Így alapíts céget

A cégalapítással járó költségek és várható hasznok számba vétele után úgy döntöttél, hogy belevágsz a cégalapításba? Most bemutatjuk a legfontosabb jogi tudnivalókat, amik elengedhetetlenek a társaság létrehozatalához. Avagy startup-sorozatunk folytatódik: cégalapítási kisokos A-tól Z-ig.

cegalapitas

Társasági forma

Az első és legfontosabb kérdés az induláskor, hogy milyen társasági formát válasszunk a cégnek. A társasági forma meghatározásával lényegében egy olyan működési keretet kell választanunk a cégünknek, ami leginkább megfelel az alapítók által vállalni szándékozott vagyoni felelősségnek, a rendelkezésre álló tőke nagyságának, a vállalkozási tevékenységnek és a társaság tervezett jövőbeni finanszírozásának. Választani a Ptk. által meghatározott társasági formák közül választhatunk, vagyis a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság közül.

Magyarországon jelenleg egyértelműen a korlátolt felelősségű társaság a legnépszerűbb forma. A KSH 2014. májusi adatai szerint a hazánkban bejegyzett 583 058 gazdasági társaságból 415 604 működik korlátolt felelősségű társaság, 156 901 betéti társaság, 6 028 részvénytársaság és 4 525 közkereseti társaság formájában.

Tagi/részvényesi felelősség

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

Ez az információ azonban még nem sok mindenben igazít el bennünket cégalapításkor. A legfőbb tényező a működési forma megválasztásakor, hogy miként alakul az alapítók, illetve a későbbi tagok, részvényesek felelőssége. A kiindulópont, hogy a hitelezői követelésekért a társaság felel a saját vagyonával. Ez a gazdasági társaság jogi személy mivoltából következik (lásd például: saját elkülönült vagyona van, saját nevében, önálló entitásként vesz részt az ügyletekben). Főszabály szerint a tagok, részvényesek vagyonát nem lehet igénybe venni, amíg a cég vagyona elegendő fedezetül szolgál a hitelezői követelésekre. A kritikus kérdés tehát az, hogy ki felel és milyen mértékben azokért a kötelezettségekért, amelyeket nem fedez a társaság vagyona.

Közkereseti társaság esetén a tagoknak korlátlan mögöttes felelőssége van, vagyis saját vagyonukkal felelnek a társaság vagyona által nem fedezett követelésekért. Hasonlóképpen a betéti társaság beltagja is korlátlanul felel a társaság hitelezőivel szemben a nem fedezett tartozásokért, a kültag viszont nem tartozik helytállással a társasági kötelezettségekért. A közkereseti társaság éppen ezért igen kockázatos működési forma (tegyük hozzá, más szempontból is kevéssé megfelelő egy modern vállalkozás működtetésére), a betéti társaság ebből a szempontból nagyobb biztonságot ad ezzel a kettős felelősségi szerkezettel, de ez a biztonság is hangsúlyozottan csak a kültag vonatkozásában érvényesül.

Nem véletlen, hogy a gazdasági szereplők számára a korlátolt felelősségű társaság jelenti a legvonzóbb megoldást. Kft. esetében ugyanis főszabály szerint a tagok nem kötelesek helytállni a társaság kötelezettségeiért. Vagyis ez a forma a megnevezésétől eltérően nem is korlátolt felelősséget garantál a tagoknak, hanem a tagok egyáltalán nem felelnek a hitelezői követelésekért (persze ez alól is van kivétel, de az már egy másik poszt témája lesz). Részvénytársaság esetében ugyanez mondható el: a részvényes nem felel a társaság kötelezettségeiért. Ez a felelősségkorlátozás, illetve kizárás, lássuk be, alapvető jelentőségű a vállalkozási tevékenység során vállalt üzleti kockázatok szempontjából.

cegalapitas1

Jegyzett tőke

A társasági forma megválasztásának másik alapításkori kulcskérdése a jegyzett tőke minimális összege. Nagy vonalakban ennek az a célja. hogy a társaság hitelezői számára védelmet nyújtson azáltal, hogy a követeléseik kielégítésére alkalmas fedezetet biztosít.

  • Közkereseti és betéti társaság esetén nincsen kötelező tőkeminimum, azaz e társaságokat tetszőleges jegyzett tőkével megalapíthatjuk.

  • Korlátolt felelősségű társaság esetén minimum három millió forint törzstőkét szükséges a társaság rendelkezésére bocsátani. Ez egy jelentős változás, figyelembe véve, hogy az új Ptk. hatályba lépését (2014. március 15.) megelőzően még ötszázezer forinttal lehetett korlátolt felelősségű társaságot alapítani.

  • Zártkörűen működő részvénytársaságok alapításához öt millió forint szükséges, míg nyilvánosan működő részvénytársaságok esetén az összeg húsz millió forint.

A jegyzett tőkének megfelelő vagyoni hozzájárulást pénzben vagy nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (más néven apportként) lehet a cég rendelkezésére bocsátani. Pénz esetén választhatunk, hogy az összeget a cég pénzforgalmi számlájára fizetjük be, vagy megfelelő könyvelés mellett a cég házipénztárában helyezzük el. Apportként bármilyen ingó vagy ingatlan dolog, vagyoni értékű jog (például szabadalmi jogok, védjegy, know-how stb.) vagy valamilyen elismert követelés bevihető a társaságba. Nem lehet ugyanakkor apportnak tekinteni a tagnak vagy a részvényesnek a társaság számára teljesített munkavégzését vagy a személyes közreműködését. Kft. esetében további megkötés, hogy az egyes tagok törzsbetéteinek összege egyenként nem lehet kevesebb százezer forintnál.

Meddig kell befizetni?

Alapításkor rendszerint kritikus kérdésként merül fel, hogy meddig kell teljesíteni a vagyoni hozzájárulást. Bár kifejezetten kedvezőtlennek tűnik, hogy kft. alapítása esetén három millió forintra emelkedett a jegyzett tőke minimuma, alapításkor mégsem jelent ez feltétlenül közvetlen terhet. Nem kell ugyanis a teljes összeget a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig befizetni. Az alapítók a létesítő okiratban határozhatnak akár úgy is, hogy a befizetés határidejét egy évnél hosszabb határidőben állapítják meg. Ilyen esetben csak a nyereség kivételétől esnek el az alapítók. Ugyanis ha az előbbiek szerint döntenek (illetve ha alapításkor a jegyzett tőke felénél kevesebbet fizettek be), a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a társaság nyeresége el nem éri a jegyzett tőke mértékét.

Bár kft. esetében nincs megkötés arra nézve, hogy a jegyzett tőke mekkora része lehet apport, ha annak értéke eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke felét, az apportot a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig teljes egészében a cég rendelkezésére kell bocsátani. Ezzel szemben részvénytársaság esetén kifejezett előírás, hogy a pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál. A lényeg, hogy nem akadálya a cégalapításnak az, ha alapításkor nem áll rendelkezésre a minimális jegyzett tőkének megfelelő összegű forrás.

Cégnév

Cégalapításhoz mellőzhetetlen a megfelelő cégnév kiválasztása. Jóllehet, elég nagy szabadságot élveznek az alapítók a cégnév tekintetében, és üzleti értelemben nem szükséges, hogy a vállalkozás által előállított termék vagy a szolgáltatás megnevezése megegyezzen a megalapítandó cég nevével, mégis sok kellemetlenséget okozhat alapításkor, ha nem kellő figyelemmel választják ki a cégnevet. Maga a cégnév egy úgynevezett vezérszóból és a cégforma megnevezéséből áll. A vezérszó áll a cégnévben az első helyen, és ez szolgál a társaság azonosítására. Ez lehet bármilyen magyar vagy idegen nyelvű szó, betűk vagy számok tetszőleges kombinációja. A cégnév kiválasztásakor a legtöbb problémát az szokta okozni, hogy a kiválasztott elnevezést már használja másik cég, vagy írásmódjában egy már használt cégnévhez túlságosan közel áll (minimum három karakter eltérés szükséges), vagy éppen eltérő az írásmódja, de azonos a hangzása, így nem alkalmas az egyértelmű megkülönböztetésre. Nem megfelelő az sem, hogy egy már használt vezérszó után évszámot illesztünk a cégnévbe, hogy azzal hozzunk létre új nevet.

A problémák elkerülése érdekében mindenképpen célszerű alapításkor leellenőrizni a cégnyilvántartásban, hogy a választott cégnév megfelel-e a megkülönböztethetőség kritériumainak, illetve javasolt névfoglalással élni még a bejegyzési kérelmet megelőzően. Emellett fontos figyelemmel lenni arra, hogy történelmi személyek neve, a „nemzeti” és „állami” megjelölés csak kivételes esetekben használható a cégnév részeként.

cegalapitas2

A cégbejegyzés

Ha van tervezett alapítási időpont, akkor érdemes körülbelül egy-két héttel előtte felkeresni az ügyvédet. Megközelítőleg ennyi idő kell, amíg az alapítók összeszedik a szükséges iratokat, tisztázzák a nyitott kérdéseket az üzlettársakkal és a jogi tanácsadóval, majd mindenki aláírja az aláírandó dokumentumokat, az ügyvéd pedig elindítja a cégbejegyzési eljárást a cégbíróság előtt. Ma már a teljes cégeljárás elektronikus úton zajlik, így például az aláírt okiratokat szkennelt formában kell a cégbíróságnak megküldeni, a cégbíróság pedig szintén elektronikus úton küldi meg a végzéseit.

Technikai értelemben két típusú cégalapítás létezik: az úgynevezett szerződésmintás és a normál eljárás. Az eljárás típusa határozza meg az alapítási folyamat számos tényezőjét, ezért érdemes röviden megnézni mindkét eljárás lényegesebb sajátosságait.

A) Mintás alapítás

A szerződésmintás alapítás valójában azt jelenti, hogy a leendő társaság létesítő okirata a 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékletében foglalt, előre meghatározott tartalmú szerződésminta alkalmazásával készül el. A szerződésminta minden olyan elemet tartalmaz, amely a létesítő okiratban szükséges, így elég csak néhány részletet (pl. cégnév, székhely) kitölteni és kész is az okirat.

A cégtörvény a szerződésminta alkalmazása esetén egyszerűsített cégeljárást tesz lehetővé. Ezzel egyrészt időt lehet spórolni, de az eljárási illeték is kevesebb, valamint a cégbírósági ügyintézési határidő is meglehetősen lerövidül (a bejegyzés az adószám megállapításától számított egy munkanapon belül megtörténik). Hátránya viszont, hogy tartalmát tekintve kötött, azon nem lehet változtatni. Ennek ellenére egy kezdő vállalkozásnak megfelelő lehet. Ha szükséges, később át lehet térni egyedi létesítő okirat alkalmazására, de induláshoz elegendő és kényelmes ez is.

B) Normál (nem mintás) alapítás:

A normál, azaz nem szerződésminta felhasználásával indított alapítás mindenképp hosszabb (a bejegyzés 15 munkanapon belül történik) és költségesebb eljárás. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben nem az IM rendelet mellékletében található létesítő okiratot tölti ki az ügyvéd, hanem egy teljesen szabadon megszövegezett dokumentumot szerkeszt, ezért nagyon fontos, hogy megfelelő egyeztetés előzze meg a folyamatot. Az alapítóknak meg kell határozni, hogy milyen szervezeti struktúrát szeretnének, hogyan alakuljanak a tulajdoni viszonyok, a szavazati jogok stb., amelyre az új Ptk. nagy szabadságot ad az alapítóknak.

További lépések

Akár mintás, akár normál eljárást követünk, a létesítő okirat elkészülte után a további lépések azonosak. Minden egyéb dokumentumot elkészít az ügyvéd (pl. ügyvezetők aláírási címpéldánya/aláírásmintája, különböző nyilatkozatok, meghatalmazások stb.) majd az elkészült, aláírt okiratokat szkennelés után egy speciális elektronikus aktába csomagolja.

Ezzel párhuzamosan az ügyvéd gondoskodik arról, hogy az eljárás illetéke átutalásra kerüljön a Kincstár számlájára, illetve hasonló úton megfizet egy 5 000 forintos közzétételi díjat is. Amint ezen átutalások elektronikus bizonylata visszaérkezik az ügyvédhez (általában 1-2 munkanapon belül), az elkészült e-aktát az ügyvéd személyes aláírókártyájával elektronikusan aláírja, majd e-mailen elküldi az illetékes cégbíróságnak.

Amint az e-akta beérkezik a cégbírósághoz, vizsgálat után – ha nincs szükség hiánypótlásra vagy a bejegyzés elutasítására – a bíróság továbbítja az adatokat a NAV-hoz annak érdekében, hogy az adószámot állapítson meg az új cég részére. Ez a folyamat néhány napot is igénybe vehet. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a cégbíróság fent írt ügyintézési határideje csak az adószám megállapítása után kezdődik el. A bejegyzésről teljes bizonyosságot akkor kapunk, amikor megérkezik a cégbíróság végzése az ügyvédhez (szintén elektronikus formában). Ezzel lezártnak tekinthető a cégalapítás folyamata, létrejött a társaság. Természetesen vannak további adminisztratív teendők is, mint például a cég pénzforgalmi számlájának megnyitása, de ezek szigorú értelemben már nem a cégalapítás jogi részéhez tartoznak.

Viszonylag rugalmas rendszer

Összességében azt mondhatjuk, hogy Magyarországon viszonylag gyorsan és egyszerűen tudunk céget alapítani (köszönhetően például eme versenyképességi rangsor motiváló erejének), és nem jelent szükségképpen akadályt az sem, ha az alapítás pillanatában nem rendelkezünk a tőkeminimumnak megfelelő forrással.

De ami a legfontosabb: ha megvan a cégünk, indulhat az üzlet. Ennek megfelelően a következő részekben bele is vágunk a startup vállalkozások legizgalmasabb és legkomplexebb jogi problémáiba, mint például hogyan védjük meg hatékonyan az ötletünket vagy találmányunkat, mire figyeljünk, amikor befektetőket hozunk a cégbe, vagy éppen hogyan szállhatunk ki előnyösen a vállalkozásból.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

*

Képek forrása:

http://www.company-formation-agents.org/uploads/news/id61/Stimulating%20Economic%20Growth.jpg

http://thebusinesscourier.co.uk/wp-content/uploads/2013/09/Company-Formation-54.jpg

http://www.worldwideoffshore.com/uploads/media/depositphotos-4874909-s_xmle.jpg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.