Nyugaton már kevesebbet és flexibilisebben lehet dolgozni az ügyvédi irodákban, mint 20 éve

A múlt héten arról írtam, hogy a Queen Mary University-n mentorálok joghallgatókat, és a mostani mentoráltam egy szlovén lány, akinek sok mindenről tudok mesélni, de a „women’s perspective”-t nem tudom neki megadni. Ezért nemrég elvittem az egyik legnagyobb New York-i ügyvédi iroda egyik női partneréhez Londonban, aki sok érdekes dolgot mesélt. A női kérdéseken túl mesélt pár dologról.

Kérdeztem a jogi innovációról, és az átalakuló jogi szakmáról. Azt mondta, hogy ezt nem lehet nem látni: hatalmas átalakuláson megy keresztül az egész ügyvédi szakma. 20 éve minden tranzakció úgy nézett ki, hogy a jogászok „átvilágítottak” egy céget, majd pedig a szükséges szerződéseket tárgyalták. Azt mondta, hogy az első rész mostanra teljesen megszűnt: átvilágítást alig kell csinálni, ugyanis azt vagy a gépek végzik, vagy arra specializált alternatív jogi szolgáltató cégek, de nem az ügyvédi irodák. Az utána lévő szerződéses tárgyalás pedig sokkal automatizáltabb, mint 10-20 éve, ezért a jogászok munkája még limitáltabb, mint korábban.

Azt mondta, hogy ha 20 éve az volt a jellemző, hogy már nem írunk régi típusú jogi feljegyzéseket, hanem rövid és tömör jogi tanácsokat emailen, akkor mostanra ez is meghaladott: most már nincs szinte semmi, csak nagyon üzleti tanács, aminek van jogi relevanciája. Azt mondta, hogy az idejét sem tudja mikor látott jogszabályt:

ő magát egy üzleti tanácsadónak tartja, aki mellesleg jogász.

Érezhetőbben kevesebbet és flexibilisebben lehet dolgozni a londoni és New York-i ügyvédi irodákban, mint 10-20-30 éve. Sokat dolgoznak az emberek a mai napig, de igenis van valamennyi „work-life balance”, ami nem volt korábban egyáltalán. Miért? Szerinte felnőtt egy generáció, akiket már nem lehetett pénzzel megvenni: azt mondta, hogy megjelentek a fiatal ügyvédek és partnerek az öregek előtt, és azt mondták, hogy ők nem akarnak minden nap este 11-ig dolgozni, és a hétvégéjüket feláldozni. Ha nincs más alternatíva, akkor inkább elmennek.

Erre az öregek sem tudtak mit mondani, csak elfogadni.

És mostanra ez a norma szinte mindenhol: sokat kell dolgozni nagyon, de nem csak a munka létezik, ha éppen nincs munkád, azonnal hazamehetsz, és ha akarsz, dolgozhatsz a tengerpartról is.

Mit mondhatnék ezekre? Egyrészt azt, hogy ebből Budapesten szinte semmit nem lehet érezni. Hiába, a kompország nem éppen nyugatra tart… Másrészt pedig az evolúció alaptézise szerint nem a legszebb, legokosabb vagy legügyesebb él túl, hanem aki a leggyorsabb alkalmazkodik a permanens változásokhoz.

Más a véleményed? Reagálnál Miklós írására? Ne tartsd magadban a gondolataidat, kommentelj a Facebook-postunk alá!

Ügyvéd

Ügyvéd, vállalkozó, vezető, választottbíró, előadó, mentor. Az OPL partnere. Nyolc évig tanított filozófiát a JÁB-on, évekig blogolt a világ és Magyarország ügyes-bajos dolgairól.

Nem egy ügyvédi iroda vagyunk, hanem egy új generációs jogi szolgáltatási cégcsoport, ahol a legkülönbözőbb jogi munkáktól a kormányzati kapcsolatokon keresztül egészen a legújabb technológiákig sok mindennel foglalkozunk. Ami összeköti ezeket a cégeket és munkáinkat, az a nemzetköziség, professzionalizmus és az innováció. Jófejek vagyunk, és szeretjük az életet... Ja, és csak annyira vesszük komolyan magunkat, amennyire egészséges.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.