„Értékelj, de mértékkel”…

Az építési beruházásokkal kapcsolatos legjobb ár-érték arányú értékelési szempont használata a gyakorlatban

A közbeszerzési eljárások során az építési beruházások esetében a legjobb ár-érték arányú értékelési szempont alkalmazása esetében a mindennapi gyakorlatban az ajánlatkérőknek több nehézséggel kell megküzdeniük, mivel a nettó ajánlati ár legfeljebb 70-es súlyszámú értékelési szempontja mellett a beruházás kivitelezésébe bevonni kívánt szakemberek szakmai többlettapasztalatát az elmúlt hónapok utóellenőrzési és ex ante minőségellenőrzési tanúsítványai alapján 20-as súlyszámnál többel nem javasolják a támogató szervezetek értékelni. A fenntarthatóság évének jegyében a szociális és környezetvédelmi szempontoknak minél nagyobb teret kíván engedni mind a Közbeszerzési Hatóság és a Miniszterelnökség, mind a támogató szervezetek, viszont az ajánlatkérők – a majdani ajánlattevőket segítendő – nem minden esetben tudják értékelni sem a szociális, sem a környezetvédelmi és innovatív szempontokat, mivel ezen szempontok, különösen a környezetvédelmi és innovatív módszerek és technikák értékelése az éppen fokozottan segítendő kkv-k és egyéni vállalkozók számára okozna nagy hátrányt. Felmerül tehát a kérdés az ajánlatkérők részéről: Hogyan értékeljenek, de mértékkel, mégis az elvárásoknak megfelelően?

A közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, továbbiakban: Kbt.) 76. § (5) bekezdése értelmében:„Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg.”
A Közbeszerzési Szemle 2017/3. számában(Dr. Gszelman Márta-Az értékelési szempontrendszer kialakítása tekintetében irányadó aktualitások) a Közbeszerzési Hatóság kifejtette – utalva Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló322/2015 (X.30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm.rendelet) 9. § (3) bekezdésében leírtakra-, hogy a tervezői és mérnöki szolgáltatások esetében a legjobb ár-érték-arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során nem vehető nagyobb mértékben figyelembe, mint a többi értékelési szempont együttesen. Ehhez képest az építési beruházás tekintetében a Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy „a legjobb ár-érték-arány, valamint a minőség alapú kiválasztás szempontjának érvényre juttatása érdekében az ajánlati ár az értékelés során legfeljebb 70%-os arányban vehető figyelembe, kivéve nukleáris létesítményekre vonatkozó építési beruházások esetén, mely eljárások során ez az arány magasabb is lehet”.

Az ellentmondáson túl megállapítható, hogy a Közbeszerzési Hatóság, a Miniszterelnökség és az Európai Unió is arra törekszik, hogy lényegesen szűkítse a legalacsonyabb ár értékelési szempontként való alkalmazásának lehetőségét (építések esetében ki is zárta azt), de a legjobb ár-érték arány esetében is megfigyelhetünk bizonyos iránymutatásokat.A Kbt. azonban sajnos mindössze példálózó jelleggel megemlít olyan tényezőket, melyeket alkalmazhat az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arány szempontrendszer kialakítása során.
A Kbt. 76. § (3) bekezdése szerint: „A legjobb ár-érték-arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra: a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka; b) a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalata,ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára.”
E tényezők alkalmazási lehetősége tekintetében részletes iránymutatást a Közbeszerzési Hatóságnak a Közbeszerzési Értesítő 2016. évi 147. számában, 2016. december 21. napján megjelent útmutatója tartalmaz általánosságban is, de külön részletez valamennyi, az építési beruházásra vonatkozó részletszabályt is. (Uo., 7.)

A Korm. rendelet 24. §-a értelmében építési beruházás esetén kizárólag a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont vehető figyelembe, amelyet a megvalósítandó építmény vagy elvégzendő építési tevékenység minőségének értékelésére alkalmas részszempontok szerint, így különösen az alábbiak szerint kell vizsgálni:
„a) az ajánlott építőanyagok minősége,
b) a környezetvédelmi, fenntarthatósági követelmények figyelembevétele,
c)speciális területi adottságok (örökségvédelmi, vízminőség-védelmi, természet- és tájvédelmi adottságok) kezelésének módja,
d) az innovatív megoldások alkalmazása.”
Az értékelési szempontoknak meg kell felelniük továbbá a Kbt. 76. § (6) bekezdésében előírt konkrét kritériumoknak is, azaz egyrészről a közbeszerzés eredményeként megkötendő szerződés tárgyához kell kapcsolódniuk, azaz nem írhatóak elő a szerződés teljesítéséhez, eredményéhez, tárgyához, feltételeihez nem kapcsolódó vagy szükségtelen szempontok (A Közbeszerzési Szemle 2017/1-2. Dr. Szabó Kinga-Közbeszerzési tanulmányok, szakcikkek – A szakmai ajánlatok értékelési lehetőségei az építőipari közbeszerzésekben, 5.). Másrészt egyéb feltételek betartása is elvárt: az értékelési szempontok nem biztosíthatnak önkényes döntési lehetőséget az ajánlatkérőnek, hanem mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, biztosítaniuk kell a Kbt. 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását, nem értékelhető általuk az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, valamint nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését sem.

A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ajánlatkérő nincs könnyű helyzetben, amikor értékelési szempontokat választ a majdani nyertes ajánlattevő kiválasztásához. Egyrészt meg kell felelnie az ellenőrző szervezetek elvárásainak, másrészt figyelemmel kell lennie a helyi lehetőségekre, az ajánlattevők által vállalható terhekre is. Az észak-alföldi régióban a hátrányos helyzetű munkavállaló, mint szociális értékelési szempont alkalmazása sok ajánlatkérő számára is megoldást nyújthat, s nem ró aránytalanul nagy terhet a kkv és egyéni vállalkozó ajánlattevőkre sem szemben a többletjótállással, valamint az innovatív és környezetvédelmi megoldásokkal, amelyeket álláspontom szerint egy kisvállalkozás nem képes teljesíteni. Álláspontom és eddigi tapasztalataim szerint az ár és az alkalmazott szakember szakmai többlettapasztalata is elegendő lenne egy ajánlattevő értékeléséhez, amely tendencia évekig sikeresnek is bizonyult számos közbeszerzési eljárás során. Ajánlattevő részéről az alkalmasságának igazolása és egyéb biztosítékok vállalása (kötbérek, jótállás) kellően bizonyíthatja megfelelőségét egy építési beruházás teljesítésére, indokolatlannak és feleslegesnek tűnhet főként hátrányos helyzetű régiókban egyéb plusz értékelési szempontok előírása. Amennyiben ez mégis elvárt a fenntarthatóság jegyében, a szociális szempontokat tartom könnyen megvalósíthatónak ajánlattevők részéről, s ezzel ajánlatkérő kellő mértékkel értékel a fontolva haladás jegyében az uniós irányelveknek és elvárásoknak megfelelően.
Források, felhasznált irodalom

Tetszett a cikk? Olvasd el a többi népszerű pályaművet is applikációnk segítségével!