Felhasználónév, jelszó, ügyszám

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: dr. Buzási Vendel

Avagy ötletelés az online bírósági kezelőiroda kialakításáról

Péntek délelőtt, 10 óra 58 perc van. Az elmúlt negyed órában sikertelenül tárcsázom a bírósági kezelőirodát. Meg szeretném kérdezni a kedves hangú leírónőt, hogy az ellenérdekű fél a bírói felhívás ellenére valóban nem terjesztette elő határidőben beadványát a folyamatban lévő polgári peremben, vagy esetleg csak részemre nem kézbesítette a bíróság? A telefonos tájékoztatás nagyban segítené a felkészülésemet a hétfő reggelre kitűzött tárgyalásra, azonban a hívás fogadása helyett csak a Für Elise jól ismert dallamait hallgatom. Mivel 11 órától a kezelőiroda már nem fogad hívást, kezd végleg elszállni a sikeres kapcsolatfelvételbe vetett hitem. Sokat megadnék ilyenkor egy online iratbetekintésért…

Az a fránya elektronika…

A bevezetőben írt esethez hasonló bosszantó helyzetekkel szerintem már a legtöbb gyakorló jogász találkozhatott munkája során. A közelmúltban nagymértékben megújult anyagi és eljárási jogszabályok mellett elvitathatatlanul a jogrendszerünket egyre inkább átható elektronizációs folyamatok gyakorolnak nagy befolyást a jogászok munkájára. Utóbbiak közül a bíróságokkal való kötelező elektronikus kapcsolattartás fő szabállyá válása jelenti napjaink egyik „digitális kihívását”. Bevezetésekor sok jogi képviselő idegenkedett az átállástól, azonban világossá vált, hogy a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás előnyökkel is jár.  Szerencsére kezdenek már feledésbe merülni azok az idők, amikor a határidő elmulasztása érdekében hármasával kellett szedni a bíróság lépcsőit, hogy a kezelőirodában a határidő utolsó napján benyújtani kívánt iratra még zárás előtt rákerüljön az aznapi érkeztető bélyegző. Hasonlóképpen nem számít már az sem, ha a posta délután 5-kor bezár, elektronikus kapcsolattartás alapján a beadvány aznap este még határidőben előterjeszthető a cégkapunkon keresztül. Az elektronikus kapcsolattartásban, illetve ügykezelésben azonban véleményem szerint rejlenek még olyan lehetőségek, amelyek kiaknázása esetén a rendszer modernebb, felhasználóbarátabb, és átláthatóbb lenne, ezzel elősegítve mind a jogászok, mind pedig a jogkereső állampolgárok pervitelét és jogainak érvényesítését.

Betekintés kizárólag engedéllyel

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A „digitális kezelőiroda” ötlete nem új. A Bírósági Elektronikus Tájékoztatási és Figyelmeztetési Rendszer (BETFR) 2015. január 1. napja óta létezik, amely vonatkozó rendelkezéseit a jogalkotó a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendeletben (ismertebb nevén: BÜSZ) rendelte el szabályozni. A rendszer polgári ügyszakban a peres felek, vagy képviselőik számára áll nyitva, míg büntetőügyekben a vádlott és a védő által vehető igénybe ügyfélkapus regisztrációt követően. A BETFR használata minden esetben az egyedi ügyhöz kapcsolódó, előzetes kérelemhez kötött, melynek jóváhagyása esetén az arra jogosultak gyakorolhatják iratbetekintési jogukat, valamint SMS-alapú figyelmeztetést kérhetnek pl. arra az esetre, ha az ügyben tárgyalás elhalasztására került sor. Egy regisztrációval csak egy ügyben vehető igénybe a szolgáltatás, így amennyiben egy másik bíróságon folyamatban lévő ügyben kívánnánk élni iratbetekintési jogunkkal, a másik bíróságnál külön kérelmet kell előterjesztenünk. Ha a kérelmünk szabályszerű, a rendszer értesítést küld részünkre, ezt követően pedig használhatjuk a szolgáltatást. Fontos, hogy a megtekinthető iratok köre nem korlátlan, kizárólag meghatározott lajstromadatok ismerhetők meg, mint pl. a felek neve, elérhetőségei, ellenkérelem beérkezése, tárgyalás helye és ideje, stb. A BETFR tehát nem nyújt „teljes értékű” iratbetekintést, így ha bármilyen okból látni szeretnénk az ügyben keletkezett valamennyi iratot, biztos megoldásként továbbra is a bírósági kezelőiroda felkeresése marad. Valószínűleg a fenti okok mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy a BETFR használata mindezidáig nem terjedt el kellően sem a felek, sem pedig a jogi képviselőik körében.

A kezelőiroda az internetre költözött

A szintlépés kulcsa egy felhasználóbarát és megbízhatóan üzemelő online iratbetekintési felület kialakítása lehetne. Az ideális rendszer egy valamennyi magyar bíróságot összekapcsoló, és minden folyamatban lévő peres és nem peres eljárás iratanyagát tartalmazó közös adatbázis lenne, melyhez az iratbetekintésre jogszabály alapján jogosultak külön kérelem nélkül, azonosító adataik megadásával díjmentesen hozzáférhetnének. Az összekapcsolt elektronikus felületen ily módon ki lehetne választani, hogy melyik bíróság előtt melyik folyamatban lévő ügyünkben szeretnénk élni iratmegismerési jogunkkal, majd megnyitnánk az adott ügy „digitális aktáját”. Az akta gyakorlatilag a bíróságon papíralapon megtalálható ügyiratok elektronikus másolata lenne, melyben az eljárás kezdete óta keletkezett valamennyi irat – ellenkező jogszabályi rendelkezés hiányában – megismerhetővé válna az azokhoz kapcsolódó lajstromozási adatokkal együtt. Így egy kattintással megtudhatnánk pl. hogy a bíróság által megküldött iratot az ellenérdekű fél átvette-e, mikor vette át, vagy éppen azt, hogy az akta éppen milyen státuszban van a bíróságon. Természetesen az online aktát a bíróságok valós időben frissítenék a felek, illetve képviselőik által joghatályosan előterjesztett beadványokkal, valamint a bíróság által meghozott végzésekkel és ítélettel. Ennek megfelelően a kért adatszolgáltatás mindig az aktuális állapotnak felelne meg. Virtuális ügyaktánkat  nem csak olvasható, hanem letölthető formában is közzé lehetne tenni a felhasználók számára, oly módon, hogy az adott iratot annak hivatalos kézbesítését követően mennyiségi korlátozás nélkül, bármikor lementhetjük. A bíróság által történő elektronikus kézbesítés tehát változatlanul, az online aktától függetlenül menne végbe. Ellenben olyan, az ügyiratok részét képező dokumentumok (pl. bírói  utasítások, letöltési igazolások, stb.) is elérhetőek lennének, melyeket a bíróság nem kézbesít a felek részére, viszont adott esetben relevanciával is bírhatnak. Mindazonáltal – amennyiben a bíróság valamilyen okból elmulasztaná kézbesíteni részünkre az iratot – annak aktában való lajstromozása észlelhető lenne hivatalos kézbesítés hiánya esetében is, ezzel is csökkentve némileg az esetleges váratlan meglepetéseket a tárgyalások kezdetén megtartott iratismertetések során.

Pro, vagy kontra?

A fent felvázolt koncepció fő ütőkártyája, hogy segítségével sokkal gyorsabban és könnyebben átláthatók lennének a folyamatban lévő ügyekben keletkezett iratanyagok. Ķülönösen pl. a régóta folyamatban lévő, terjedelmes iratanyagot felhalmozó, továbbá a nagy számú peres fél részvételével zajló eljárásokban, valamint a korábban eljárt ügyvédtől „örökölt” ügyekben jelentene nagy segítséget az online iratbetekintés lehetősége. A valós idejű és teljes iratnyilvántartásnak köszönhetően elviekben az eljárás elejétől a végéig kizárható lehetne az irathiány esete. A lajstromszámok ismeretében könnyebbé válna saját aktánk kezelése, a beadványainkban egyértelműbben hivatkozhatunk az ügyiratokra, az ellenérdekű fél letöltési igazolásainak birtokában pedig egyszerűen számíthatunk ki határidőket. Az előzetes regisztráción alapuló azonnali iratbetekintés lehetőségével nem lenne többé szükség arra, hogy a bírósági kezelőirodákon és a leíróknál telefonon keresztül érdeklődjünk egy-egy irat kapcsán. Ily módon sem a kezelőirodák szűk ügyfélfogadási rendje, sem pedig az ügyintéző esetleges elérhetetlensége nem nehezítené meg a munkánkat, illetve jogaink gyakorlását. A telefonos megkeresések mellőzhetősége mindenképpen időmegtakarítást  eredményezne a jogászi munkavégzés során, nem beszélve arról, hogy a kezelőirodákat személyesen sem kellene felkeresnünk. Nincs sorszámhúzás és sorban állás, továbbá nem lesz többé szükség az illetékbélyeges, és a „kifotózásos”  iratmásolatkészítésre sem. Határozott álláspontom szerint mindez az eljárási törvényekben a felek számára biztosított egyik alapjog, az iratok megismeréséhez fűződő jog gyakorlását jelentősen elősegítené. Egy online kezelőiroda az iratmegismerési jog és az elektronikus kapcsolattartás következő generációját jelenthetné mellyel a jogászi munka gördülékenyebbé és hatékonyabbá válna, egyúttal pedig transzparensebb lenne a bírósági ügyiratkezelés mind a jogi képviselők, mind pedig a laikus felek előtt. Kérdéses hogy egy ilyen informatikai rendszer létrehozása és fenntartása milyen költségekkel járna, továbbá az is, hogy a bíróságok egyébként is magas adminisztrációs terhei milyen irányba és mennyiben változnának meg a felület üzemeltetése okán. Bíztató azonban, hogy a koncepció életre hívása nem jogi kérdés, így elviekben jogi akadályokba sem ütközhet. A megvalósítás sokkal inkább a jogalkotó innovatív szándékának, továbbá a technikai és pénzügyi feltételek meglététől függ. Nézetem szerint a gyakorló jogászok és a peres felek oldaláról egyaránt igény mutatkozik az online bírósági kezelőirodák létrehozására, tehát a mérleg nyelve a rendszer létrehozására felé billen. Remélhetőleg a bírósági szervezetrendszer jövőbeli célkitűzései közt is meg tud jelenni a digitális kezelőiroda koncepciója, teljes jogalkalmazói konszenzust fejezve ki az elektronikus kapcsolattartás szintlépésének szükségességéről.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS