Fizet a portál?

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

Komoly nemzetközi visszhangot váltott ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2013 októberében az úgynevezett Delfi-ügyben megjelent ítélete, amely megállapította: nem sérti a véleménynyilvánítási szabadság európai garanciáit az az észt bírósági döntés, amely egy internetes portált kötelezett kártérítésre az ott megjelent egyik cikkhez fűzött, jóhírnévsértő felhasználói hozzászólásokért. A strasbourgi határozat érvelése jelentős párhuzamokat mutat egy hasonló ügyben született, 2012-es Kúria-döntéssel. Ennek fényében is meglepő, hogy olyan, friss hazai ítélet is ismertté vált, ami nem fogadja el ezeket az érveket.

komment

A Strasbourgban tárgyalt észt és a Kúrián zárult magyar ügy különböző abban a tekintetben, hogy az előbbiben egy hírportált, utóbbiban egy blogszolgáltatót tett felelőssé a kommentek tartalmáért a bíróság, egyebekben azonban a két ügy számos hasonlóságot mutat. A kommentfelületet működtető szolgáltató mindkét esetben az Európai Unió elektronikus kereskedelmi irányelvén alapuló helyi jogszabályban (ez nálunk a 2001. évi CVIII. törvény) szereplő, a közvetítő szolgáltatók feltételes mentességére vonatkozó paragrafusokra hivatkozott, amit azonban a bíróságok elutasítottak, és a Polgári törvénykönyv személyiségi jogsértésekre vonatkozó előírásai szerint ítélkeztek. Az elutasítás alapja Magyarországon másodfokon az volt, és ezt erősítette meg a Kúria is, hogy az eleve problematikusan megfogalmazott jogszabály a közelebbről nem definiált magánjellegű közlések esetében nem biztosítja a szolgáltató számára a mentességet, Észtországban pedig – a magyar első fokú határozathoz hasonló módon – az, hogy a kommentek vonatkozásában is tartalomszolgáltatónak minősítették az érintett portált, amelyre így a tárhelyszolgáltatók mentessége nem érvényesülhetett. (A magyar másodfok azt állapította meg, hogy a blogszolgáltató híreszteléssel valósította meg a jogsértést.) Érdekes egybeesés az is, hogy a kifogásolt kommentek mindkét ügyben egy gazdasági vállalkozás a felhasználókból heves indulatokat kiváltó magatartása nyomán születtek, és a bíróságok mindkét ízben a becsületet sértő módon szélsőséges, durva, a közvita megengedett keretein túlmenően bántó hangvételük miatt állapították meg a jogsértést.

Egyelőre megválaszolhatatlan kérdés, hogy a Delfi-ügy Európa országainak jogalkalmazását befolyásolja-e az idő előrehaladtával, az elvi lehetőség mindenesetre adott. Az EJEB nevében egy meg nem nevezett „szóvivő” egy híradás szerint úgy foglalt ál- lást, hogy az ítélet csak az észt jogot érinti, más joghatóságokat „legfeljebb precedensként”; a Delfinek jelen sorok írásakor még lehetősége van arra is, hogy fellebbezzen.

Az ítélet alapján, annak alaptulajdonságaiból következően (célja, legalábbis a felületen, annyi, hogy eldöntse, az egyezmény sérült vagy sem), nem megállapítható, nem kvantifikálható, hogy a mérlegeléskor a bíróság az egyes, jelentősként kezelt szempontokat milyen súllyal és milyen értékeléssel vette figyelembe, melyeket tartotta szükséges, elégséges, melyeket járulékos körülményeknek. Annyi ugyanakkor világos: az ítéletből nem következik hogy

Legal Fest 2019 - Megnyílt a Priority Line

Állj be még ma a Legal Fest Priority Line-ba, és nem csak első kézből fogod megkapni az infókat, hanem meglepetéssel is várunk majd a helyszínen!

– kereskedelmi célból működtetett, de demonstrálhatóan kis forgalmú, szűk nyilvánosságot jelentő kommentfelületek gazdái esetében is automatikusan fenn állna vagy kizárható lenne a hozzászólásokért viselt felelősség,- olyan jogi vagy természetes személyek esetében is automatikusan fennállna vagy kizárható lenne az általuk valamilyen módon kezelt internetes felületeken megjelenő kommentekért viselt felelősség, akik/amelyek ezt a felületet nem kereskedelmi célból működtetik,

– nem létezhet olyan technológiai, azonosítási vagy moderálási megoldás (illetve ezek kombinációja), amelyek alkalmazása esetén a kommentfelület működtetője mentesülne a felelősség alól,

– az olyan kommentek esetében, amelyek nem hírportálon megjelenő cikkekhez kapcsolódnak (pl. fórumok), automatikusan fennállna vagy kizárható lenne a szolgáltatói felelősség,

– az olyan kommentek esetében, amelyek a hírportálon megjelenő cikkekhez kapcsolódnak, de nem a szolgáltató által elsődlegesen adminisztrált felületen jelennek meg (pl. Facebook-kommentmodul alkalmazása), automatikusan fennállna vagy kizárható lenne a szolgáltatói felelősség,

– az olyan megoldások esetében, amelyek nem a hírportál struktúrájába illesztve jelenítenek meg felhasználói kommenteket, ám úgy, hogy a portál buzdítja hozzászólásra felhasználóit (pl. felhívás a hírcikk oldalán arra, hogy a téma a Facebookon kommentelhető), automatikusan fennállna vagy kizárható lenne a szolgáltatói felelősség,
– olyan felhasználói tartalmak esetében is automatikusan fennállna vagy kizárható lenne a szolgáltatói felelősség, amelyek kereskedelmi céllal működő, nagy forgalmat bonyolító platformon jelennek meg, de a kommentek nem a szolgáltató által előállított tartalomhoz kapcsolódnak (pl. Facebook és egyéb közösségi oldalak),
– büntetőügyekben is fennállna a kommentfelületek üzemeltetőjének felelőssége,

– olyan ügyekben is ugyanerre az eredményre jutna a bíróság, amelyekben a sértett fél nem természetes, hanem jogi személy (a fent emlegetett magyar ügy ilyen volt),

– bármilyen mértékű kártérítés megállapítása beleférne a véleménynyilvánítás szabadság garanciáinak keretei közé.

Az ítélet alapján annyi mindenképpen vélelmezhető, hogy az Európai Unió elektronikus kereskedelmi irányelvében, illetve az irányelvet a helyi jogba átültető törvényekben szereplő, a közvetítő szolgáltatók mentességére vonatkozó előírások a kommentfelületeket működtető portálok számára nem jelentenek menedéket a hozzászólásokért viselt jogi felelősség alól. Az ítélet formailag nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a helyi jogalkalmazók döntsenek arról, alkalmazzák-e az irányelvet átültető helyi jogszabályok mentességi klauzuláit, alkalmazott érvrendszere azonban nem hagy érdemi kétséget afelől, hogy ha a tanács elé olyan ügy kerülne, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye 8., a magánélet háboríthatatlanságát garantáló, Strasbourg által az elmúlt évtizedben a jóhírnévsérelmi ügyekben rendre felhívott cikke alapján támad egy, az elektronikus kereskedelmi mentességre hivatkozó helyi ítéletet, a bíróság azt – már amennyiben gyakorlatát a Delfi-ítélettel koherensen kívánja folytatni – egyezményellenesnek minősítené.

Az érintettek – legyenek bár kommentfelületek működtetői, kommentelők vagy jóhírnevükben sértett entitások – komoly izgalommal várhatják a fejleményeket. Az idézett magyar ügy ugyancsak Strasbourg elé került, és a fentiekre figyelemmel egyáltalán nem szükségszerű, hogy – amennyiben tárgyalásra kerül – elutasító ítélet szülessen. A hazai helyzet pedig önmagában is figyelemre méltó fordulatokat produkál: 2013 júniusában egy kommentek miatt indult jóhírnévsérelmi ügyben a Szegedi Ítélőtábla jogerősen elutasította a keresetet, mivel elfogadta a kommenteknek helyt adó híroldalnak a közvetítői szolgáltatói mentességre hivatkozó érvelését. Itt a bíróság magától értetődően alkalmazta a 2001. évi CVIII. törvény feltételrendszerét, megállapítva, hogy a híroldal üzemeltetői megfeleltek az ott rögzítetteknek, amikor a vélelmezett jogsértésről tudomást szerezve a kifogásolt hozzászólásokat eltávolították. A korábbi ügyben ez sem a magyar másodfokú bíróság, sem a Kúria számára nem volt kellő alap a mentesség érvényesítésére, a strasbourgi tanács a Delfi-ügyben pedig gyakorlatilag a portál felelősségét megalapozó tényezőként vette figyelembe, hogy az adminisztrátorok technikailag hozzáfértek a kommentekhez, és a helyi információs társadalmi törvényben lefektetett, a magyarral megegyező értesítési-eltávolítási eljárás keretében kifogás esetén törölték is azokat.

Szerző: Nádori Péter

***

A kép forrása: http://m.cdn.blog.hu/ma/mandiner/image/1212/komment.png

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.