„Ha az ember igazán ki akarja élni a kreativitását, az ügyvédi hivatás a legjobb választás” – Interjú az Opus Legal alapító partnereivel

Az Opus Legal partnerével, Papp Anna Katalinnal és alapítótársával, Kovács Szabolccsal beszélgettünk a kezdeti évekről, az ügyvédi és a tanácsadói munka szépségeiről és nehézségeiről, az ügyféligények lefordításáról és sok minden másról.

Kérem, meséljenek magukról, mióta és milyen szerepben dolgoznak az Opus Legalnél?

PAK: Én vagyok az iroda névadó partnere, egyben vezető ügyvédje. Az irodát Szabolccsal együtt alapítottuk meg, akivel évfolyamtársak voltunk az egyetemen. Korábban más ügyvédi irodáknál is dolgoztam, így például a Deloitte Legalnél, ahol nyolc évet töltöttem el. A saját praxis megalapításáról 2017-ben kezdtünk el beszélgetni, akkor vetődött fel bennünk, hogy a munkaügyi tanácsadó cég praxisát hogyan tudnánk kiegészíteni gazdasági joggal, munkajoggal és adatvédelemmel.

KSZ: Egy jogász-közgazdász diplomát is szereztem a Corvinuson a jogi mellé, valamint dolgoztam a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is. Később munkajogi és HR-tanácsadással foglalkoztam az Opus Simplexnél, és onnan jöttem végül át az irodába. Van továbbá egy adótanácsadó végzettségem is, így elsősorban az üzleti jellegű, interdiszciplináris területekkel foglalkozom, keresem a leghatékonyabb megoldásokat az ügyfeleink számára, de peres és munkajogi ügyeim is vannak.

Mi vitte Önöket a tanácsadói karrier irányába? Volt-e esetleg olyan mentoruk az egyetemről, akire a mai napig jó szívvel emlékeznek vissza?

PAK: Először bíró akartam lenni, mint sokan mások az egyetemi évek alatt. A PKKB-n voltam szakmai gyakorlaton, ott azonban hamar tudatosult bennem, hogy a tanácsadás közelebb áll a stílusomhoz. Nagyobb szabadságot biztosít, ha az elejétől az ügyfél mellett lehet az ember. Az egyetemről nekem dr. Menyhárd Attila Professzor úr volt a legmeghatározóbb. Nála volt az első és egyben az utolsó open-book vizsgám az öt év alatt. Ő arra volt kíváncsi, hogy amit megtanultunk, azt hogyan tudjuk a gyakorlatba átültetni.

KSZ: Én a jogi egyetemi évek alatt jöttem rá, hogy sok egyéb terület is érdekel a jog mellett. A közgazdaságtan különösen ilyen volt, Lőrinczi Gyula tanár úr óráit például imádtam, demonstrátorkodtam is a tanszéken. Innen jött a motivációm is, hogy a közgázt is elvégezzem. Ez a döntés pedig már ki is jelölte az utamat a tanácsadás felé. A bírói munka már nagyon „jogi munka”, én úgy tapasztaltam, hogy ha az ember igazán ki akarja élni a kreativitását, az ügyvédi hivatás a legjobb választás.

Egy mai joghallgatónak mit tanácsolnának? Mit érdemes már az egyetemi évek alatt fejlesztenie, hogy a jelölti éveket előnnyel kezdhesse meg?

PAK: Szerintem érdemes már az egyetemi évek alatt nézelődni, gyakornoki lehetőségeket keresni, így könnyebben meg tudja majd találni azt az életpályát, ami aztán a diploma után számára a legmegfelelőbb lesz. Ha pedig nem érzi valahol jól magát, és azt látja, hogy nem becsülik meg, mindenképpen merjen lépni. Fontos a nyitottság is, hiszen bármikor jöhetnek új jogterületek, amelyek aztán az ember életének részévé válnak. 

KSZ: Mindig tartsa a fejében, hogy ugyan a jogi egyetem gyakran arról szól, hogy hány ezer oldalt tud valaki átmenetileg a fejében tartani, ez a lexikális tudás mégsem helyettesíti az önálló gondolkodást. Fontos, hogy a mi hivatásunkban nem az ügyfél kérdésére kell válaszolni, hanem az ügyfél problémáját kell megoldani. A kettő között néha óriási a különbség! Ha tökéletesen meg tudná fogalmazni az ügyfél a problémáját, lehet, el se jönne hozzánk, hiszen akár saját magának is meg tudná oldani azt. A probléma feltárása legtöbbször nagyobb munka, mint a megoldás maga.

Eddigi karrierjük kapcsán mire a legbüszkébbek?

PAK: A Deloitte-nál eltöltött időszakom nagyon izgalmas volt. A válság idején rengeteg érdekes feladattal találkoztam, az ingatlan portfólió kezeléstől a munkajogig sok mindenbe beleláthattunk. Büszke vagyok, hogy egy idő után a munkajogi praxis menedzselése hozzám tartozott, emellett pedig nagyon sok kiváló tudású emberrel tudtam együtt dolgozni, a legkülönbözőbb területekről (például forensic csapat, könyvvizsgálók). Ezen kívül a mai napig nem ijedek meg attól, ha számvitelről kell beszélgetnem valakivel. Az ilyen készségeket kiválóan el tudja sajátítani az ember egy multinacionális cégnél.

KSZ: A foglalkoztatási törvényhez, valamint a Kjt.-hez írt kommentárok megalkotásában való részvételemre különösen büszke vagyok. Emellett a napi munkában pedig az tölt el büszkeséggel, hogy egyes partnereinkkel évről-évre egyre több területen tudunk együtt dolgozni, úgy, hogy mindig elérünk új eredményeket, amelyekre aztán később is büszkék lehetünk.

2017-ben alapították meg az irodát. Hogyan jött ez a döntés?

PAK: A Deloitte-ban eltöltött évek alatt férjhez mentem, és született két gyermekem is. Eldöntöttem, hogy már nem szeretnék olyan hőfokon égni, mint korábban, és legalább olyan fontos számomra, hogy ott lehessek a gyermekeim életében, mint az, hogy a hivatásomban kiteljesedhessek. Egy közös barátnőnkön keresztül kezdtünk el Szabolccsal újra beszélgetni, és hamar egymásra találtak az igényeink. Előtte soha nem vállalkoztam, ha HR-es, marketinges kérdésem volt, arra korábban mindig volt legalább 5-6 ember körülöttem, aki választ tudott adni. Ebben is nagyon újszerű volt a szituáció.

Az Opus Simplex Kft. már szóba került a beszélgetés során. Hogyan kapcsolódik az irodához?

PAK: Egy munkaügyi tanácsadással, szervezetfejlesztéssel foglalkozó tanácsadó cég az Opus Simplex. Oda-vissza referálunk egymásnak.

KSZ: Ezt úgy lehet elképzelni, hogy például egy szervezetátalakításnál a HR-es kérdések kapcsán a tanácsadó cég működik közre elsősorban, amikor pedig a megoldást jogi nyelvre le kell fordítani, akkor az ügyvédi iroda lép a képbe. Szerencsénk, hogy a tanácsadókkal nem kell vitatkoznunk, jól ismerjük egymást, gördülékenyen megy a közös munka. Ez az ügyfélnek is jelentősen megkönnyíti a dolgát.

Tavaly a Jogászdíj jelöltjei közé is bekerültek. Mire a legbüszkébbek az iroda szakmai teljesítményében?

PAK: A Jogászdíj pályázat egy jó tapasztalatszerzés volt, mert nagyon ritka az, hogy magánszemélyek ügyeit vállaljuk el, ugyanakkor amikor elénk kerül egy ügy, amely szakmai kihívást jelent számunkra, akkor időt, energiát nem kímélve elvállaljuk azt. Ezért volt izgalmas ez az ügy is, ami a jelölést hozta. Egészségügyi dolgozók pihenőidejének előre nem láthatóságával függött össze a per, vagyis arról volt szó, hogy a munkaidőbeosztásuk hogyan, illetve hogyan nem történt meg. Büszkeségnek élem meg, hogy visszük ezt az ügyet. A visszajelzésekből pedig azt látjuk, hogy nagy az igény erre a fajta munkára is.

Napjainkban egyre felkapottabb téma a work-life balance kérdésköre. Önök hogyan állnak hozzá?

KSZ: Őszintén szólva kicsit kétarcú a hozzáállásunk. A kollégák esetében nagyon odafigyelünk rá, hogy meglegyen az egyensúly. Alapvetően nyolc órát kell dolgozniuk, az a legfontosabb, hogy hatékony és minőségi munka legyen, amit elvégeznek, aminek kipihenten állhassanak neki. Saját magunkkal szemben is törekszünk erre, de ott kevésbé vagyunk sikeresek.

PAK: A kiindulópont miatt, amiért anno eldöntöttem, hogy saját irodában szeretnék dolgozni, fontos nekem, hogy megvalósuljon ez az egyensúly. Tapasztalatból tudom mondani, nem hiszek abban, hogy hosszútávon valaki magas színvonalat tudjon nyújtani aránytalanul nagy munkateher mellett. Véleményem szerint az ügyek 99 százaléka megoldható 9 és 4 óra között. 

KSZ: Ez egy generációs kérdés is, mi fiatal iroda vagyunk. A szüleim korosztályában ez még egészen máshogy fogalmazódott meg, a magánélet akkor kezdődött, amikor vége lett a munkának. Manapság azonban már megváltoztak az igények. Az ügyfélnek is kényelmes, ha nem este 8-kor kell egy levelet elolvasnia, mert az ügyvéd akkor küldte el neki. A munkaidőben feltett kérdésre eszerint tipikusan az ügyfél is munkaidőben kap választ.

Miért éri meg az Opus Legal csapatához csatlakozni?

PAK: Fiatalos a csapatunk, nincsen nagy hierarchia. Nálunk egy gyakornoknak az első perctől érdemi munkát adunk, nem a másolás a feladata. Ez a jelöltekre is ugyanígy igaz. Nem azért tanulnak éveket az egyetemen a kollégák, hogy utána sematikusan dolgozzanak, sokszor számukra nagy szakmai kihívást jelentő feladatot kapnak, részletes iránymutatással, de nyugodtan feltehetnek kérdéseket is. A TruTax adótanácsadó céggel való stratégiai együttműködésünk folytán pedig komplexebben beleláthatnak egy-egy projektbe, megértve annak kereskedelmi, munkajogi, társasági jogi és adózási oldalát is, no meg persze az üzleti motivációt.

Milyen céljaik vannak a jövőre nézve?

PAK: Az előző évünk jól alakult, ha ezt a fejlődést tudjuk tartani, teljesen elégedett leszek. Bővülést tervezünk, évi körülbelül két emberrel szeretnénk növekedni. Akik gyakornokként elkezdtek nálunk dolgozni, rájuk hosszútávon számítunk. Illetve a költözés kérdése is felvetődhet hamarosan. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a home office is jól működik a jelenlegi helyzetben, így nem feltétlenül csak az iroda mérete számít számunkra.