A hét legfeleslegesebb kurzus a jogi karokról

Haszontalan órák. Minden egyetemista számára ismerősek azok a tantárgyak, amiket nem csak a teremben ülők 90%-nak teljesen felesleges meghallgatnia, hanem mindenkinek, mert tényleg semmi hasznuk sincs. Egy amerikai oldal összegyűjtött 7 olyan kurzust az USA legjobb jogi karairól, amik tényleg teljesen haszontalannak bizonyultak.

A Yale jogi karának épülete

Jób könyve és az igazságtalanság (Yale) – Book of Job and Injustice

A kurzus neve alapján elsőnek arra gondolna az ember, hogy a munkaerőpiac igazságtalanságaival foglalkozik a tárgy, de aztán hamar kiderült, hogy valójában a Biblia értelmezésének segítségével próbálja inkább megmagyarázni a folyamatokat. A kurzus egyik pillére a „Miért engedi Isten, hogy rossz dolgok történjenek a világban?” kérdés volt. A tárgy körülbelül a középiskolai filozófiaórák színvonalát biztosította, minőségben és hasznosságban egyaránt.

Irodalom és erkölcs (Yale)

Azt még megérti az ember, hogy miért van jogászi etika az egyetemen, az is abszolút érthető, hogy sok hallgató érdeklődik a jog és irodalom kapcsolatáról, de az, hogy az irodalmi etika hogyan került be a jogi karra, máig érthetetlen. Ennél a kurzusnál az is ezerszer hatékonyabb lett volna, ha véletlenszerűen kiválasztottál volna pár etikai dilemmát (akár jogi, akár másmilyen) könyvekből, majd megbeszélted volna a barátaiddal egy sör mellett.

Az irodalom nagyjai – olvasószeminárium (Harvard)

Manapság a joghallgatók már eleve úgy érkeznek az egyetemre, hogy jóval kevesebb szépirodalmat és történelmet olvasnak, mint elődjeik. A Harvard ezt a problémát próbálta leküzdeni a fenti kurzussal. A szemeszterben Thomas Mann Varázshegy című művét elemezték a hallgatók, az oktató ezen a regényen keresztül igyekezett bevezetni a fiatalokat a szépirodalom és a történelem rejtelmeibe. Nem volt nagy meglepetés, amikor a próbálkozás zátonyra futott. Mondjuk legalább a kitartó hallgatók zsebre tehették az 1 kreditjüket érte.

A héber jog válasza a római jogra: nemzetközi kitekintés és hatásvizsgálat – olvasószeminárium (Harvard)

A kurzusleírás szerint az órán a hallgatók azzal a nyelvvel ismerkedhettek meg, aminek segítségével a héber jog meghatározta saját viszonyát a római joghoz. Az egészben az volt a legjobb, hogy a tárgy nem is a héber jogról, hanem annak nyelvéről szólt, így inkább hasonlított nyelvészeti értekezésre az óra, mint jogi kurzusra. A slusszpoént az olvasószeminárium szó jelentette, ugyanis a héber nyelvtudás alapelvárásnak számított, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy csak Isten kiválasztottjai szerezhették meg a krediteket.

A Harvard könyvtára

Tocqueville demokráciája Amerikában (Stanford)

Ismét egy nagyon hasznos olvasószeminárium joghallgatók részére. Természetesen a kurzus nem előadás volt, hanem gyakorlat, így a kiscsoportos foglalkozás dominált az órákon. A kurzus jogi relevanciáját mutatja, hogy a feljelentkezett hallgatók több mint fele nem is a jogi karra járt.

Vezetői ismeretek jogászoknak (Columbia)

„A kurzus a hallgatókat megismerteti azokkal a kihívásokkal és felelősségteljes feladatokkal, amikkel akkor fognak találkozni, ha vezető pozícióba kerülnek akár az állami, akár a magánszektorban.” Csak hogy tisztázzuk, ezek a kihívások teljes mértékben megegyeznek azokkal, amikkel a nem jogász hallgatóknak kell majd megküzdeniük, ha vezető pozícióba kerülnek a munkahelyükön.

Jézus pere (New York University)

„Csak komoly szándékú hallgatóknak ajánlott. A kemény munka és a sok olvasás minimum elvárás. Ne regisztráljon csupán kíváncsiságból!” A kurzusleírás kiválóan próbálja palástolni az „ingyen kredit, be sem kell járni” tárgy kategóriáját, de azért az oktató mindent megtett annak érdekében, hogy az emberek őt komoly tudósnak könyveljék el.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Jegyzetek

A képek forrásai: itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.