A Fidesz ki fogja írni az olimpiai népszavazást

A Fidesz az elmúlt napokban elkezdte lebegtetni, hogy a Fővárosi Közgyűlés a jövő héten visszavonja az olimpiai pályázatot. A legtöbb médium úgy számolt be a tervezett lépésről, hogy az egyben a népszavazás végét is jelenti majd. A kérdés jogi háttere azonban nem ilyen egyszerű, és nem csak eljárási vagy kommunikációs szempontból tartogathat még meglepetéseket.

Mit ér egy helyi népszavazás?

A kérdés megértéséhez érdemes tisztázni, mi is a célja egy helyi népszavazásnak. A legtöbb ilyen kezdeményezést az hívja életre, hogy egy helyi civil szervezet, vagy az önkormányzatban kisebbségben lévő ellenzék a választópolgárokhoz szeretne „fellebbezni” egy ügyben az önkormányzatot irányító testületi többség akaratával szemben.

Amennyiben sikerrel jár a népszavazás, az önkormányzat köteles végrehajtani a polgárok akaratát,

és egy évig nem hozhat ezzel ellentétes döntést. Később jogi értelemben nem tiltja semmi, hogy a képviselő-testület többsége szembemenjen a népszavazás eredményével, ennek azonban a legtöbb esetben a politikai logika szab gátat: a leszavazott kezdeményezések általában messze nem annyira fontosak, hogy az ellene szavazó helyi polgárokat a következő választáson elveszítse egy párt.

Az olimpia ügye abból a szempontból egyedi, hogy amennyiben visszavonja a pályázatot a Fővárosi Közgyűlés, a kérdés végleg okafogyottá válik, vagyis például egy tervezett gyárépítéssel szemben itt nem lehet majd egy év múlva ismét elővenni a javaslatot. Legfeljebb egy 2028-as indulás ötletét, de erre egyébként sem vonatkozna a mostani népszavazási kezdeményezés, hiszen ez konkrétan a 2024-es pályázat visszavonását célozta, nem az olimpiarendezés kérdését általában. Vagyis a Fővárosi Önkormányzat a 2024-es pályázat visszavonásával együtt, a későbbi népszavazás eredményétől függetlenül dönthetne például a 2028-as pályázat előkészítésének megkezdéséről.

A főpolgármestert nehéz helyzetbe hozta a népszavazási kezdeményezés sikere.

Tarlós csapdahelyzetben

A fentieket azért tartottam fontosnak előrebocsátani, hogy megértsük, miért

nincs más lehetősége a Fővárosi Közgyűlésnek, mint elrendelni az olimpiai népszavazást.

A népszavazási törvény ugyanis előírja, hogy ha összegyűlt a megfelelő számú aláírás, akkor az önkormányzat képviselő-testülete nem mérlegelhet: ki kell írnia a népszavazást. Abban az esetben sem tehet mást, ha szerinte okafogyottá vált a kezdeményezés, mivel a törvény ennek vizsgálatát kifejezetten a bíróság hatáskörébe utalja: „az eljárásban a törvényszék a határozat érdemében csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a helyi népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, vagy az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során a helyi választási bizottság, a törvényszék nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja.” (58. § (3))

A fentiek pontosan illenének a helyzetre, ha a Fővárosi Közgyűlés visszavonná a pályázatot, hiszen ez egy olyan „lényeges változás” lenne, ami nyilvánvalóan az aláírásgyűjtő ívek hitelesítése és a népszavazás elrendelése között történt. Ebben az esetben a bíróság – de nem az elrendelésre kötelezett Fővárosi Közgyűlés! – előtt megnyílna a lehetőség, hogy érdemben megvizsgálja, releváns-e még a kérdés, és még ekkor is dönthetne úgy, hogy a népszavazást meg kell tartani.

Felmerülhet a kérdés, hogy

miért nem dönthet úgy a Közgyűlés maga, hogy okafogyottságra hivatkozva nem írja ki a népszavazást?

Válaszként a Kaposvári Törvényszék hasonló tárgyban hozott egészen friss, mindössze néhány hónappal ezelőtti ítéletét érdemes felidéznünk. Kaposvár esetében egy gumihulladék-feldolgozó üzemet akart a városba hozni az önkormányzat közgyűlése, azonban később a sikeres aláírásgyűjtés hatására elállt a tervtől, és szerződést bontott az érintett céggel. A városi közgyűlés ezután a népszavazás kiírását elutasító határozatot hozott, amit a bíróság a következő indokolással semmisített meg: „A vonatkozó

jogszabályok szerint kizárólag a bíróság vizsgálhatja a népszavazás megtartását gátló körülményeket.

(…) A jogalkotó azért telepítette az okafogyottság megállapításának hatáskörét a bíróságra, hogy ezzel a helyi önkormányzáshoz való közösségi jogok együttes – képviseleti és népszavazás útján történő – gyakorlása során felmerülő jogvitákat ne az egyik érintett testület, hanem független bíróság bírálja el.

Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a testület ülésén.

A város jegyzője az ügyben a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB) is megkereste, és azt szerette volna elérni, hogy a testület adjon ki iránymutatást a kérdésben. Az NVB ezt eljárási okokra (a városi közgyűlés nem választási szerv) hivatkozva nem tartotta indokoltnak, ugyanakkor az ülésről készült jegyzőkönyv tanúsága szerint

Patyi András, az NVB elnöke szerint sem lehet máshogy értelmezni a népszavazási törvényt,

vagyis „ha a kérdés hitelesítése és az elrendelés között olyan lényeges változás áll be, mely adott esetben a népszavazást okafogyottá teszi, erről a törvényszék dönthet.

A városi közgyűlés ezután elrendelte a népszavazást, viszont okafogyottságra hivatkozva fellebbezéssel is éltek a határozat ellen. A bíróság elfogadta a fellebbezést, és jogerősen megsemmisítette a népszavazást elrendelő határozatot, végleg pontot téve az ügy végére.

Az eljárás elsőre talán túlzottan összetettnek tűnhet, a szabály indokát azonban leginkább egy bonyolultabb népszavazási kérdés esete világíthatja meg. Ha egy nagyberuházás (például egy ingatlanfejlesztés) esetén a sikeres aláírásgyűjtéstől megrettenve a helyi-képviselő testület átalakítja a javaslatot, és kisebb területen, vagy részben más profillal akarna a korábbi tervekhez hasonló ötletet megvalósítani, akkor nem lenne szerencsés, ha már első körben is maga dönthetne arról, hogy ez okafogyottá teszi-e a népszavazást, vagy sem – hiszen a döntés végső soron éppen őt kötelezheti.

Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszél a Fővárosi Közgyűlés ülésén

Hogyan tovább?

A fentiekből következik, hogy Budapest esetében is hasonló forgatókönyv szerint zajlanak majd az események, ha a Fővárosi Közgyűlés visszavonja a pályázatot. A népszavazási törvény a helyi népszavazásoknál ugyanis arra sem ad lehetőséget, hogy a szervező az aláírásgyűjtő ív benyújtását követően megakadályozza a népszavazás kiírását, ezért

a Momentum, ha akarná, sem tudná már visszavonni a népszavazási kezdeményezését.

Vagyis a pályázat visszavonása esetén a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy

a Fővárosi Közgyűlés az aláírások ellenőrzése után elrendeli a népszavazást az olimpiai pályázatról,

majd a döntést azonnal meg is támadja a bíróság előtt okafogyottságra hivatkozva. A bíróság ennek nagy valószínűséggel helyt fog adni, és végül megsemmisíti a népszavazást elrendelő határozatot.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Képek forrásai: itt, itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS