Gyermekmunka jogszerűen

Gyermekmunka. A szó hallatán kicsit megfagy a levegő és összeszorul a szívünk, hisz legtöbbünknek a szegény sorsú gyerekek jutnak eszünkbe, akik éhbérért dolgoznak szörnyű körülmények között.

De tulajdonképpen mi is az a gyermekmunka?

Az ILO fogalommeghatározása szerint olyan munka, mely megfosztja a gyermekeket a gyermekkoruktól, képességeiktől és méltóságuktól. Az ilyen fajta munka fizikailag, szociálisan, szellemileg és erkölcsileg káros és veszélyes a gyermekekre nézve. Akár az iskolai tanulmányaikba is beavatkozhat azzal, hogy az iskolalátogatási lehetőségektől fosztja meg őket, ezáltal idő előtt hagyhatják el az iskolát, és az esetleges szakmai tudás hiánya elnehezítheti a későbbi álláskeresési lehetőségeiket, vagy akár az iskolalátogatást túl megterhelő munkával kombinálva előfordulhat, hogy egy idő után a két tevékenységet egyszerre nem bírják folytatni.

A gyermekmunka megfogalmazása alatt sok típust különíthetünk el, legfőképpen a gyermek életkorát, a munka óráinak számát, célját és a munkavégzés körülményeit alapul véve.

A fentebb említett okok miatt szükség van arra, hogy a gyermekmunka legrosszabb formái ellen fellépjen a világ együtt, ahogy azt az ILO 182. számú egyezményében is megfogalmazták. Legrosszabb formái közé tartozik a gyermekek rabszolgasorba kerülése, amikor családjuktól elszakítják őket, miközben súlyos betegségek és veszélyek leselkednek rájuk életük korai szakaszától kezdve. Szükség van arra, hogy a gyermekmunka legrosszabb formáit haladéktalanul és maradéktalanul felszámoljuk. Természetesen ez egy csettintésre nem fog megvalósulni, lépésről-lépésre kell haladni, amihez nagy segítséget nyújthat, ha az államok segítik egymást és együttesen lépnek fel a probléma ellen. Magyarország is ratifikálta az egyezményt, amit itthon a 2001. évi XXVII. törvény alatt találhatunk meg.

Az egyezmény a legrosszabb formái közé sorolja:

• a rabszolgaságot és az ehhez hasonló gyakorlatokat, mint például a gyermekek eladását és kereskedelmét, a kényszermunkát, vagy a gyermekek erőszakos, vagy akár kötelező toborzását fegyveres konfliktusban való használatra;
• a gyermekprostitúciót és –pornográfiát;
• a gyermek tiltott tevékenységre való felhasználását (például kábítószer-előállítás és –kereskedelem esetén);
• valamint nem utolsó sorban a veszélyes gyermekmunkát, amely természeténél, körülményénél fogva a gyermek egészségét, biztonságát és erkölcsét veszélybe sodorja.

Ezen veszélyes munkatevékenységek betiltásáról egy ILO ajánlást is olvashatunk, név szerint a 190. számú ajánlás 3. cikkét.

A gyermekmunka legfőbb oka a szegénység, így sok kislány és kisfiú már nagyon fiatalon munkára kényszerül a tanulás hátrányára. Mondhatni a gyermekmunka a szegénység egyik tünete, elterjedése mögött az alacsony jövedelem és a rossz munkakörülmények állnak. Pedig hosszútávon a szegénység leküzdéséhez és a tartós gazdasági növekedés biztosításához az átfogó oktatás lenne a megoldás egyik eleme. Mégis a világon élő gyermekek közel 10%-a gyermekmunkára kényszerül, azaz majdnem minden tizedik gyermeket sújt ez a teher. A gyermekmunka áldozatainak csaknem fele 5 és 11 éves kor között mozog, és szintén csaknem a fele Afrikában él.

Gyermekmunka Magyarországon

Itthon is a gyermekmunka általános tilalma figyelhető meg, melynek megsértése bűncselekmény elkövetéséhez vezet. Azaz, aki a 18. életévét be nem töltött személyek foglalkoztatására vonatkozó törvényi előírásokat megszegi, vagy aki keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel nem rendelkező 18. életévét be nem töltött harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat, bűncselekményt követ el. A vonatkozó törvényi előírásokat a Munka Törvénykönyvéből (továbbiakban: Mt.) ismerhetjük meg részletesen, maga a jogszabály pedig a Büntető Törvénykönyvben kapott helyet.  A gyermekmunka tilalmáról szóló rendelkezés bekerülésével a hazai jogalkotók a gyermekek védelméhez kapcsolódó nemzetközi egyezményekben előírt elvárásoknak igyekeztek megfelelni. Hazánk ezáltal igyekszik megakadályozni a kiskorúak gazdasági kizsákmányolását, és hogy ez a veszélyes munka fenyegesse fejlődésüket.

18. év alatti munkavégzési lehetőségek

Habár Magyarországon illegális a gyermekmunka, ez nem jelenti azt, hogy semmiféle munka nem végezhető a 18. életév betöltése előtt. Az Mt. meghatározott keretek között lehetőséget biztosít arra, hogy egy fiatalkorú is dolgozhasson munkaviszonyban. Ha a törvény adta kereteken belül történik minden, akkor nem lesz jogellenes a 18. év alatti munkavállalók foglalkoztatása. Fiatal munkavállalóként a 18. életévük betöltéséig kell hivatkozni rájuk,  eddig ugyanis fokozott védelemben részesíti őket a jogszabály.

Az Mt. háromféle eshetőséget biztosít életkor alapján a dolgozni vágyó fiataloknak. Elsőként , ha jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységről van szó, akkor az egészen fiatalkor ellenére is lehetősége van munkaviszony létesítéséhez. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy a fent említett kategóriákban tehetséges gyerekek előtt egy olyan karrier áll, melynek alapköveit már kiskorukban érdemes lefektetni, illetve ezen felül egy ilyen munkaviszony a gyermek érdekét is szolgálja az erősre szőtt védelmi hálón keresztül. Például hivatásos sportoló csak az a versenyző lehet, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet a Sporttörvény alapján. Így a hivatásos sportoló – legyen az akár fiatalkorú– a sportszervezettel kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, tehát a profi sportolót főszabály szerint csak munkaviszonyban lehet foglalkoztatni.

Azonban van egy-két megkötés, hogy hogyan is létesíthet munkaviszonyt a 16. életévét be nem töltött, az előbb említett tevékenységeket végző kiskorú. Ha a 14. életévét még nem töltötte be, akkor cselekvőképtelensége miatt a munkaszerződést helyette a szülőjének kell aláírni, ha pedig már 14. életévének betöltésével korlátozottan cselekvőképessé válik, akkor a törvényes képviselőjének (szülő, gyám) hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. Mindkét esetben szükséges továbbá, hogy a munkaviszony létesítését megelőző 15 nappal szándékukat bejelentsék a gyámhatóságnak.

A második alternatíva korhatára a 15. életév. Az Mt. ebben az esetben nem határoz meg speciális célú munkákat, így a fentiektől gyökeresen eltérő munkavégzésre is lehetőséget biztosít az Mt. Azt viszont meghatározza, hogy csak olyan 15. életévét betöltött fiatal vállalhat munkaszerződés keretében munkát, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, és a munkát iskolai szünet ideje alatt végezheti csak. Mivel egy 15 éves még korlátozottan cselekvőképes, így ebben az esetben is szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására.

A harmadik mód tulajdonképpen a munkavállalóra, mint munkaviszony alanyára vonatkozó általános alanyi feltételek egyike, azaz a 16. életév betöltése. Ezen életkor felett bár még szükség van a törvényes képviselő hozzájárulására, de nem kell, hogy nappali oktatásban vegyen részt a munkavállaló, és az sincs meghatározva, hogy milyen tevékenységet végezhet, ahogy az sem, hogy csakis az iskolai szünet alatt teheti ezt meg. A 16. életév megállapítása összhangban van a tankötelezettség korhatárával. E kor felett már messzire elágazó jogosultságaik vannak a munkavégzéssel kapcsolatban, de 18. életévük betöltéséig még szükséges a szülő vagy gyám hozzájárulása.

Ha tehát a gyermek még nem töltötte be a 16. életévét, vagy nyári szünetre tekintettel a 15. életévét, akkor a 18 év alattiak bárminemű dolgoztatása szigorúan tilos, kivéve ha művészeti, reklám vagy artista szakmát művel. Ilyenkor a munka megítélésekor nem annak van relevanciája, hogy milyen körülmények között, hány órán át kell dolgoznia a gyereknek, hanem pusztán annak, hogy a törvény adta lehetőségek egyikének sem felel meg életkora miatt. Ezt egy bírósági határozat is alátámasztja, a Székesfehérvári Törvényszék tollából származó P.22738/2009/15. számú határozat.

A munkajogi fokozott védelem megnyilvánulása

A fiatal munkavállalók számára a hazai munkajog fokozott védelmet biztosít a gazdasági kizsákmányolás elkerülése érdekében, valamint hogy kizárásra kerüljenek azok a helyzetek, melyek fenyegetnék a biztonságukat, vagy oktatásukkal, nevelésükkel összeütközésbe kerülnének. A 18. év alatti munkavállalók számára tehát a törvény erősebb védelmet biztosít, ami alkalmazandó akkor is, ha a fiatalkorú nem munkaviszony keretében van foglalkoztatva. Így ha megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján dolgozna, akkor is az Mt. fiatal munkavállalóira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A védelem eszközei az Mt.-ben kaptak helyet. Elsőként az Mt. a képviseletről ír. Ez alapján a fiatal munkavállalók munkaszerződés kötéséhez, módosításához, megszüntetéséhez vagy kötelezettségvállalásra irányuló jognyilatkozatához szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, és ezen ügyletek személyesen tehetők meg. A munkaidejére vonatkozó megszorításokat az Mt. 114. §-ban találhatjuk. Napi munkaideje nem haladhatja meg a 8 órát, ha pedig 16 évnél fiatalabb, akkor naponta maximum 6 órát dolgozhat. A napi 6 óra alól kivételt képez azonban, ha nappali rendszerű képzés keretében folytatja tanulmányait, a 15. életévet betöltötte és a munkát iskolai szünet alatt végzi. Munkaidő-beosztás esetében is legfeljebb napi 8 vagy 6 órát dolgozhat, de egyenlőtlenül nem oszthatják be munkaidejét. Rendkívüli munkaidő (azaz a munkaidő-beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazásának alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, valamint az ügyelet tartalma) nem rendelhető el egy fiatal munkavállaló számára. Emellett 22 és 6 óra közötti időszakban, azaz éjszakai munkában sem lehet foglalkoztatni. Továbbá 4 és fél órát meghaladó napi munkaidő esetén minimum 30 perc, 6 órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítania a munkáltatónak. A napi pihenőidőnek pedig a 12 órát muszáj elérnie. Szabadság tekintetében 18. életév alatt a munkavállalót 5 nap pótszabadság illeti meg, amelyre utoljára abban az évben jogosult, amelyben betöltötte a 18. életévét. Ez az 5 nap pótszabadság akkor is jár, ha a munkaviszony az adott naptári évben jött létre, de a 18. életévét akkor már betöltötte. Valamint nem utolsó sorban, ha a fiatal munkavállaló részére kártérítést állapítottak meg, akkor annak összegét felül kell vizsgálni azt az évet követően, amikor a 18. év betöltésre kerül, vagy pedig befejezi azon tanulmányait, melynek keretén belül szakképzettséget szerez.

Gyámhatósági engedély

Mint már fentebb említésre került, szükség van a gyámhatóság engedélyére, ha a 16 év alatti gyermek jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet szeretne végezni.

A munkaviszony kezdete előtt 15 nappal előzetesen be kell jelenteni a foglalkoztatást a gyámhatóságnak. Ezt követően a gyámhivatal köteles ellenőrizni a bejelentésben foglaltakat, és meg kell hallgatnia a következő személyeket: a szülőt vagy a törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket, a cselekvőképességében a gyámügyi eljárásban felmerülő jognyilatkozat tekintetében részlegesen korlátozott személyt, a cselekvőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket, valamint minden olyan személyt, akire nézve kötelezettséget kívánnak megállapítani, illetve a gyermek más közeli hozzátartozóit. Ugyanakkor, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, akkor a meghallgatást mellőzni lehet. A bejelentés megvizsgálása után a gyámhivatal dönthet úgy, hogy megtiltja a foglalkoztatást, mert az ellentétesnek bizonyul a gyermek érdekeivel. Ellenkező esetben a gyámhivatal az engedéllyel zöld utat ad, és a munkaviszony megkezdődhet. Azonban, ha a gyermek foglalkoztatásának kezdő időpontja után szerez tudomást a gyámhatóság valamely olyan tényről, melynek következtében a foglalkoztatás a gyermek érdekeivel ellentétes, akkor hatósági ellenőrzésre haladéktalanul fel kell szólítania a hatáskörrel rendelkező szervet, hogy a foglalkoztatás-felügyeleti ellenőrzést folytassák le.

Láthatjuk tehát, hogy sem a gyámhatóság engedélye, sem a törvényes képviselő hozzájárulása nem egy kihagyható eleme annak, hogy egy fiatalkorú jogszerűen munkát vállalhasson. Fontosságuk hátterében egy felettébb lényeges ok áll: a gyermekek érdekeinek védelme.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források