„Ha IoT akarsz magadnak” – Internet of Things és az adatvédelem viszonya

Az „Internet of Things” vagyis a „Dolgok Internete” fogalom és vele együtt a számtalan innovatív eszköz az utóbbi néhány évben érkezett meg a köztudatba, és forgatta fel mindazt, amit a fogyasztók a mindennapi tárgyaik felhasználási módjairól gondolhatnak. Az IoT-n belül olyan intelligens eszközökről beszélünk, amelyek valamilyen, legtöbbször a személyes használathoz kötődő lényeges információt osztanak meg más eszközökkel egy internet-alapú hálózaton keresztül a felhasználó legnagyobb megelégedettségére. A kommunikáció két végén gyakorlatilag bármilyen kapcsolódni képes dolog állhat, a viselhető technológiai megoldásoktól kezdve a háztartási gépeken át a biztonsági berendezéseken keresztül akár az egészségügyi infrastruktúra egyes elemeivel bezárólag.

Olajos Marcell a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

Az egymással vezeték nélküli kommunikálni, megnövelt hatásfokkal termelni képes eszközök a következő néhány évben, azon felül, hogy a verseny ösztönző hatására az iparban és a mezőgazdaságban átveszik az uralmat a hagyományos megoldásoktól, beköltöznek az emberek városaikba, hétköznapjaikba – és folytatják, amiben a legjobbak – termelnek. Becslések szerint a 2020-as évek elejére hétmilliárdnál is több ilyen eszköz lesz forgalomban a világon, amelyek mindegyike adatokat fog gyűjteni, adatot fog feldolgozni, és adatot fog megosztani más eszközökkel a világhálón. A napjainkban elérhető közelségbe kerülő okostermékeken már most, az IoT igazi robbanásának hajnalán is látszik, a jelenlegi szociális, gazdasági és jogi normáinkkal a technológia-fejlődés ismét szemben halad, a mi feladatunk pedig az, hogy ez esetben is megtaláljuk az arany középutat a szabályozás kialakítása és az innováció életben tartása között.

Előadásomban betekintést kívánok mutatni az IoT piac aktuális helyzetébe, melyek a szegmens legizgalmasabb ötletei, és ezzel kapcsolatban milyen adatvédelmi problémák merültek fel eddig, illetve merülhetnek fel a jövőben. Szabályozni képes-e a jog a gyakorlatban azon felhasználó okostelefonon keresztül managelt „fitness/okoskarkötője” által folyamatosan gyűjtött mozgási, és más személyes adatok esetében, amelyeket okosórával szinkronizál össze az okosfutócipő gyártójának edzésterv applikációjába, vagy a gyártók jó szándékára van bízva az adatkezelés? Milyen jogi eszközeink vannak az IoT-hoz szorosan kötődő technikai megoldások, mint a felhőalapú adatkezelés és a big data őrület által felvetett adatvédelmi problémákkal szemben? Mi történik ha pár éven belül okosautók kommunikálnak egymással az okosvárosban? A felhasználó már csak reklámközönség marad aki egy kattintással elfogadja a felhasználói feltételeket és az adatvédelmi szabályzatot?

Az IoT megoldások gyökerestül átírják a mindennapjainkat, gyorsabbá, hatékonyabbá, egyszerűbbé válnak a társadalmi folyamatok, cserébe viszont a személyes adatokhoz fűződő jogok jelképessé válnak – ideje, hogy foglalkozzunk ezekkel a problémákkal, ne csak a gépek beszélhessék meg egymás között.

Tudj meg többet!

Olajos Marcell

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2016 –Invitech Megoldások Zrt.
2016Invitel Távközlési Zrt.
2015 - 2016Lumens.hu
2014 - 2016MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.
2013Intrum Justitia Zrt.
Tanulmányok:
2012 –ELTE Állam- és Jogtudományi Kar; jogász
Nyelvtudás:angol, spanyol, német


Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.