Illegális Mars-kolónia?

Az új űrverseny megállíthatatlanul elindult. Az országok egymásra licitálva próbálják felállítani az űrstratégiáikat és az úttörő technikai újításoknak hála egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy benépesítsük a Naprendszert. De mi van akkor, ha ennek nem a technológiai akadályok vetnek majd gátat, hanem maga a világűregyezmény?

1620-ban a Mayflower hajó fedélzetén 102 utas lépett az Újvilág földjére a mai Massachusetts állambeli Plymouth környékén. Egy ismeretlen és vad vidékre érkeztek, közel 5 ezer kilométerre a szülőföldjüktől és minden általuk ismert közigazgatási intézménytől. Az angol királyi fennhatóság hiányában kénytelenek voltak felépíteni egy saját közösségi szintű szabályozási rendszert lényegében a semmiből.[1] Miért fontos ez? Ugorjunk pár évszázadot.

Az új évszámunk 2050. Az első embereket is szállító Mars misszió óta eltelt több mint tíz év és a korábban távvezérelt rakétákkal odaküldött lakó- és kutatóegységek előtt izgatott emberek állnak űrruháikban.[2] Egy ismeretlen és vad vidékre érkeztek, közel 225 millió kilométerre a Földtől és minden általuk ismert közigazgatási intézménytől. Egyetlen iránymutatásul az akkor közel 100 éves világűregyezmény[3] szolgál. Ez a dokumentum azonban nem tért ki arra, hogyan tudnák jövedelmezővé és önfenntartóvá tenni az első marsi kolóniát.

A fenti gondolatkísérlet talán jól illusztrált egy, a kolonizálás kapcsán felmerülő évszázados problémát. A kolóniák építőkövei nem csak a gondosan felépített élőhelyek és a telepesek dolgos kezei, hanem a mikroközösségüket összetartó szabályok is. Ezen gondolatmeneten haladva érdemes megvizsgálni a világűrbeli emberi tevékenységet szabályozó fő dokumentumot, az 1967-ben aláírt és korábban is említett Outer Space Treaty-t. Ez az egyezmény gyakorlatilag az emberiség kollektív érdekszférájába emelte a világűrt, ezáltal száműzve az állami területi szuverenitás intézményét a kozmoszból.[4]

Egy marsi kolónia értelmezésekor kihagyhatatlan elem az, hogy ennek a településnek helyet kell elfoglalni a bolygó felszínén, így máris az egyezményben rögzített kisajátítási tilalomba ütközünk. Egy állam sem foglalhat el területet a világűrben.[5] A következetes jogalkotás példájaként az egyezmény a nem-állami szervek tevékenységét is szabályozza, ugyanis azok felelősségét is az államra telepíti.  Ezen értelmezési síkon továbbhaladva visszajuthatunk az expressis verbis kisajátítási tilalomhoz. Kimondható tehát, hogy az egyezmény jogi gátat emel egy kolónia létrehozása elé?[6]

Egy lehetséges megközelítéshez érdemes megvizsgálni a leendő telepesek jogállását. A világűrben tartózkodó természetes személyeket az egyezmény űrhajósoknak és ezzel együtt az egész emberiség követeinek tekinti. Ezek szerint az általuk létrehozott telepek is az egész emberiség előretolt helyőrségének számítanak. Ez magával hozná azt is, hogy a fenntartásához szükséges kötelezettségeket az emberiség együtt viselje. Politikai és gazdasági okok miatt ez napjainkban teljesen elképelhetetlen, ugyanakkor ez az egyezmény által megengedett egyetlen opció.[7]

A magánszektor hajlamos a saját érdekei szerint értelmezni azokat a jogszabályokat, amik elegendő mozgásteret hagynak ehhez. Bizonyos értelmezések szerint az égitestek az űrmissziók sikerének és biztonságának érdekében hasznosíthatóak. Mi van akkor, ha a misszió egy állandó telep létrehozása és az ott található nyersanyagok felhasználása? De az erőforrások kiaknázásával kapcsolatos kérdések feltételével elérkeztünk egy másik fontos tárgykörhöz.[8]

A következő problémás aspektus a kolónia önfenntartásához és a Marsra való eljutáshoz fűzhető.  Alapvetésként kiköthető, hogy ha nem leszünk képesek költséghatékonyan eljutni a Marsra, akkor nem is fogunk ott élni soha.[9] A Mayflower korában is hatalmas volt az anyagi küszöb, amit meg kellett ugorniuk a leendő telepeseknek, hogy új otthonra leljenek és ez a Mars esetén sem lesz másképp. Elon Musk, a szektorban meghatározó szerepet betöltő SpaceX alapítója szerint egy kolónia alapításához szükséges összeg 100 milliárd és 10 billió dollár közé tehető.[10] Ez hatalmas összeg akkor is, ha leosztjuk a leendő telepesek számával. Ugyanakkor, ha befektetésként tekintünk rá, nem várhatjuk el, hogy a második napon megtérüljön. De mitől függhet a megtérülés?

Elsősorban attól, hogy a jogszabályi környezet megengedi-e majd a leendő pioníroknak, hogy gazdasági tevékenységet végezzenek a Vörös Bolygón.  Az egyezmény jelenleg erre a kérdésre tekintettel egy kikötéssel él. Minden a világűrben végzett tevékenységnek az emberiség javát kell, hogy szolgálja.[11]  Befektetői vagy vállalkozói szemmel nézve nehezen elképzelhető, hogy ez arra sarkallja az embereket, hogy mindenüket pénzzé téve a Marson kezdjenek új életet és vállalkozást. Amennyiben az utazás költségeit mérsékelni tudjuk, a Marsra költözés költsége 500 ezer dollár körüli összegre csökkenthető. Ez nagyjából megfelel egy átlagos középkorú amerikai állampolgár vagyonának. Elképzelhető tehát, hogy a leendő telepes ingatlanát és vállalkozását eladva, a Marson kezd új életet.[12] Ehhez azonban az is szükséges, hogy motiválva legyen ebben, amihez pedig elengedhetetlen, hogy a marsi élet jövedelmező legyen. Jelenleg erre az egyezmény semmilyen lehetőséget nem teremt. Hatalmas mennyiségű értékes nyersanyag található a Vörös Bolygón, ezek kiaknázása pedig egy új aranylázhoz vezethet, ami korábban segített benépesíteni az Egyesült Államok nyugati partvidékét.[13]

De nem csak a nemesfémek bányászata jelenthet biztos bevételi forrást a leendő pionírok számára. A felszín alatti vizeket hasznosítani lehet egy speciális berendezéssel[14] a légkörből oxigén nyerhető, a hőmérséklet és a nyomás védőruhával ellensúlyozható.[15] Ezek eszközök üzemeltetése azonban az emberek feladata lesz. Miért várjuk el azt a leendő telepeseinktől, hogy ezt ingyen csinálják? Az önfenntartó közösségek többek között azért önfenntartóak, mert saját gazdasági körforgással rendelkeznek.

Az egyezmény tehát nem feltétlenül teremt megfelelő jogi környezetet, ahhoz, hogy a Marson huzamosabb ideig megvessük a lábunkat és még csak a kolónia fennmaradásának legminimálisabb követelményeit vizsgáltuk. Szerencsére időnk még van az első telepes érkezéséig. Olyan jogrendszert kell adaptálnunk a marsi viszonyokra, amely keretei között a leendő pionírok képesek lesznek létrehozni az emberiség első önálló kolóniáját a világűrben. Mert ha a Vörös Bolygóra akarunk költözni, nem elég a technológia. Új szabályozásra is szükség lesz.[16]

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!

Forrásjegyzék:

A „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 41. törvényerejű rendelet, angolul Outer Space Treaty (továbbiakban: OST)

German, Sarah – Pecujlic, Anja Nakarada: Legal Challanges of the New Space Race to Mars: Proposal for the Use of a Three Tier Legal Framework In: Kyriakopulos, Georg D. – Manoli, Maria: The Space Treaties at Crossroads Considerations de Lege Ferenda 169-170. o.

Kotary, Nancy-Cody, Sara: Aboard NASA’s Perseverance rover, MOXIE creates oxygen on Mars, Massachusetts Institute of Technology, MIT News, 2021.04.21. https://news.mit.edu/2021/aboard-nasa-perseverance-mars-rover-moxie-creates-oxygen-0421 (Hozzáférés 2021. 11. 23.)

Petranek, Stephen L.: Életünk a Marson, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016. 49. o. (továbbiakban Petranek, 2016)

The Mayflower Compact (https://www.crf-usa.org/foundations-of-our-constitution/mayflower-compact.html) Hozzáférés: 2021. 11. 23.

Von Braun, Wernher: The Mars Project, University of Illinois Press 1953, 39-40. o.

Walker, Robert: Is There A Fortune To Be Made On Mars?, Forbes, 2016.09.26. https://www.forbes.com/sites/quora/2016/09/26/is-there-a-fortune-to-be-made-on-mars/?sh=7e666ddb6e28

Wallis, Amanda: Is Mars for Sale?, Mashable, 2013.04.09. (Hozzáférés: 2021. 11. 23.) https://mashable.com/archive/mars-land-ownership-colonization

Dörgő Sándor: A világűr törvénykönyve, TEDxYouth Budapest (2021.11.06.) https://www.youtube.com/watch?v=2_f9P2Cgk_E&ab_channel=TEDxTalks (Hozzáférés: 2021. 12. 17.)

[1] The Mayflower Compact (https://www.crf-usa.org/foundations-of-our-constitution/mayflower-compact.html) (Hozzáférés: 2021. 11. 23.)

[2] Von Braun, Wernher: The Mars Project, University of Illinois Press 1953, 39-40. o.

[3] A „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződés kihirdetéséről szóló 1967. évi 41. törvényerejű rendelet, angolul Outer Space Treaty (továbbiakban: OST)

[4] OST I.-II. cikk

[5] OST II. cikk

[6] German, Sarah – Pecujlic, Anja Nakarada: Legal Challanges of the New Space Race to Mars: Proposal for the Use of a Three Tier Legal Framework In: Kyriakopulos, Georg D. – Manoli, Maria: The Space Treaties at Crossroads Considerations de Lege Ferenda 169-170. o.

[7] OST V. cikk

[8] Wallis, Amanda: Is Mars for Sale?, Mashable, 2013.04.09. (Hozzáférés: 2021. 11. 23.) https://mashable.com/archive/mars-land-ownership-colonization

[9] Petranek, Stephen L.: Életünk a Marson, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2016. 49. o. (továbbiakban Petranek, 2016)

[10] https://twitter.com/elonmusk/status/1159964499975135232

[11] OST I. cikk

[12] Petranek, 2016, 51. o.

[13] Walker, Robert: Is There A Fortune To Be Made On Mars?, Forbes, 2016.09.26. https://www.forbes.com/sites/quora/2016/09/26/is-there-a-fortune-to-be-made-on-mars/?sh=7e666ddb6e28

[14] Kotary, Nancy-Cody, Sara: Aboard NASA’s Perseverance rover, MOXIE creates oxygen on Mars, Massachusetts Institute of Technology, MIT News, 2021.04.21. https://news.mit.edu/2021/aboard-nasa-perseverance-mars-rover-moxie-creates-oxygen-0421 (Hozzáférés 2021. 11. 23.)

[15] Petranek, 2016, 61-81. o.

[16] Dörgő Sándor: A világűr törvénykönyve, TEDxYouth Budapest (2021.11.06.) https://www.youtube.com/watch?v=2_f9P2Cgk_E&ab_channel=TEDxTalks (Hozzáférés: 2021. 12. 17.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS