Megveszem a kínai boltban, ott úgyis olcsóbb.” „Hagyd, majd megrendelem Sheinről.” Naponta hangoznak el ilyen és ehhez hasonló mondatok, amikor valamilyen apróság megvásárlásáról beszélünk. Folyamatosan keressük az olcsóbb lehetőséget, így ki tudna hibáztatni minket, ha nem 30 ezer forintért vesszük meg az új fülhallgatónkat, hanem megrendeljük a Temuról az itthoni ár töredékéért? Onnan ingyenes szállítással, olcsóbban és viszonylag gyorsan megérkezik. Mi történik azonban, ha a zoknik vagy sminkecsetek helyett sokkal magasabb árkategóriában próbálunk mozogni?
Kína szerepe a világgazdaságban tagadhatatlan. Egyre több helyen van jelen és egyre több embert ér el, így folyamatosan terjeszkedik. A gyenge minőségű, de könnyen és olcsón beszerezhető termékekkel nyeri meg a fogyasztókat.
Több európai székhelyű cég harmadik országokban állítja elő a termékeit, amit később importál a piacra. Kína jelenleg ezt használja ki és az előállított európai termékekkel párhuzamosan egyre nagyobb mennyiségben juttat hazai termékeket is az Unióba. Az itt letelepült, de kínai székhelyű vállalatok működése folyamatos, a termékeket azonnal pótolják és a kereslet soha nem hagy alább. Az Unióba való behozatalhoz az ország folyamatos támogatással látja el a vállalatait, hogy azok továbbra is olcsóbban, bővülő raktárkészlettel tudják forgalmazni a termékeiket. Ezek gyakran akár 20%-kal az európai átlagár alatt adják el a fogyasztási cikkeiket. Ahhoz, hogy az előbbi árrés tartható legyen, Kína folyamatos támogatásokat folyósít az ágazatoknak. Ezt a pénzt elsősorban a beszállításra és az értékesítésre fordítják. Ez a folyamat azonban negatívan befolyásolja az Uniós gazdaságot.
Az alacsony áron való értékesítés nagy nyomást helyez a cégekre és így a piacra, hiszen nem tudja tartani a versenyt a kínai árakkal. Az európai vállalatok nem kapnak olyan mértékű támogatásokat, hogy ilyen körülmények között is fenn tudják tartani magukat, ezért az áraikat nem csökkenthetik. A fogyasztókat ugyanakkor nem motiválja az, hogy hazai termékeket vegyenek akkor, ha a kedvezőbb áron elérhető alternatíva áll a rendelkezésükre.
Ezzel a gazdasági stratégiával Kína azt. Az itthoni vállalatok védelemre szorulnának, azonnal nincs kapacitásuk az államoknak felvenni a versenyt ilyen jelentős finanszírozásokkal szemben.
Az állami támogatások eredeti célja, hogy az országok segítséget nyújtsanak a saját belső működésükhöz. Ennek a részletes feltételeit az EUMSz 107. és 108. cikke tartalmazza. Főszabály szerint tagállamoknak minden folyósítani tervezett támogatást be kell jelenteniük az Európai Bizottságnak, amely részletes vizsgálat és mérlegelést követően döntést hoz róla: engedélyezi vagy tiltja azokat. Vannak kivételek, az eljárás szigorú keretek közé szorítása csupán azt a célt szolgálja, hogy a verseny és kereskedelem egyenlősége és kiegyensúlyozottsága stabilan fenn tudjon maradni.
Az európai rendeletek és szerződések alanyai a tagállamok, rájuk lehet alkalmazni és őket lehet szankcionálni az esetleges versenysértések miatt. A szabályozási rés ebben az esetben az, hogy Kína harmadik ország, nem tagállam, így a szerződések és szabályok nem kötik, nem lehet ellene szankciókat alkalmazni. Az ily módon jogsértő tevékenységet végző országok úgy nyújtanak támogatást az Unióban letelepített vállalataiknak, hogy nem alkalmazhatóak rájuk a piacot védő jogszabályok.
Kína 2022-ig bezárólag több, mint 28 milliárd dollárt fektetett be az elektromos autók gyártásába és forgalmazásába. A támogatások mellett a lakosságot adókedvezményekkel ösztönözték arra, hogy saját gyártású elektromos autókat vegyenek, miközben az országot infrastrukturális beruházásokkal tették kedvezőbbé. Az országon belül a kedvezmények és támogatások hatására folyamatosan nőtt a kereslet.
Sokan a kínai autógyártók közül a következő nagy lehetőséget az európai piacban látták. Eddig a kint gyártott, Európába érkező import túlnyomó része az európai márkák autóiból állt, ezek helyét fokozatosan veszik át a saját márkás, kínai járművek. Az előrejelzések szerint hosszú távon ezek a márkák elérhetik az európai elektromos autó piac 18-20%-át.
„Az alacsony áron érkező elektromos autókkal Kína rohamos mértékben szerez részesedést az európai piacon, amely súlyos gazdasági károkat okoz az Uniós gazdaságnak.”
Az elektromos autók ügyében a Bizottság 2023. októberében jelentett be vizsgálatot. Ennek során az érkező behozatalt és értékesítést, valamint ezek támogatását ellenőrzik. A vizsgálat előreláthatólag 13 hónapig fog tartani, ami alatt ideiglenes vámrendeletekkel szabályozhatják a Kínából történő termékbehozatalt.
A harmadik országokból érkező támogatások piacromboló hatása ellen 2023. július 12. napjától kezdődően a Bizottság alkalmazhatja a „Foreign subsidies” rendeletet. Ennek célja, hogy meg tudjon védeni a vállalkozásokat azzal, hogy biztosítja az egyenlő versenyfeltételeket a határain belül. A garantálása végett megakadályozhatja a támogatások folyósítását, amennyiben a piac torzulását érzékeli. Az Bizottság kifejtette, hogy elsősorban a saját leányvállalatoknak, ellenőrzés nélkül, túlzó mennyiségben juttatott előny esetében ellen lép fel. Ilyenek lehetnek a gazdasági támogatások vagy kedvezmények.
A rendelet értelmében a Bizottság vizsgálatokat kezdeményezhet a harmadik országból érkező gazdasági támogatások vonatkozásában. Ehhez három, általa lefolytatható eljárást említ, amelyből kettő bejelentésre „notification procedure”, míg a harmadik a Bizottság saját döntésére „ex officio” indulhat. A bejelentésre induló eljárások első típusában a Bizottság előzetes értesítés alapján a vállalati összefonódásokat vizsgálja. A második típusban a vizsgálat alapja a harmadik országból származó közbeszerzési támogatás, ezeken kívül pedig saját kezdeményezésű vizsgálatokat is lefolytathat, amennyiben szükségesnek tartja. A tagoknak vagy kedvezményezetteknek önálló bejelentéssel kell tájékoztatnia a Bizottságot a nem Uniós országtól kapott támogatásokról az összefonódás megkezdése vagy a közbeszerzési támogatás folyósítása előtt. Ezután további információk kérhetők az ellenőrzés alatt álló vállalkozástól, valamint a vizsgálatok részeként az Unió területén belül és kívül is lehet helyszíni szemléket tartani. Előbbinek nincsen különösebb feltétele, míg az utóbbihoz a harmadik ország előzetes tájékoztatása szükséges és az, hogy az ne emeljen kifejezett tiltakozást ellene.
A Bizottság értékelése alapján, amennyiben szabálysértést észlel, az összefonódás nem hajtható végre, valamint a közbeszerzési támogatás nem folyósítható a nyertes ajánlattevőnek. Az eljárása után, ha a támogatást a piacra fenyegetőnek ítéli meg, értékeli és mérlegeli a lehetséges hatásokat. Később ezen adatok alapján megítéli a folyósítás engedélyezését vagy tiltását. A rendelet arra is lehetőséget biztosít, hogy a kedvezményezett összefonódások vagy ajánlattevők korrekciós intézkedésekkel éljenek. Ezzel lehetőséget kapnak kijavítani azokat a lehetséges torzító körülményeket, amelyek támogatások megítélésével járhatnak. Ennek ellenére, amennyiben a vállalatok nem alkalmazzák ezeket az intézkedéseket a negatív hatások kiküszöbölése érdekében, a Bizottság megtilthatja a tervezett összefonódást vagy a közbeszerzési támogatást a nyertes ajánlattevőnek. Annak érdekében, hogy az eseti jellegű jogsértéseken kívül a piac állandó biztonságát is garantálja, a Bizottság abban az esetben is felléphet, ha azt érzékeli, hogy harmadik államok ismétlődően nyújtanak ilyen jellegű támogatásokat. Velük az így nyújtott előnyök megszüntetésére vagy módosítására irányuló párbeszédet kezdeményezhet.
A Bizottság jelenlegi szabályozása csupán egy taktikai lépés annak irányába, hogy hogyan tudná kiküszöbölni a saját piacának torzulását a harmadik országból érkező támogatásokkal szemben. A rendelet foganatosítása óta az EU két vizsgálatot indított meg Kína ellen, hogy megállapítsa, az országból érkező támogatások valóban alkalmasak-e arra, hogy negatív irányba befolyásolják az európai piacot.
A szabályozás alapján indított ellenőrzésből egyelőre csak a vizsgálati szakaszok valósultak meg, a támogatások tiltására és engedélyezésére, az ezekről való döntésre még nem volt lehetőség. Nem sokkal a vizsgálatok bejelentése után Peking megkérdőjelezte az Európai Unió felé irányuló bizalmát. A rendelet annak ellenére, hogy megpróbál minél objektívebben viszonyulni alkalmazása során a harmadik országokhoz, egyértelműen alkalmas arra, hogy rosszallást váltson ki. A szabályozás ugyan egy létező problémán próbál változtatni, de az, hogy ezt lehet-e sikeresen alkalmazni, az esetjogból fog kiderülni.
Ez a cikk az Arsboni 2024. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.
Irodalomjegyzék A cikk megírásában közreműködött dr. Környei Mátyás Bai, Y. (2023, November 30). Life After Subsidies for China’s EVs. Dialogue Earth. Retrieved from https://dialogue.earth/en/business/life-after-subsidies-for-chinas-evs/ Blenkinsop, P. (2023, September 13). EU to investigate ‘flood’ of Chinese electric cars, weigh tariffs. Reuters. Retrieved from https://www.reuters.com/world/europe/eu-launches-anti-subsidy-investigation-into-chinese-electric-vehicles-2023-09-13/ Domínguez-Jiménez, M., & Poitiers, N. (2020, July 2). Europe’s China problem: investment screening and state aid. Bruegel. https://www.bruegel.org/blog-post/europes-china-problem-investment-screening-and-state-aid Holzhaeuser, C., Olenska, A., & Leroy Beaulieu, P. (2024, May 5). Factbox: EU probes on Chinese subsidies and imports. Reuters. https://www.reuters.com/business/eu-probes-chinese-subsidies-imports-2024-04-19/ https://competition-policy.ec.europa.eu/foreign-subsidies-regulation_en Regulation (EU) 2022/2560 of the European Parliament and of the Council of 14 December 2022 on foreign subsidies distorting the internal market (PE/46/2022/REV/1). Official Journal of the European Union, L 330, 1–45. https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2022/2560 Renner, C., Sinan, I., Bahous, J., Martinez, N., & Plotka, M. (2024, February 20). EU launches first in-depth investigation under Foreign Subsidies Regulation. Morgan Lewis. https://www.morganlewis.com/pubs/2024/02/eu-launches-first-in-depth-investigation-under-foreign-subsidies-regulation Ziady, H. (2024, April 11). Europe launches subsidies probe into Chinese wind turbine suppliers. CNN. https://edition.cnn.com/2024/04/09/business/europe-wind-turbine-probe-china/index.html
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.