel a jogszabály, amelyeket vizsgálva az Adidas számára kellő muníció állhat rendelkezésre. Utalni kell itt még a védjegyjog egy sajátos vizsgálati elvére illetve a védjegyoltalom egy fontos tartalmi elemére, nevezetesen a védjegyek jóhírűségére. E szubjektív szempont alapján ugyanis az Adidas akár áru és szolgáltatás osztályokon átívelő védelmet is kiharcolhat. Márpedig az Adidas termékek és cég jóhírneve gyaníthatóan megkérdőjelezhetetlen lenne az eljárásban, így tehát az Adidas élhetne ezen, további védelmet nyújtó felszólalási jogalappal is.

Röviden összefoglalva tehát, az ház nem égett le, de senki nem szereti, ha beázik a padlás…

Mit vesztett ezzel tulajdonképpen az Adidas?

Veszíteni sosem jó, pláne egy órisácégnek. Azonban az Adidas sietett megnyugtatni mindenkit: a töröltetni kívánt védjegy nem minősül kiemelt védjegyüknek, a portfóliójuk egyéb védjegyei (EU-s, nemzeti és nemzetközi) – így több, három csíkot tartalmazó ábrás védjegy is – élnek és virulnak, ráadásul az Adidas név mindig is fontosabb volt.

A tőzsde már nem szerette ennyire a döntést, az Adidas részvényei közel 2%-nyit estek a döntést követően.

Rendben, tegyük fel, hogy valóban senki nem akarja bejelenteni a három csíkot, sem annak hasonló formáját. Ettől még – oltalom és kizárólagos jog hiányában – a gazdasági tevékenységem során használhatom az egykori, törölt ábrás védjegyet?

Ez sem teljesen helytálló. Természetesen sok hamisító és egyéb, az Adidas termékek másolásából élő társaság és személy megkönnyebbülhetett – az egyelőre még mindig nem jogerős– döntés kihirdetését követően.

Az Adidasnak számos egyéb eszköze rendelkezésre áll majd a jövőben is a megjelölés használatával szemben – még ha nem is annyira hatékony, mint egy oltalom. Érvényesítheti jogait a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénnyel összhangban, továbbá ahol megszerezte a megkülönböztető képességét a védjegy, a nemzeti védjeggyé való átalakítás opciója is megnyílhat. Természetesen a törlés nem érinti az Adidas ugyanezen ábrás megjelölésének nemzeti védjegyeit, ám támadási felületként szolgálhat a jövőben.

A döntés azonban nem jogerős, így annak jogkövetkezményeit kellő magabiztossággal még nem ismerjük, nem látjuk, azonban intő jel lehet a német cégnek, hogy mind az EUIPO fellebbezési tanácsa, mind a Törvényszék helyt adott a törlési kérelemben foglaltaknak, így ha csaknem történik valamiféle jogi csoda, könnyen elveszthetik a három csíkos védjegyüket.

Források:

· A védjegytörvény magyarázata. Szerk.: Faludi Gábor és Lukácsi Péter. HVG Orac Lap és Könyvkiadó Kft. 2014.

· https://hvg.hu/kkv/20190619_Nem_lehet_a_harom_csik_az_Adidas_vedjegye_az_EUban

· https://www.reuters.com/article/us-eu-court-adidas/adidas-loses-eu-bid-to-extend-three-stripe-trademark-idUSKCN1TK0P7

· http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=C110343E6CD35646DCD6D26E943AE9AC?text=&docid=215208&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4966327

Jogszabályok:

· a védjegyek és földrajzi árujelzők védelméről szóló 1997. évi XI. törvény;

· A Bizottság (EU) 2018/626 végrehajtási rendelete (2018. március 5.) az európai uniós védjegyről szóló 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről;

· Az EP ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1001 RENDELETE (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS