A felhő alapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése – Magáncélú többszörözés a felhő tárhelyekben

Előadásom témájának egy olyan jogintézményt és egy olyan számítástechnikai vívmányt választottam, amely mindennapjaink során gyakran találkozunk, mégis kevesen vannak tisztában mivoltukkal. A magáncélú többszörözés utáni fizetendő üreshordozó-díj és a felhő alapú tárhelyek kapcsolata lehet az elkövetkező évek dilemmája, amely a szerzői jogot megújulásra késztetheti.

Bartkó Viktor a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

Előadásom során először a felhő alapú szolgáltatásokat kategorizálom a számítástechnika területéről megközelítve, melyek közül a felhő alapú tárhelyeket emelem ki szerzői jogi minősítés szempontjából. A felhő alapú tárhelyek során végzett felhasználói cselekményeket a szerzői jog rendszertani kereteiben belül helyezem el és sorolom be a többszörözés kategóriájába. E triviális megállapítást az a probléma teszi szükségessé, hogy a jelenlegi reguláció nem tartalmaz egyértelmű szabályokat a felhő alapú tárhelyek által a szerzőknek okozott esetleges károk kompenzálására.

Kiinduló pontként az Európai Unió Bíróságának magáncélú többszörözéssel és az üreshordozó-díjjal foglalkozó ítéleteit használtam fel, melyek indoklásában az üreshordozó-díj alkalmazását az eszköz magáncélú többszörözésére való alkalmasságát látja. A felhő alapú tárhelyek alkalmasságának kérdése során, nincs olyan konkrétan meghatározható eszköz, amelyre a díjat bevezethetnénk, ezért három opciót vizsgáltam a továbbiakban. A díjat a felhő alapú tárhelyek fizikai magját alkotó merevlemezekre kell-e alkalmazni vagy talán magára a tárhely szolgáltatásra, melyben virtuális eszközöket bocsátanak a felhasználók számára? Netalán a szolgáltatás igénybe vételére alkalmas eszközökre kell-e alkalmazni?

A merevlemezek vizsgálata során, kétségkívül indokolt a díj alkalmazása, ez azonban a mai napig nem történt meg – csupán a külső, hordozható merevlemezek esetében – annak ellenére, hogy merevlemezekkel kapcsolatban felmerülő problémák, már jóval a felhő tömeges elterjedése előtt is fennálltak.

Második esetet vizsgálva, a tárhely szolgáltatás alkalmassága során a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményből indultam ki, amely az alkalmasságot a felhasználó és a szolgálató közreműködésének arányában vizsgálja, így ez alapján bizonyos szolgáltatások esetében fennállhat az alkalmasság, más esetben nem.

Végül a harmadik opciót csupán a teljesség igénye miatt vizsgáltam, ugyanis az a megközelítés, miszerint a szolgáltatás igénybe vételére alkalmas eszközt terheljük díjjal, valószerűtlen példa.

A három lehetőség alapján egyáltalán nem kizárt a díj bevezetése, sőt a szerzői jogi minősítésénél látható is, hogy mennyire indokolt, azonban e témában mind a szabályozás, mind a szakirodalom súlyos lemaradásban van. Az elkövetkezendő években e kérdés tárgyalás egyre égetőbb lesz, ahogy a felhő átveszi azon eszközök szerepét, amelyeket ma díj terhel.

Bartkó Viktor

Kép forrása