Ellopott kriptopénznek bittel üthetjük a nyomát?

A virtuális fizetőeszközökkel szemben elkövetett lopás és a kártérítés kérdései

A szokásos fizetési eszközökhöz hasonlóan a kriptopénzek estében is jogosan merül fel a kérdés: Mitévők legyünk, ha lopás áldozatává váltunk? Azonban míg a szokásos fizetési eszközök esetében kiforrott jogi szabályozás nyújt védelmet, addig a virtuális fizetőeszközök esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet.

De mi is tulajdonképpen a kriptopénz? A hagyományos fizetési eszközöknek a készpénzt és a bankszámlapénzt tekintjük. Ezek mellett jelent meg a 2000-es évek vége felé a virtuális pénz, melynek alapvető lényege, hogy

egy online pénzügyi tranzakcióban kizárólag a küldő és a fogadó fél vegyen részt, kiiktatva így bármilyen költséges közvetítő harmadik felet

(bankok vagy más vállalkozások). Így az elektronikus pénz közvetlenül jut el a küldő féltől a fogadó félig. Tehát a virtuális pénzek rendszerei gyakorlatilag egy személyes elektronikus pénztárcát biztosítanak (ide helyezi el a felhasználó a kész- vagy bankszámlapénzét), melyből bármely összeget bármikor át lehet utalni, a nélkül, hogy az elektronikus tranzakciókat jellemző többlet költségek merülnének fel. Ez a technológia a készpénzhez hasonlóan teljes anonimitást biztosít. Illetve, harmadik felek hiányában a rendszer infrastruktúráját és a tranzakciók hitelesítését maguk a felhasználók számítástechnikai eszközei biztosítják, melyek a tranzakciók adataiból adatcsomagok láncolatát (blockchain) és ez által, valójában egy nem központosított könyvelést hoznak létre. Az újabb kriptopénz is e bonyolult matematikai számítási folyamat során keletkezik (ezt hívják bányászatnak). Fontos még kiemelni, hogy

a tranzakciók adatai nyilvánosak, a tranzakciók pedig azonnaliak és visszafordíthatatlanok.

Társasági jogi ügyvédjelölt a Bakernél!

Ha érdekelnek a nyolcszámjegyű vállalatfelvásárlások, a Baker társasági jogi csapatában a legjobbaktól tanulhatod el a szakma csínyját-bínyját.

A rendszer alapelképzelése érthető, azonban a közvetítő felek kiiktatásával a garanciák és a felügyeleti eszközök is eltűnnek. Míg például a bankszámlapénz esetében a bankok felelősséggel tartoznak a pénzek kezeléséért, a virtuális pénzelosztó rendszerek nem rendelkeznek ilyen biztosítékokkal. Így a rendszerek elleni hackertámadások; a kriptopénz-lopások; a pénzvisszafizetési-garancia és az ellenőrzés hiánya vagy az a tény, hogy egyes országok tiltják a virtuális pénz használatát, mind kockázatot hordoznak a kriptopénz használatát illetően.

Egyelőre a kriptopénzek egy országban sem minősülnek törvényes fizetőeszköznek, a használatuk központi ellenőrzés nélkül, gyakorlatilag jogi vákuumban zajlik, így érdemes áttekinteni, hogy jelenleg milyen eszközök léteznek – vagy vannak-e ilyenek egyáltalán – amelyekkel a kriptopénz-lopás áldozatai visszaszerezhetik a pénzüket.

A virtuális pénz megjelenése óta már lopások tucatjaira került sor, mégis az egyik talán legkirívóbb eset 2017 júliusában történt, mely során egy hacker egy egyszerű művelettel 7,4 millió dollár értékű kriptopénzt tulajdonított el. Mivel a pénzmozgások egy hálózatban részt vevő szereplők által létrehozott adatcsomag láncban (blockchain) történnek (az elektronikus pénztárca tulajdonos tudtával vagy a nélkül), és a tranzakciók nem visszavonhatóak, elég korlátozottak azok a lehetőségek, amelyekkel a károsult azonnal élhet. Ezt tovább nehezíti, hogy a kiberbűnözők felelősségre vonása még gyerekcipőben jár, az elveszett összeg visszaszerzése évekig tarthat, és elenyésző garancia van arra, hogy a károsult visszakapja a pénzét. Például, az Egyesült Államokban, ha valaki a pénzforgalom nem rendeltetésszerű lebonyolítása vagy hackelés miatt válik áldozattá, lehetősége van, hogy panaszt nyújtson be a Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI) vagy egyéb bűnüldöző hatóságnál.

Azonban az amerikai hatóságok egyelőre nem tudják eldönteni, hogy jogi szempontból pénznek minősül-e a kriptopénz és így bűncselekménynek számít-e annak ellopása, ezért a mai napig nem ítéltek el senkit ilyen cselekményért. Azonban a szabályozás egyelőre bizonytalan jellege nem jelenti azt, hogy semmit sem tehetnek az áldozatok az ügyben.

Például az Egyesült Államokban az áldozatoknak gondatlanságból okozott vagyoni hátrányra hivatkozva lehetőségük van pert indítani a tőzsdéhez hasonló szolgáltatást nyújtó kriptopénz-forgalmat lebonyolító kereskedelemi platformok szolgáltatói ellen (operator) polgári jogi bíróság előtt. Erre volt is példa Amerikában, ahol 5 millió dollár értékű veszteséget elszenvedő károsultak egy floridai bíróság előtti perben 1 millió dolláros kártérítést értek el peren kívüli megegyezés keretében. Ebben az ügyben az áldozatok felperesként csoportos polgárjogi keresetet (class action) nyújtottak be a szolgáltatás tulajdonosának volt felesége ellen (a férj állítólag Kínába szökött az ellopott kriptozsével). Habár, ilyen esetben a károsultak nem kapják vissza magát az elveszett kriptopénzüket, az amerikai jogrendszer lehetővé teszi, hogy a bíróság elrendelje a pénzmozgás útja során szerzett és azonosított javak értékesítését ,hogy a befolyt összegből kártérítést nyújtson az érintetteknek.

Itt érdemes megjegyezni, hogy 2017 májusában, Florida államban már fogadtak el olyan törvényt, ami részletezi a virtuális valuta fogalmát, azt a pénzügyi eszközök közé sorolja és bűncselekménynek nyilvánítja a virtuális valuta felhasználásával végrehajtott pénzmosást. Hasonló kezdeményezések vannak folyamatban még négy másik amerikai államban. Továbbá az Egyesült Államok kormánya jelentős erőfeszítéseket tesz a hatóságok digitális nyomozóképességeinek növelésére is, hogy azok eredményesebben tudják követni a kriptopénzek mozgását, ami a jövőben segítheti a lopás áldozatait a kártérítési igényük érvényre juttatásában.

Az Egyesült Államokhoz hasonlóan az Európai Unió is igyekszik reagálni a virtuális pénzek okozta kihívásokra.

Például az Európai Felügyeleti Hatóságok a virtuális valuták vételével járó kockázatokra többször is felhívták már az európai fogyasztók figyelmét. Továbbá az Európai Bizottság által 2018 márciusában kiadott akcióterv célja, hogy segítse (ha szükséges a szabályozás reformjával és a tagállamok közötti harmonizációjával) az európai pénzügyi szolgáltatási ágazatot a gyors technológiai fejlődéshez való alkalmazkodásban, beleértve az adatcsomag láncokat (blockchain) és a kibertérben való nagyobb ellenálló képesség kialakítását (ami például megfelelő garanciákat nyújtana a fogyasztók számára és védelemmel szolgálna a digitális térben történő lopások ellen).

Az akcióterv célkitűzését szolgálja a 2018 májusában elfogadott ötödik pénzmosási irányelv is

,ami törekszik kiküszöbölni a terrorizmusfinanszírozást szolgáló virtuális fizetőeszközök anonim használatával járó kockázatokat, és korlátozza az elektronikus pénztárcák használatát. Az irányelv vonatkozik többek között olyan szolgáltatókra, amelyek virtuális pénzt tárolnak, őriznek vagy továbbítanak illetve olyan személyekre, akik ilyen jellegű szolgáltatás nyújtanak. Az irányelvben meghatározott szereplőknek azonosítaniuk kell a vásárlóikat és jelenteniük kell bármilyen gyanús tevékenységet az illetékes hatóságoknak. Tehát a jövőben számítani lehet rá, hogy amennyiben szükséges, uniós szintű fogyasztóvédelmi, polgári jogi vagy büntetőjogi szabályok is születhetnek, melyek a kriptopénz-lopás áldozatai számára kiszámítható jogorvoslati rendszereket hozhatnak létre a pénzük visszaszerzésére.

Magyarországon a hagyományos pénzforgalom felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el.

Magyarországon a kriptopénz használata nem tilos, de az MNB többször adott ki figyelmeztetést, melyben felhívja a figyelmet, hogy a decentralizált fizetésre használható virtuális fizetőeszközöknek nincs hivatalos kibocsátójuk,

nem tartoznak egyetlen ország hatósága, jegybankja – így az MNB – felügyelete alá sem

,és a felügyelet nem terjed ki a kriptopénzzel kapcsolatos bányászati szolgáltatásokra sem. Továbbá, a virtuális pénz jogi helyzete világszerte ma még szabályozatlan, esetleges fizetési probléma, visszaélés vagy a kriptopénz ellopása esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektető-védelmi garanciaintézmények. Valamint hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is, ezért a fogyasztóknak fokozott óvatossággal javasolt eljárniuk.

A fogyasztóvédelmi törvény hatálya a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB által felügyelt tevékenységet folytató szervezeteknek, illetve személyeknek MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatási tevékenységére nem terjed ki. A büntetőtörvénykönyv szintén nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek kifejezetten a virtuális pénzügyi tranzakciók esetén bekövetkezett lopásra vonatkoznának, és a kriptopénz-tranzakciók jellegéből fakadóan a felelősség megállapítása is problémás. Továbbá a polgári törvénykönyv felelősségre vonatkozó általános szabályai csak jogellenes károkozás esetén kötelezik a károkozó felet kártérítésre.

Mivel jogellenesnek az minősül, ami valamilyen jogszabályi előírással ellentétes vagy azt nem tartja be, egy jog által nem szabályozott tevékenység – mint a kriptovaluta tranzakciók – esetén ezek a rendelkezések sem igazán alkalmazhatók. Ettől függetlenül az érintett feleknek lehetőségük van megpróbálni az elszenvedett esetleges veszteségek miatti jogvitákat

polgári peres eljárás keretében rendezni vagy bűncselekmény (pl. pénzmosás, piramisjáték) gyanúja esetén a nyomozó hatóságokhoz fordulni.

Azonban a fentiek, illetve a nem létező magyar bírói gyakorlat tükrében jelenleg nem sok esély van a kártérítésre.

 

Egyelőre nem teljesen világos, hogyan lehetne jogilag szabályozni egy decentralizált rendszert anélkül, hogy bizonyos mértékben azt központivá tennénk. Ugyanis a hagyományos pénzügyi rendszerre kialakított szabályozás alkalmazhatatlannak tűnik. Az már az amerikai és az európai uniós példából is látszik, hogy a jogalkotók törekednek megtalálni az egyensúlyt az új technológiák rugalmassága és a fogyasztók védelme között. Amennyiben a részletes szabályozás mellett döntünk, indokolt lenne csak minimumszabályokat lefektetni, amelyek egyrészt garantálják a kriptovaluta-rendszerek rugalmasságát, másrészt tisztázzák legalább a felelősségi és kárviselési viszonyokat, mert e nélkül soha nem lesz lehetséges a fogyasztók érdekeinek védelme és a kriptopénzekbe vetett bizalom növelése.

Összefoglalva

elmondható, hogy jelenleg a virtuális fizetőeszközök használata során se a nemzetközi, se az uniós se a magyar jogszabályok nem nyújtanak olyan védelmet, ami fedezné a veszteségeinket egy esetleges lopás vagy a kereskedelmi platformok meghibásodása esetén. Úgy tűnik, amíg részletesebb szabályozás nem születik csak annak ajánlott kriptovalutába fektetni, aki tisztában van az óriási kockázatokkal, hiszen az illető akár az összes befektetett pénzét is bukhatja. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy továbbra is szabályozatlan marad ez a terület. Ez esetben pedig a jövőben is mindenki csak saját felelősségre tud majd befektetni. Akárhogy is alakul, a befektetés előtt a kockázatunk minimalizálása érdekében érdemes legalább kicsit utána olvasni a kriptopénznek, amelybe befektetünk. Illetve azt se felejtsük el, hogy a virtuális fizetőeszközök birtoklásának lehetnek adózási vonzatai is, például áfa- vagy nyereségadó-fizetési kötelezettség. Ezeket is érdemes lecsekkolni mielőtt egy marék pénzt szórnánk a digitális éterbe.

Források, felhasznált irodalom
https://bravenewcoin.com/news/csi-crypto-can-victims-recover-stolen-coin/
https://www.mnb.hu/letoltes/a-magyar-nemzeti-bank-15-2015-szamu-ajanlasa-az-interneten-keresztul-nyujtott-penzugyi-szolgaltatasok-biztonsagarol.pdf

A Bitcoin értéke: decentralizáció és a szabályozás ambivalenciája


https://www.rsm.hu/blog/2018/01/digitalis-penzek-adozasa-amit-akkor-is-erdemes-tudni-ha-nincs-bitcoinunk
https://polgariszemle.hu/archivum/104-2016-augusztus-12-evfolyam-1-3-szam/gazdasagpolitika/751-virtualis-valuta-mint-a-modern-kori-penzpiaci-szabalyozas-kihivasa
https://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/felugyeleti-hirek/hirek-ujdonsagok/az-europai-felugyeleti-hatosagok-a-virtualis-valutak-vetelevel-jaro-kockazatokra-figyelmeztetik-a-fogyasztokat
https://www.mnb.hu/letoltes/eba-2013-01030000-hu-tra-mnb-1.pdf
https://www.mnb.hu/letoltes/kajdi-laszlo-kurtosi-attila-sisak-balazs-az-uj-mindig-jobbmnbhonlapra.pdf
https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2016-evi-sajtokozlemenyek/fokozott-kockazatot-hordoznak-a-vilaghalon-elerheto-virtualis-fizetoeszkozok
https://www.mnb.hu/felugyelet/felugyeleti-keretrendszer/felugyeleti-hirek/hirek-ujdonsagok/sajtokozlemeny-ujabb-kockazatok-a-fizetesre-hasznalhato-virtualis-eszkozok-koreben
https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2018-evi-sajtokozlemenyek/figyelmeztetes-az-osztrak-invia-world-tevekenysege-kapcsan

 

A cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi pályaművet is applikációnk segítségével!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.