Felszámolás: a zálogjogosult és az ingatlanok átvétele

A felszámolási eljárás célja, hogy az adós jogutód nélkül történő megszüntetése során a hitelezők követelése kielégítést nyerjen. Ennek keretében az adós vagyonelemei értékesítésre kerülnek, és a befolyó vételár – költségekkel csökkentett – összeg kerül szétosztásra a hitelezők között a törvényben meghatározott sorrend figyelembe vételével. Előfordul azonban, hogy egy vagyonelemet nem sikerül értékesíteni, azonban ez nem lehet akadálya az eljárás lezárásának – ennek a kérdésnek egy fontos aspektusával kapcsolatban hozott iránymutató döntést a Kúria.

A Cstv. 49/A. § (5) bekezdése szerint amennyiben két alkalommal sikertelen volt az vagyontárgy meghirdetésére vonatkozó pályázat, akkor a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező zálogjogosult hitelezőnek értékesíti. Ennek keretében a hitelező a jogszabályban meghatározott költségek megfizetésén túl a követelését tulajdonképpen beszámíthatja a vételárba.

A Kúria ezzel kapcsolatban két kérdést is tisztázott: egyrészt, hogy a felszámolónak hogyan kell eljárnia a zálogjogosult hitelezővel szemben, másrészt, hogy milyen jogkövetkezménnyel bír az, ha a zálogjogosult hitelező késedelmesen terjeszti elő az elfogadó nyilatkozatát.

Mindenekelőtt rögzíti a Kúria, hogy a második sikertelen értékesítést követően a felszámolónak kell megkeresnie a zálogjogosult hitelezőt azzal, hogy a nyilatkozzon, hogy át kívánja-e venni a vagyontárgyat. Ezen megkeresésnek több kötelező tartalmi eleme is van:

  • a vagyontárgy becsértéke
  • a hitelező által a beszámítás mellett is fizetendő összegek (Cstv. 49/A. (5) bekezdés a)-d) pont)
  • a fizetés határideje (amely legkésőbb a szerződéskötéstől számított 15 nap lehet)
  • a határidő, amely alatt a zálogjogosult nyilatkozatot tehet, és amelynek leteltéig a felszámoló nem tesz újabb lépéseket az értékesítés folytatására.

A fenti tartalmi elemek hiányában a felhívás nem minősül jogszabályszerűnek, így kifogás benyújtásának van helye.

Több zálogjogosult igénylő esetén az átvétellel kapcsolatban a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend irányadó.

Amennyiben a felhívást követően határidőn belül megérkezik a zálogjogosult nyilatkozata az átvételről, úgy a felszámoló köteles megkeresni a hitelezői választmányt, illetve ennek hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezőket arról, hogy az átvételhez hozzájárulnak-e. Amennyiben nem nyilatkoznak a hitelezők, illetve a tiltakozók aránya nem éri el a hitelezői választmány megalakításához szükséges létszámot, illetve arányt, az egyetértést megadottnak kell tekinteni, és meg kell kötni az adásvételi szerződést.

Jogász vagyok, mi közöm nekem a szoftverekhez?

Szerintünk nagyon is sok! Az elektronikus eljárások terjedése csak egy dolog, de azt tudtad, hogy ma már egyre több iroda használ a teljesítmény mérésére is szoftvereket? Vajon hogyan állapítja meg egy ilyen program, hogy milyen ügyvédjelölt vagy? És miben tud segíteni a saját irodád hatékonyabbá tételéhez?
A jövő jogászainak ajánljuk az eddigi egyik legérdekesebbnek ígérkező témánkat!

 

A Kúria döntésében kiemeli azt is, hogy a nyilatkozattételi határidő elmulasztása nem jelent jogvesztést, ugyanakkor amennyiben a felszámoló a tájékoztatásban szereplő határidő letelte után folytatja a nyilvános értékesítésre irányuló eljárást, a zálogjogosult mindaddig élhet az igényével, amíg a felszámoló a nyilvános pályázati felhívás alapján adott egyéb ajánlatot el nem fogadja. Ha azonban a zálogjogosult hitelező mulasztása miatt valakinek kára keletkezik – vagy a felszámolás során további költségek merülnek fel -, azért a zálogjogosult hitelező tartozik felelősséggel.

Az eljárásrend fenti szabályozásával vélhetően gördülékenyebbé válik a felszámolási eljárások ezen szakasza, hiszen a felszámolónak már előre szolgáltatnia kell valamennyi releváns információt a zálogjogosultnak, illetve a zálogjogosult késedelmének jogkövetkezményét is szabályozta a bíróság.

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.