A kérdés nemcsak az, hogy kit választanak meg az európai polgárok, hanem az is, hogy hogyan. Rövid áttekintés következik arról, amit a harmadik magyar EP választásról tudni érdemes és persze arról, hogyan választanak a többiek.
2014 a választások éve Magyarországon. Már túl vagyunk az országgyűlési választáson, amelyen idén debütált az új választási rendszer, ősszel pedig önkormányzati választások lesznek, amelyeken immár négy helyett öt éves mandátumra választjuk meg helyi vezetőinket. Május 25-én pedig Európa Parlamenti választások lesznek Magyarországon is, a csatlakozásunk óta immáron harmadik alkalommal.
Az EP választásokon Magyarországon országos listákra lehet szavazni, amelyet jelölő szervezetek állíthatnak 20 000 aláírás összegyűjtésével. A magyarországi rendszer szerint a jelölő szervezeteknek csakúgy, mint az országgyűlési választásokon itt is el kell érnie egy 5 %-os küszöböt ahhoz, hogy bejussanak az EP-be. Unió-szerte különbözőek a bejutási küszöbök, a legtöbb országban egyáltalán nincs, egyébként öt százaléknál sehol nem magasabb. A legérdekesebb a ciprusi küszöb, amely 1,8%-os „kerekszámot” választott bejutási küszöbének.
Érdekesség, hogy az EP választásokra a választási rendszert az Unióban mindegyik tagállam maga határozhatja meg, így akár követhetnénk az országos listástól eltérő, teljesen más képviseleti rendszert is. Több tagállamban is a magyarországihoz hasonló, zárt országos lista van, azonban ez nem általános. Több tagállamban is egynél több választókerület van, nem pedig egy országos lista. Van olyan tagállam is, amelyben ugyan listás szavazás van, azonban a lista nem zárt és így a választópolgárok befolyásolhatják annak sorrendjét, azaz eldönthetik, hogy a listán ki hányadik helyen szerepeljen. Írországban egy szavazata van az uniós polgároknak, amelyet nem listákra adnak le, hanem rangsort állíthatnak fel a választókerületükben induló jelöltek között, megjelölve preferenciáikat. Az ír rendszerben, ha egy jelölt eléri a leadott szavazatok számából számolt bejutási küszöböt, akkor onnantól kezdve a második helyezettre leadott szavazatok számítanak és így tovább.
Az EP választáson a magyar országos listákra nemcsak a magyar polgárok szavazhatnak, hanem szavazatot adhatnak le az itt élő külföldi uniós polgárok is, csakúgy, ahogy a külföldön élő magyarok is szavazhatnak más tagállamokban az ottani jelöltekre. Ez a rendszer egyébként vonatkozik az önkormányzati választásokra, ezzel hozva közelebb a helyi demokráciát az uniós polgárokhoz. Valószínűsíthető azonban, hogy nem ez az oka annak, hogy a külképviseleti szavazás most nem annyira népszerű, mint az országgyűlési választásokon. Míg április 6-án több, mint 5000-en választottak Londonban, úgy tűnik ez a lelkesedés az EP választásokra már elfogyott. Az EP választásokon a külképviseleti névjegyzékbe vételről a Nemzeti Választási Iroda által közölt adatok szerint a legtöbben Brüsszelben fognak voksolni.
Csökken-e a demokrácia deficit? A sokat emlegetett kifejezés mögött nem egy bonyolult gazdasági probléma van, hanem az, hogy az EU fő kritikusai szerint a brüsszeli szerveket olyan emberek irányítják, akiket csak nagyon közvetve választottak meg a polgárok és éppen ezért demokratikus legitimációjuk a hatalomgyakorlásra elég csekély. Ezen kritikákra válaszként a Lisszaboni Szerződés kötelezővé teszi az Európai Tanácsnak, hogy az Európai Bizottság elnökének úgy válasszon ki egy személyt, hogy ez a választás tükrözze az EP választások eredményét. Arról van tehát szó, hogy az EU kormány- és államfőit tömörítő szerve, azaz az Európai Tanács ezentúl nem pusztán diplomáciai úton megtett háttéralkuk során választja ki azt a személyt, aki gyakorlatilag az EU kormányának számító Bizottság elnöke lesz. Az európai párttömörülések ezen felbuzdulva meg is választották a maguk csúcsjelöltjeit, akik közül a legesélyesebbek a szocialista Martin Schulz és az Európai Néppárt jelöltje Jean-Claude Juncker. Magyarországon ugyan nem volt túl nagy visszhangja, de egészen felpezsdült az európai politikai élet, kampánybuszokkal járták a jelöltek az EU-t és egy egész vitasorozaton vagyunk túl. A viták során pedig Orbán Viktor miniszterelnök neve is előkerült, Guy Verhofstadt liberális jelölt ugyanis szívesen hozta fel negatív példaként a magyar alkotmányozási szokásokat. Így tehát az mindenképpen újdonság, hogy van arca az európai pártoknak, akikre május 25-én szavazunk.
Már hogyha május 25-én szavazunk. Ugyanis nem is mindenhol ekkor szavaznak. Mivel a választási rendszer tagállamonként eltérő, ezért a szavazásra is különböző időpontokban kerül sor. Hollandiában és az Egyesült Királyságban már május 22-én szavazhatnak a polgárok, a Cseh Köztársaságban pedig május 23-án és május 24-én is adhatnak le szavazatot a választók. Az eltérő szabályok egyik érdekessége, hogy Ausztriában alacsonyabb a korhatár, már tizenhat éves kortól választhatnak a polgárok. A választhatóak kora viszont sokkal eltérőbb, a legtöbb államban 18. életév a korhatár, de majdnem ugyanennyi tagállamban pedig a 21 éves kor. Amíg Romániában 23, addig Olaszországban, Cipruson és Görögországban csak 25 éves kortól lehetnek a polgárok az Európai Parlament képviselői.
Szintén idei újdonság lesz, hogy a képviselők száma maximalizálva van 751 főben, így ennek következtében az országok kvótái is újra felosztásra kerültek, mivel Horvátország képviselőinek is helyet kell szorítani. Ennek következtében Magyarország is eggyel kevesebb képviselőt küld az EP-be, természetesen legalább ennyire érdekes Magyarország és a magyarok számára, hogy a határontúli magyaroknak sikerül-e és ha sikerül, akkor mennyi EP képviselőt tudnak Brüsszelbe juttatni.
***
A képek forrása:
http://jpg.euractiv.com/files/styles/x-large/public/asset_3_0.jpg?itok=hw6MZi7s
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
