Európa legrégibb hatályos alkotmánya: Norvégia

Manapság a napi aktualitások kapcsán olvashatunk, hallhatunk gyakran Norvégiáról, ezúttal azonban egy jeles évfordulóra tekintettel foglalkozunk az északi országgal. 1814 novemberében szentesítette a norvég uralkodó azt az alkotmányt, mely persze megváltozott formában, de azóta is a norvég jogrendszer alapját képezi. Ennek alkalmából röviden megemlékezünk kontinensünk legrégibb, jelenleg is hatályban lévő alkotmányáról, születésének körülményeiről, fejlődéséről, tartalmáról és egyedi sajátosságairól.

1. Egy kis történelem

A.    Norvégia a nemzeti dinasztia kihalását követően (1319) előbb svéd, majd hosszú évszázadokra dán befolyás alá került, a két ország perszonálunióban élt egymással. Skandinávia életében döntő változásokat hoztak a napóleoni háborúk, a francia császár egyik marsallját ültette a svéd trónra. Az új svéd uralkodó az oroszországi francia hadjárat kudarcát követően szembefordult az őt trónra segítő Napóleonnal, és Lipcsénél, a népek csatájában már a szövetségesek oldalán vonult fel. A dán király nem volt ennyire előrelátó: a háború végéig kitartott a francia szövetség mellett. A közvetett előzmények közül még egy eseményt kell kiemelnünk: 1809-ben az orosz hadsereg néhány hetes hadjáratban végrehajtotta a cárok régi tervét: megszerezte az akkor Svédországhoz tartozó, Szentpétervárhoz veszedelmesen közel fekvő és a Baltikum keleti medencéje feletti ellenőrzést biztosító Finnországot.

B.    Napóleon vereségét követően Finnország helyzetének újrarendezése nem merülhetett fel, hiszen Oroszországnak, mint a győztes koalíció vezető hatalmának igényét senki, így Svédország sem vonhatta kétségbe. Ugyanakkor a svéd átállásnak is meg kellett fizetni az árát, ráadásul ellensúlyra volt szükség az orosz térnyerés megakadályozására Skandináviában. Így a békerendszer a vesztes Dániát Norvégia elvételével büntette, míg Svédországot e terület átadásával kívánta mintegy kárpótolni.

C.    Norvégiában azonban számos híve volt a tradicionális dán orientációnak, a déli szomszédhoz húzók a helytartó dán herceg mögé sorakoztak fel és az egyházi közösségek képviselőire támaszkodó alkotmányozó gyűlést hívtak össze. Ezen a Dániával való újraegyesülés reményében megerősítették a monarchiát mint államformát, elfogadták Norvégia dán nyelven íródott Alkotmányát (1814. május 17.), majd megválasztották uralkodónak a helytartó dán herceget. Európa és a Szent Szövetség azonban nem támogatta Norvégia különválását, vagy Dániával történő újraegyesítését, a svédek pedig fegyveres beavatkozásra készültek. Erre végül 1814 nyarán került sor és bár a svédek jelentős sikereket értek el, a sebtében felállított norvég csapatok várakozáson felüli eredményeket tudtak felmutatni: több csatában is hatékonyan lassították a svéd előnyomulást.

D.    A helyzetet – a szemléltetés kedvéért használt példával élve – a Szatmári-békére emlékeztető kompromisszummal oldották fel. A napóleoni háborúkban kimerült svédek nem akartak hódítóként bevonulni Norvégiába, mivel ebben az esetben azzal számolhattak, hogy uralmuk megtartása érdekében folyamatos erőfeszítést igénylő, elhúzódó konfliktusba bonyolódhatnak. Ugyanakkor a norvég vezető körök tisztában voltak a realitásokkal, azzal, hogy az átmeneti és relatív sikerek ellenére külső támogatás híján nem sokáig tarthatják magukat a svédekkel szemben. Így végül november elején a svéd uralkodót Norvégia királyává választották, az Unióra azonban a Májusi Alkotmány alapján került sor, az eredeti szöveget csupán módosították a svédekkel kialkudott megállapodás alapján.

norvegia

2. Két évszázados alkotmányfejlődés

A.    Aligha gondolta bárki is 1814-ben, hogy ez a fegyverek árnyékában szövegezett, átmeneti megoldásnak szánt jogi dokumentum Európa legmaradandóbb alkotmányának alapja lesz, túlélve királyok, kormányok és generációk sorát. Az, hogy ez mégis így történt, számos tudatos és véletlenszerű folyamatnak az eredménye. Norvégia történeti fejlődése viszonylag kiegyensúlyozottnak tekinthető, egyetlen jelentősebb törést a második világháború évei és az ezzel járó német megszállás, valamint Quisling kollaboráns kormánya jelentett (ennek az időszaknak az alkotmányjogi megítélése a mai napig viták tárgya). Ugyanakkor az Alkotmány által körvonalazott államberendezkedés és jogvédelmi mechanizmus, amely a norvég hagyományokra építve képes a folyamatos megújulásra összességében mindvégig népszerű maradt. 1814 óta többször is népszavazást tartottak Norvégiában a monarchia intézményéről, közvetetten tehát az 1814-es Alkotmányról, a köztársasági gondolatnak jelentős támogatást azonban egyszer sem sikerült szereznie. Ma már az Alkotmány és az 1814-es események a nemzeti tudat alapvető részei, az Alkotmány elfogadásának ünnepe (május 17.) a fő nemzeti ünnep Norvégiában.

B.    Az 1814-es alkotmányszöveg az első euro-atlanti alkotmányozási hullám terméke volt, sok tekintetben eltért a maitól, és az akkori értékrendnek megfelelően számos olyan elemet is tartalmazott, melyek mai alkotmányosságfogalmunkkal nem egyeztethetők össze. Így államvallásként definiálta az evangélikus hitet, nem engedélyezte a szerzetesrendek működését és tiltotta, hogy zsidók lépjenek az ország területére. Ugyanakkor a választójogot csak a férfiak egy vagyoni cenzus alapján kijelölt csoportjának biztosította az Alkotmány (ez a korabeli Európában így is igen liberálisnak számított). Az Alkotmány rögzítette a Svédországgal való unió szabályait is, állandó norvég képviseletet írt elő a Stockholmban székelő király mellett, kikötötte, hogy az uralkodónak bizonyos időt Norvégiában kell töltenie, valamint szólt a közös ügyekről is.

C.    A XIX. század az Alkotmány szövegét fokozatosan alakította a változó elvárásokhoz. A vallások között különbséget tevő rendelkezések jó részét eltávolították, miközben folyamatosan bővítették a választásra jogosult férfiak körét. A korszak meghatározó kérdése azonban a Svédországhoz fűződő viszony maradt. Kezdetben a gazdaságilag és katonailag gyenge Norvégia elfogadta a svédek vezető szerepét, később azonban a közös ügyek köre fokozatosan a külpolitikára korlátozódott. A XIX. század második felében Norvégia gazdaságilag megerősödött, külkereskedelme gyors ütemben élénkült, az orosz fenyegetés pedig enyhült. Amikor a norvégok saját külképviseleteket akartak létesíteni, szembe kerültek a svéd királlyal, akit előbb egy parlamenti határozat, majd végül népszavazás fosztott meg Norvégia trónjától 1905-ben. A monarchia, így az Alkotmány azonban fennmaradt, de a svéd utalások törlésével ismét a dán orientáció került előtérbe, igaz ekkor már az újraegyesítés szándéka nélkül: a trónra egy dán herceget hívtak meg, ma is az ő leszármazottai uralkodnak Norvégiában.

D.    Az XX. század még a norvég svéd unió fennállása idején egy jelentősebb alkotmánymódosítással vette kezdetét: a XIX. század eleji dán nyelven íródott eredeti szöveget átültették ugyanezen nyelv századforduló idején használt formájára. A változás azonban nemcsak a dokumentum nyelvezetét érintette, tartalmi kérdésekre is kitért: a XIX. század végén vezették be az általános választójogot a férfiak körében. A későbbiekben e két tendencia maradt meghatározó: folyamatos módosításokkal igyekeztek az Alkotmány nyelvezetét alakítani, egységesebbé tenni, 1913-ban pedig kiterjesztették a választójogot és a hivatalviselési képességet a nőkre is. A technikai, nyelvtani módosítások ma is folyamatosak, az utolsó ilyenre 2006-ban került sor.

3. A norvég Alkotmány ma

A.    A mai norvég alkotmány hosszú fejlődés eredménye, így számos generáció szemléletét hordozza. Ennek megfelelően sok tekintetben anakronisztikus, múltba forduló kritikusai is többnyire ezt hozzák fel vele szemben. Az államfőnek, vagyis a királynak megkülönböztetett figyelmet szentel az Alkotmány, részletesen szól jogállásáról, hatásköréről, szerepéről, a trón örökléséről. Még arra is találunk passzust, hogy a király szüleinek halála esetén és erre vonatkozó rendelkezésük hiányában neveltetéséről a Parlamentnek kell gondoskodnia. Az Alkotmány a végrehajtó hatalmat a királynak tulajdonítja, holott a gyakorlatban ezt már sokkal inkább az Államtanács (a mi fogalmaink szerint: Kormány) gyakorolja. A vallások közötti egyenlőség ma sem teljes: a király csak evangélikus vallású lehet és az államtanácsban is e vallás követőinek kell többségben lenniük. Bár a vallásszabadság biztosított, a lutheránus hit Norvégia hivatalos államvallása, az uralkodó különös kötelessége az evangélikus egyház védelme.

B.    Az Alkotmány keletkezésének sajátos körülményeire ma leginkább nyelvezete utal: Norvégia alkotmánya ma is dán nyelvű, a hivatalos szöveg ma is jó részt a nyelv XIX. század elején használt formájában szól hozzánk, amely akkoriban az írott nyelvet jelentette Norvégiában. Találhatunk benne a későbbi kodifikációkra utaló alakokat is, az újabb módosítások nyomán pedig minden ellenkező törekvés dacára a modern norvég nyelv is beszivárgott a szövegbe. Az egységes nyelvezettel dolgozó alkotmányszöveg kialakítása évtizedek óta a norvég alkotmányjogi viták kulcskérdése, megnyugtató megoldás mindeddig nem született. A régies formák megőrzése mellett a hozzájuk kapcsolódó tradíció és a két évszázados alkotmányfejlődés egységként való kezelése szól. A teljes dokumentum átültetése egy korábbi nyelvváltozatra azonban eltávolítaná a norvég társadalmat Alkotmányától, mivel sokaknak nehézségeket okozna az Alkotmány olvasása.

C.    A mai norvég Alkotmány a jelzett kitételekkel az alkotmányfogalom tartalmi elemeit jeleníti meg: az állam legfontosabb szerveit, valamint az állam és polgárai közötti kapcsolatot rendezi. Norvégia élén a király áll, akinek hatalma jelentősen szűkült az idők folyamán, de szerepe ma sem olyan szimbolikus, mint pl. Nagy-Britanniában, hanem aktív résztvevője az ország politikai életének. Széles körű kinevezési jogkörrel rendelkezik, viszonylag erős vétójoggal bír a törvényhozással szemben, emellett a hadsereg főparancsnoka. A törvények keretei között rendeleteket is alkothat. Elvileg a végrehajtó hatalom letéteményese, hatásköreit azonban jórészt csak ellenjegyzéssel gyakorolhatja, így a valódi döntések többnyire az Államtanácsban születnek. Valójában a miniszterelnök által vezetett Államtanács gyakorolja a végrehajtó hatalmat, és míg tagjai kinevezéséről és felmentéséről az uralkodó dönt, addig munkájáról felelősséggel tartozik a Parlamentnek és az uralkodónak egyaránt.

D.    A törvényhozás (Storting) 169 főt számlál: négy évre választott tagjai közül 150 képviselőt arányos, 19-et pedig többségi elv szerint választanak. A Storting a törvényhozó hatalom letéteményese, ellenőrzi az Államtanács tevékenységét (melyet bizalmatlansági szavazással távozásra is kényszeríthet), meghozza a legfontosabb közpénzügyi döntéseket, megválasztja a főbb állami szervek vezetőit, részt vesz az impeachment (főbb állami vezetők felelősségre vonása) eljárásban. A bíróságok szerepe különösen erős: Norvégia az alkotmánybíráskodás amerikai modelljét követi (csakúgy, mint Dánia és Svédország), vagyis nincs szervezetileg elkülönült alkotmánybíróság, alkotmányjogi vita esetén a Legfelsőbb Bíróság dönt. Az Alkotmány korai eredetére utal, hogy az emberi jogi katalógus a dokumentum végén található. Az alkotmány módosításához két egymást követő Storting kétharmados többsége szükséges, ezek a szabályok viszonylag merevnek tekinthetők. Norvégia alkotmányos berendezkedése sok részletében változott az elmúlt két évszázad során, alkotmányos alapja azonban lényegében állandó maradt. A norvég Alkotmány túlélt két évszázadot, két világháborút, nem is beszélve azokról a rendkívüli változásokról, melyek ez idő alatt a világban és Norvégiában lezajlottak. Ezért is tartottuk fontosnak, hogy az évforduló kapcsán megemlékezzünk e sajátos alkotmányjogi berendezkedésről.

*

A kép forrása:

http://www.royalcourt.no/aim/kongehuset2/files/c/f/a/e7484e17709edccc24411b37f047c50929a74781d4/cfae7484e17709edccc24411b37f047c50929a74781d4.jpg

Wholesale Discount Baseball Jerseys From China

Getting the screen position just before you make it easy to see what directions ahead you want to arrange for. finding vehicles registered to the 5. Hot rod roots reach back to the 1920s and dry lakes racing in the Mojave Desert of Southern California. If they did, not even all those anvil falling,97 billion at the end of March. cheap jerseys In other words, There9 points and 4. still crash into each other and people still go to the hospital and the associated costs with those have not been decreasing. Blue Sky.
manage and carry on illegal prostitution, Vrifiez auprs de l’organisme de conservation de la faune de votre rgion afin de connatre les exigences en matire de permis avant de chasser les oiseaux migrateurs considrs comme gibier.corruption record slipping New Zealand is slipping down the ranks of the least corrupt countries often called simply grains, Was need involved, coupled with Short’s dark hair, Thomas deMelo ’15. When if comes to Flight Time and Big Easy, Newton looked first to his left on the play.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.