Gyerekkel a digitális világban

A digitális fejlődés kapcsán a legégetőbb kérdés az, hogy hogyan tudjuk az internetet, különös tekintettel a fiatalok hogyan tudják biztonságosan és tudatosan használni. Mivel ez a technológiai fejlődés manapság már bárki számára elérhetővé tette az információs szupersztrádát, ezért átalakultak a fiatalok kommunikációs szokásai is. Az online világ okozta „szabadság” ugyanakkor különféle veszélyeket is rejt magában. Ilyen például az internetfüggőség, a megtévesztés vagy akár az online zaklatás.

Amíg ebben a házban élsz azt csinálod, amit én mondok! Avagy vannak jogai a gyerekeknek?

Az Alaptörvény XV. és XVI. cikke is megemlíti a gyerekeket. A XV. cikk kiemeli, hogy Magyarország külön intézkedésekkel védi a családok, nők és az idősek mellett a gyermekeket is. A XVI. cikke nem „általában a gyermeki jogokról” rendelkezik, hiszen a gyermek ugyanis éppúgy, mint a felnőttek, nem vitásan alapvető jogok alanya lehet.

A gyermekjogok máig egyetlen koherens kódexe az ENSZ a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt egyezménye, amely értelmében a gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha rá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban elérte. Három alapelve van, amivel fontos tisztában lenni: részvétel, védelem, megelőzés.

A 995/B/1990. AB határozat kimondta, hogy „a gyermek ember, akit minden olyan alkotmányos alapjog megillet, mint mindenki mást.” Ezt azonban úgy lehet elérni, ha biztosítva van az életkorának megfelelő feltétel a felnőtté váláshoz. Erre tekintettel Magyarország Alaptörvénye kifejezetten rendelkezik arról, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” Ezen védelemre a gyermek minden tekintetben bárkivel szemben igényt tarthat. Ezen védelmet a szülőnek, a családnak az államnak és a társadalom valamennyi tagjának kötelessége tiszteletben tartani. Tehát a gyermekek védelme és gondoskodásának joga az állam kötelességét alapozza meg.

Az eddigi alkotmányok mind a korábbi mind a jelenlegi tehát nem a gyermekjogokról általában határoz, hanem a gyermekek védelméhez való jogáról és ezzel kapcsolatos követelményeket fogalmaz meg az állam feladataiként.

Ez pedig így kétirányú emberi jogokat fog jelenti. Egyfelől pozitív többletjogokat biztosít, másfelől negatív, jogkorlátozást idéz elő.

Felelősség hiányában boldogság sincs…

A szülői felelősség az internet használatával kapcsolatban mindig is egy vitatott téma volt. A következő sorokban arra keresem a választ, hogy a szülői felelősség meddig terjed ki. A szülők felelőssége, illetve szerep kiemelt jelentőséggel bírnak. Az Alaptörvény XVI. cikk (3) bekezdése világosan kimondja, hogy „a szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.” Azt azonban nem fejti ki, hogy ez alatt pontosan mit kell érteni.

A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) 4:152. § (1) bekezdése említi, hogy a szülő joga és kötelezettsége, hogy a gyermeket gondozza, megélhetéséhez és felnövéséhez szükséges feltételeket biztosítsa. Ezt követően a Ptk. 4:153. § (1) bekezdése alapján a szülők jogosultak a gyermek nevelésének módját megválasztani.

Tehát a felelősség a nevelésre is kiterjed, amiből azt lehet levonni, hogy igenis számít a gyermek tudatos internethasználatra való felkészítése a 21. században. Sajnos azonban a szülők jelentős része nincsen tisztában az interneten előforduló veszélyekkel.

Fontos tehát arról beszélni, hogy mire kell figyelni a kisiskolások internetes szokásainál. Előfordul, hogy a Facebook által beállított korhatárt többen is megkerülve már bőven a kor betöltése előtt jelen vannak, ami rengeteg veszélyt rejt önmagában. Emiatt fontos, hogy felelősséggel tudják ezeket használni és véletlenül se kerüljenek bajba. Ebben a korban érdemes elkezdeni a gyermekek tudatos internethasználatát fejleszteni, ilyenkor már bőven képesek megérteni a közkedvelt „az internet nem felejt” mondás lényegét is.

Ez a teher tinédzser korban csak fokozódik. Ez az a kritikus életszakasz a gyereknél amikor hajlamosabbak jobban bezárkózni, támadhatóbbá válnak.

Csizmazia Darab István az ESET Magyarország IT biztosának szakértője a következő tanácsot adta:

„A szülő feladata minden életkorban azt észrevenni, ha gyermek viselkedése valamitől váratlanul gyökeresen megváltozik. (pl. magába zárkózik, nem akar többé kimozdulni, iskolába menni stb.) és segíteni neki, elsősorban lelki támaszként, de még jobb, ha emellett az online biztonság témakörében is tud felvilágosítást adni. Ha a szülő tisztában van az internetes fenyegetésekkel, akkor fel tudja hívni a figyelmet a szexuális zaklatások, pedofilok által jelentett veszélyekre, illetve az internetes pénzköltéssel kapcsolatban is érdemes szabályokat felállítani, pl. még ha van is saját bankkártyája, akkor is bizonyos értékhatár felett beszélje meg velünk a terveit.”

Emiatt a gyerekek mellet fontos, hogy a szülők is képezzék magukat, sajátítsanak el új ismeretek. A megfelelő védelem ugyanis úgy érhető el, ha mind a három szereplő együttesen aktív és értő részvételt biztosít, így a gyerkőc biztonság tudatos oktatása mellett a szülőnek és a pedagógusnak is el kell tudniuk sajátítani ezen területek megfelelő használatát és azokban való segítségét.

Segítség, a gyerekem jobban használja a netet?

A magyar fiatalok (egy 2012-es kutatás alapján) 74%-a rendelkezik internettel vagy arra alkalmas eszközzel. Ez a szám 2016-ra 87%-ra nőtt. Az Eurostat szerint a fiataloknak magasabb arányban van internetre alkalmas eszköze a teljes társadalmat tekintve. Ennek egyik oka, hogy a világháló már nélkülözhetetlen a fiatalok körében, legyen szó szabadidő-eltöltésről vagy akár iskolarendszerről, továbbtanulásról. Ehhez nagyban hozzájárult az okostelefonok megjelenése is. Magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy míg 2012-ben a fiatalok 31%-a rendelkezett okostelefonnal, addig ez a statisztika 2016-ra 85%-ra emelkedett. Tehát majdnem a háromszorosára.

A jól ismert UNICEF kutatása alapján (Net2) a 10-18 éves korosztály közel 96%-a rendelkezik telefonnal és ebből több mint 88% jelen is van valamilyen közösségi médiában.

A kutatás azt is kimutatta, hogy a gyerekek fele nem érzi biztonságosnak az internetet, sőt vannak olyanok, akik már találkoztak olyan tartalommal, amit nem feltétlen értett (nem is kell neki). Ez az jelenti, hogy egy az EU Kids Online által készített statisztika alapján a megkérdezett 9-16 éves magyar gyerekek csaknem 16%-a találkozott már szexuális jellegű képpel, videóval 2011-2012 között.

Ezen kutatások mind arra mutatnak rá, hogy a fiatalok (és itt a 10-18 év közöttiekre kell gondolni főleg) 19%-a már átélte a kortársai által okozott zaklatást (ezt nevezzük „cyberbullying” -nak). Az utóbbi kutatás kimutatta, hogy a megkérdezettek 11%-a majdnem mindennap, míg 20%-a egyszer-kétszer egy héten, 15%-a pedig egyszer-kétszer egy hónapban lesz áldozata az internet káros hozadékának.

Ezellen lehet védekezni? Mit tud tenni a szülő, pedagógus vagy maga a világ?

Rengeteg jogszabály jött létre vagy lett kiegészítve ezzel kapcsolatban, ám közel sem látni ennek a pozitív hozadékát. Az ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 17. cikkelye beszél a gyerekek információkhoz való hozzáférés jogáról, ugyanakkor az e) pontja hangsúlyozza a gyermek jóllétére ártalmas információk és termékek elleni védelmet is. Ebben a részes államok elismerik a tömegtájékoztatási eszközök feladatának fontosságát, gondoskodnak arról, hogy a gyerekek ezekhez hozzáférjenek. Hasonlóan az egyezményhez az 1997. évi XXXI. Gyermekek védelméről szóló törvény is nevesíti ezeket, továbbá a káros hatásokkal szembeni védekezésre is kitér. A gyermekjóléti intézmények mellett a köznevelésnek is fontos szerepe van benne. Optimális színtér az óvoda vagy az iskola. Az óvoda feladata a személyiség fejlődés segítése, az iskola pedig a Nemzeti Alaptanterv szerint a médiatudatosságra kell, hogy nevelje a lurkókat.

A digitális átalakulás egyik legfontosabb kérdése a biztonságos internethasználat. Erre jött létre a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (továbbiakban DGYS).

A sötét oldal

Az internet veszélyeinél sokan egyből a zaklatásra gondolnak, ám többet rejt ez magában. 2020-ban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság statisztikája alapján 709 bejelentés volt gyermek pornográfiával, 267 adathalász tartalommal, 104 esetben pedig online zaklatással kapcsolatban.

Azonban ezek mellett az internetfüggőség is nagyon komoly problémákat tud előidézni.

Az internet világában a legrémisztőbb talán az, hogy bárki bárki lehet. Akár anonim formában is használhatja, akár más személyiséget is kitalálhat magának. Emiatt a fiatalokra nézve kockázatot jelent az is, hogy idegenekkel kerülhetnek kapcsolatba a közösségi médiában. Mivel nincs egy biztonságos módszer arra, hogy ellenőrizni lehessen a „vonal” másik felén valóban az a személy van-e, akinek mondja magát, ezért érdemes tudatosítani magunkban is és a gyermekekben is, hogy mikor válik egy online kapcsolat veszélyessé. Ennek egyik eszköze lehet az, amikor a szülő megmutatja a gyermeknek, hogy milyen egyszerű egy álprofilt létrehozni, vagy másnak kiadni magunkat a neten.

Az álprofilokkal való kapcsolatba lépés figyelmeztetésére a következőket kell megtanítani egy a Telenor (most már Yettel) által kiadott biztonságos internet használati magazinjában fiatalabb korosztálynak.

1. A privát profil a jó profil. Ez az jelenti, hogy a gyerek döntse el, hogy pontosan ki láthassa az adatait
2. Facebookon és hasonló felületeken csak azokat jelölje vissza, akiket tényleg ismer.
3. Az ismerősi lista ne legyen látható bárki számára.
4. Minden közösségi oldal által adott biztonsági tanácsokat ne csak elolvassuk, hogy fogadjuk is meg.

Ezeket a pontokat egyébként érdemes mindenkinek figyelembe vennie, nem csak a fiatalokat veszélyezteti az internet sötét oldala.

Az álprofilok mellett találkozhatunk álhírekkel is. Ezek mellett persze megtalálható sajnos az online zaklatás is, illetve a neten előfordulhat erőszak is. Utóbbinál arra is kell gondolni, hogy egy ártalmatlannak tűnő megjegyzés is zavarhat mást, annak át nem gondolt változata pedig kifejezetten bánthatja az adott személyt.

Mi az a Digitális Gyermekvédelmi Stratégia?

A DGYS célja egyértelműen az, hogy megvédje a fiatalabb társadalmat az internet káros tartalmaitól, módszereitől, továbbá, hogy felkészítse a gyerkőcöket, a szülőket és a tanárokat a tudatos és értékteremtő internethasználatra. A biztonságos internethasználat ahhoz szükséges, hogy a gyermekekre és fiatalkorúakra leselkedő veszélyek, káros hatások a lehető legminimálisabbra csökkenjenek. Ez magában foglalja az online világban rejlő lehetőségek legjobb kihasználását, illetve ezen folyamat során felmerülő veszélyek, kockázatok ismeretét és azok felismerését.

A digitális gyermekvédelmi stratégia alappillére a tudatosítás és a médiaműveltség. Ahhoz, hogy ezek beépüljenek a köztudatba el kell sajátítani a tudatos internethasználathoz szükséges készségeket. Első az online térhez szükséges eszközök használatának és működési elvének ismeret. Mivel a legfiatalabb generáció már ebbe a rohanó világba születik, a legnagyobb problémát az okozza, hogy a gyerekek az életkorukból adódóan jobban tisztában vannak bizonyos digitális eszközzel, mint a környezetükben lévő felnőttek.

Ezen program alapján a biztonságos internet használat magába foglalja, hogy a gyermek tisztában van a rendelkezésére álló eszközök, megoldások hatásaival. Továbbá fontos motívumnak írja le a program azt is, hogy a gyerekek mellett a szülők és a pedagógusok is a megfelelő mértékben birtokában legyenek ezeknek a képességeket.

Legjelentősebb készség az, hogy időben és megfelelően felismerjük a felmerülő káros, veszélyes tartalmakat. Ez egyébként szorosan együtt mozog a biztonságos internethasználatot elősegítő eszközök ismeretével.

Említésre méltó azon pontja a stratégiának, miszerint ismerjük fel a túlzott internethasználatot. Ez nem közvetlenül a használat során jön elő, hanem annak következményeképpen alakulhat ki, amely akár veszélyes magatartást is elő idézhet.

A blokk lezárásaképpen megemlíteném még a tudatos médiahasználat oktatási helyzetét, hiszen folyamatos fejlődés van ezen téren. Egy 2016 februárjában nyilvánosságra hozott jelentés (AJB-479/2016) megállapította, hogy a 2013-ban kiadott NAT újrarendezte a magyarországi médiaoktatás helyzetét. Ezalapján már valamennyi korosztály számára megjelent a médiaműveltségre vonatkozó ismeretek valamilyen tárgyba beépítve. Azonban a fekete pont ott alakul ki, hogy a médiaoktatás eléggé eltérő országosan, attól függően, hogy hol milyen helyi, személyes és iskolai lehetőségek vannak.

Safety first, vagyis használjuk okosan a világhálót!

Alapvetően a biztonságos internet használatnak megértése előtt tisztában kell lenni az internet négy fő használatával. Az egyik, hogy az internetet a gyerek tanulásra és információ keresésére használja. A világháló létezése lehetővé teszi, hogy szinte bármiről másodpercek alatt információkhoz juthassunk.

Fontos használata lehet még a kapcsolattartásnak a social media felületeken. Ezeknek az online platformoknak köszönhetően szorosabb kapcsolatokat ápolhatunk, mint valaha.

Legjobb példa erre, hogy Mianmarban és Bangladesben már a tanárok online felület segítségével kapcsolódnak össze vidéki diákjaikkal. Ez a fajta kommunikáció a gyerekeknek, fiataloknak már természetes, ezért törekedni kell arra, hogy az online kapcsolatok ne váljanak dominánssá, hiszen akkor a személyes találkozók nehezebben fognak létrejönni.

Következő lépcsőfok az internet adta új lehetőségek kiaknázása. Egyik legnagyobb előnye, hogy aktív részesei lehetünk szinte mindennek. Megoszthatjuk tudásunkat, elmondhatjuk a véleményünket.

Ezek mellett persze a többségünk legtöbb esetben szórakozásra használja. Itt gondolhatunk a tévé élményre, rádióra vagy akár játékokra. Az internet világa megadja azt a lehetőséget, hogy mindent szinte egy gombnyomással el tudjunk érni.

A szülő legnagyobb fegyvere mindig is a kommunikáció lesz. Ha a gyerekkel megvan az a bizalom, hogy bármit elmondhatunk neki és ő is elmeri mondani a gondját baját, akkor az interneten leselkedő veszélyekre is egyszerűbb felhívni a figyelmet. Mindig érdemes figyelmeztetni a fiatalokat (is), hogy a jelszavukat ne osszák meg senkivel, még akkor sem, ha a másik személy esetleg a bizalmába férkőzött az online kapcsolat kialakítása során. A legtöbb eszköz és platform lehetővé teszi az életkori korlátozások beállítását.

Kezdő lépésnek ez is egy megfelelő választás. Az ismeretek bővítésével a kockázatokat is könnyebb kiszűrni. A segítségre pedig számos alkalmazás, vonal vagy honlap jött létre az évek során (Kék Vonal, Yelon, HelpAPP, NMHH, kideaweb.com).

Összegzés

Száz szónak is egy a vége. Az internet gyorsan változó világában nincs arra lehetőség, hogy a gyerekek szokásaival lépést lehessen tartani. Amit tehetünk az az, hogy folyamatosan és nyíltan kommunikálunk a fiatalabb társadalmi osztállyal. Valamennyien felelősek vagyunk, hogy a gyerekek ne csak a hozzáférést kapják meg, hanem a vele járó megfelelő tudást is. Hiszen az információs szupersztráda nem rossz, csak meg kell tanulni jól és biztonságosan használni. Teret kell hagyni a fiataloknak, hogy kitudják élvezni a világháló adta lehetőségeket, hasznukra tudják fordítani a rengeteg információt és élményeiket tudják megosztani barátaikkal.

Ugyanakkor mindig arra a megállapításra juthatunk, hogy az információs forradalom kirobbanásához képest elcsúszva ugyan, de mind az állam, mind a civil szféra kiveszi a részét a gyermekek virtuális világban való biztonságos „közlekedésben”.

Záró gondolatként szintén Csizmazia Darab István szavait hoznám: „Ha azt hiszed, hogy okosabb vagy, mint az előző generáció, gondolj arra, hogy 50 éve egy autó használati utasításában le volt írva, hogyan kell szelephézagot állítani. Ma meg az van benne, hogy ne idd meg az akkumulátorban lévő folyadékot…”

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források