Gondoltad volna, hogy az adósság akár eladható áru is lehet?

Tudtad, hogy az adósságod is egy eladható áru? Gondoltál már arra, hogy a követeléseidet fizetési eszközként is hasznosíthatod? Bármennyire is furcsa, forgalomképességüknek köszönhetően a követelések a globális gazdasági térben meglehetősen széleskörűen felhasználhatók.

A gazdasági szereplők a piac forgalmát az egymással kötött ügyleteikkel, kötelmi jogviszonyaikkal tudják biztosítani, mely során szükségképpen keletkeznek közöttük követelések. Így felmerülhet bennünk a kérdés, mit is tudunk kezdeni a felhalmozódott követeléseinkkel, azon kívül, hogy behajtanánk őket. Cikkemben egyrészt rávilágítok a követelések jogi természetére, kiemelkedő gazdasági szerepére, valamint a teljesség igénye nélkül bemutatom a követelések mozgatásának eszközét – az engedményezést.

Na de mit is jelent a követelés valójában?

A követelés alapvetően kötelmi jogi igény, ezért fogalmának meghatározásánál érdemes a kötelem fogalmából kiindulni. A Ptk. szerint a kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére, amelyből már is választ kapunk a kérdésünkre. A követelés tehát egy jog, amely alapján egy kötelem jogosultja a kötelezettől a szolgáltatás teljesítését követelheti.

A KÖVETELÉSEK A VAGYONUNK SZERVES RÉSZÉT KÉPEZIK A DOLGOK ÉS AZ EGYÉB VAGYONI JOGOK MELLETT.

Milyen szerepet játszanak a követelések a gazdaságban?

Röviden azt mondhatjuk: óriásit! A követelések forgalomképessé tételével a globális piac teret nyert, a forgalom a dolgok forgalmán túlmenően kibővült, teret adva ezzel a szélesebb körű vagyonáramlásnak. A követelések mozgása hozzájárul a likviditás biztosításához is, hiszen a követelések jogosultjai a hiányzó tőkéjüket könnyedén pótolhatják a követelésük értékesítésével. Általánosan megállapítható, hogy a követelések forgalma nemzetgazdasági szempontból a dolgok forgalmával megegyező fontosságú.

Milyen lehetőségeim vannak egy követeléssel?

KÖSZÖNHETŐEN ANNAK, HOGY A KÖVETELÉSEK ÁLTALÁNOSAN FORGALOMKÉPESEK, GLOBÁLISAN ELTERJEDT JELENSÉG LETT A KÖVETELÉSEK ÁTRUHÁZÁSA, AMIT ENGEDMÉNYEZÉSNEK HÍVUNK.

Maga az engedményezés nagyon sok féle célból valósulhat meg, melyek közül csak a legelterjedtebbeket ismertetem.

Az egyik legkézenfekvőbb lehetőség a követelés eladása, amikor egy adott jogviszony jogosultja a kötelezettel szemben fennálló követelését egy harmadik személynek eladja, amit gyakran klasszikus követelésvásárlásnak nevezünk. Ez akkor lehet előnyös, ha van egy, már lejárt követelésünk, ami csak teher a hátunkon, így minél előbb meg szeretnénk szabadulni tőle.

Az üzleti életben elterjedt az ún. követelésfinanszírozási tevékenység is, aminek a legeklatánsabb példája a faktoring. Itt az eredeti jogviszony jogosultja (adós) annak érdekében, hogy gyorsan és hatékonyan pótolja a kiesett vagyonát, engedményezi a kötelezettel szemben fennálló, jellemzően rövid lejáratú követelését a faktorra (hitelezőre), aki cserébe pénzkölcsönt nyújt a számára. Látható, hogy itt az engedményezés biztosítéki célból történik, hiszen az a hitelező által nyújtott kölcsönt biztosítja, és az adós gyakorlatilag a követeléssel „fizet” a kölcsönért. Lehetőségünk van a követelésünk forfetírozására is, amely során közép- és hosszúlejáratú követeléseket vásárol meg tőlünk a forfetőr, még jóval a lejárat előtt.

Miért nem elég az adásvételi szerződés a követelés átruházása során?

A magyar jog a követelések átruházását egy meglehetősen bonyolult és összetett jogintézménnyel, az engedményezéssel biztosítja.

AZ ENGEDMÉNYEZÉS LÉNYEGE, HOGY AZ EREDETI JOGVISZONY JOGOSULTJA (ENGEDMÉNYEZŐ) A KÖTELEZETTEL SZEMBENI KÖVETELÉSÉT EGY HARMADIK SZEMÉLYRE (ENGEDMÉNYES) RUHÁZZA ÁT.

A leszemléletesebben példa erre, amikor a bank, mint hitelező az adóssal szembeni kölcsönszerződésből származó követelését engedményezi egy követeléskezelő vállalkozásra.

A Ptk. szerint a követelés átruházáshoz az átruházásra irányuló szerződés vagy jogcím és a követelés engedményezése szükséges. Ha elolvassuk ezt a rendelkezést, feltehetjük a kérdést: miért kell átruházásra irányuló szerződést és engedményezési szerződést is kötni? Miért nem ruházhatom át a követelést csupán egy adásvételi szerződéssel?

A válasz abban rejlik, hogy a magyar jog a követelések átruházásánál is a dolgok feletti tulajdonátruházási rendszerben érvényesülő, ún. tradíciós modellt követi. Egy átruházási rendszer attól tradíciós, hogy a tulajdonjog vagy a mi esetünkben a követelés átszállásához érvényes jogcím (pl. adásvételi szerződés,) és emellett ingó dolgok esetében birtokátruházás, ingatlannál pedig az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés, követelések esetén pedig engedményezés szükséges. Ennek az ellentéte a francia jogban is alkalmazott konszenzuális modell, amelyben már a felek puszta megállapodása (pl. adásvételi szerződés) elég tulajdonjog vagy a követelés átszállásához.

A jogirodalomban az elhatárolás megkönnyítése végett a jogcímhez kapcsolódó ügyletet kötelező ügyletnek, míg az engedményezést rendelkező ügyletnek is szokás nevezni. A kötelező ügylet azért „kötelező”, mert itt a felek a szerződésükben abban állapodnak meg és arra kötelezik magukat, hogy a követelést át fogják ruházni. Jól látható tehát, hogy itt még nem történik követelésátruházás, csak az arra irányuló elköteleződés megy végbe. A rendelkező ügylet során valósítják meg a felek azt a követelésátruházást, amire a kötelező ügyletben elkötelezték magukat. Az engedményezés során az engedményezési szerződés lesz a rendelkező ügylet, amely átviszi a követelést az engedményezőről az engedményesre.

RÖVIDEN TEHÁT EGY KÖVETELÉS ÁTRUHÁZÁSA SORÁN AZ ADOTT ÜGYLETI CÉLNAK MEGFELELŐ SZERZŐDÉST – PL. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS VAGY FAKTORING – ÉS EGY ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉST KELL KÖTNI.

A két ügylet a gyakorlatban nem különül el szorosan egymástól – különösen, ha már létező követelés engedményezéséről van szó –, így azok legtöbbször egy okiratban jelennek meg. Más a helyzet a jövőbeli, még nem létező követelések esetén, hiszen ott életszerű, hogy először csak a kötelező ügyletet kötik meg, a követelés létrejöttekor pedig a rendelkező ügyletet.

Mire figyeljünk az engedményezés során?

Az engedményezés komplexitása miatt számos megválaszolandó kérdés merülhet fel a követelésünk átruházása során, melyek közül most csak a legfontosabbakat vizsgáljuk meg.

Szinte adja magát a kérdés, hogy egyáltalán milyen követelést lehet engedményezni?

A SZABÁLYOZÁS E TEKINTETBEN KIFEJEZETTEN ENGEDÉKENY, ÍGY GYAKORLATILAG BÁRMILYEN KÖTELMI JELLEGŰ JOGVISZONYBÓL EREDŐ KÖVETELÉS ENGEDMÉNYEZÉS TÁRGYA LEHET, ÍGY PL. PÉNZTARTOZÁS, KÁRTÉRÍTÉSI IGÉNY.

A Ptk. a jövőbeli követelések átruházását is egyértelműen megengedi, feltéve, hogy a követelés alapjául fekvő jogviszony már létezik. Nem engedményezhetjük azonban azokat a követeléseket, amelyek személyhez kötődők (pl. nem vagyoni kártérítés), valamint amelyek engedményezése tiltott (pl. levonásmentes munkabérrész).

Mindenképpen fordítsunk kellő figyelmet az engedményezés során arra, hogy pontosan milyen jogok szállnak át az engedményesre. A Ptk. alapján ugyanis követelés mellett, a követelés teljesítését elősegítő és annak érvényesítéséhez kapcsolódó jogok, a követelés biztosítékai és kamatkövetelés száll át, viszont a gyakorlatban nem egyértelmű, hogy a konkrét esetekben mik tartoznak ide. Így a jogviták elkerülése érdekében célszerű az engedményezés során tételesen rögzíteni, hogy pontosan mely jogok szállnak át az engedményesre.

Engedményesként alapvető érdekünk, hogy olyan követelést kapjuk, amilyenben megállapodtunk. Ezért érdemes tisztázni az engedményezés során, hogy az engedményező mennyiben szavatol a követelésért. Ez jelenthet mind jog, mind kellékszavatosságot. A szavatossági kérdéseket viszont az engedményezés jogcímeként szolgáló szerződés fogja meghatározni, például követelés adásvétele esetén az adásvételi szerződés szavatossági szabályai lesznek irányadók.

Engedményezőként felmerülhet az a helyzet, hogy a kötelezettel korábban a követelés engedményezésének kizárásában állapodtunk meg, de mégis szeretnénk azt engedményezni. Az engedményezésnek ebben az esetben sem lesz akadálya, viszont ezzel a kötelezett irányába szerződésszegést követünk el, így számolnunk kell az ezért járó felelősséggel.

A kötelezett számára pedig a kétszeri teljesítés elkerülése végett az alapvető kérdés az, hogy kinek is teljesítsen? Egészen addig, ameddig nem kap a korábbitól eltérő teljesítési utasítást akár az engedményezőtől, akár az engedményestől, az engedményezőnek kell teljesítenie. Előfordul, hogy a kötelezett ezután is az engedményező részére teljesít. Ilyenkor az engedményezőnek ki kell adnia a vagyontárgyakat az engedményesnek.

Összességében tehát érdemes kellő körültekintéssel eljárni az engedményezés során, mert könnyen kellemetlen helyzetben találhatjuk magunkat.

Ez a cikk az Arsboni 2024. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Irodalomjegyzék

Bodzási Balázs: Felmondható-e az engedményezési szerződés, illetve vitathatja-e az engedményezett követelés kötelezettje az engedményezési szerződés érvényességét? Magyar Jog, 2023/9. https://jogaszegylet.hu/jogelet/felmondhato-e-az-engedmenyezesi-szerzodes-illetve-vitathatja-e-az-engedmenyezett-koveteles-kotelezettje-az-engedmenyezesi-szerzodes-ervenyesseget/

Gárdos Péter: Engedményezés. ELTE Eötvös Kiadó, 2009

Menyhárd Attila: Dologi jog. Osiris Kiadó, 2007

Pintér Attila: Faktoring oda és vissza- szerződéstípusok határain túl. IAS, 2009/4.

Veress Emőd (szerk.): A kötelmi jogok dinamikája. Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 2023 https://real.mtak.hu/173108/1/MFI-TK09-Veress-Kotelmie-konyv.pdf

Vékás Lajos – Gárdos Péter (szerk.): Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Wolters Kluwer, 2024

Képek forrásai:

https://www.gtreview.com/news/global/five-trends-that-will-shape-the-future-of-trade/

https://www.freshbooks.com/hub/accounting/accounts-receivable-process

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.