Jogi armageddon, de legitim pénzügyi önrendelkezés

Az alábbi cikk az Arsboni, a Bird & Bird és a Wolters Kluwer 2018-as Cikkíró Pályázatára készült írás szerkesztett változata.

A MONETÁRIS HITKÖZÖSSÉGEKTŐL A GARANCIA NÉLKÜLI PÉNZPIACOKIG

Ha Woodrow Wilson, az önrendelkezési jog atyja ma hirdetné meg 14 békepontját, abban nem a nemzetállamok területi követeléseit nyesegetné, hanem a virtuális tér felosztásáról értekezne a magán-és az állami szektor között. Ebben a 14 pontos manifesztumban acélos hely járna a Bitcoint és a kriptovalutákat létrehozó koncepciónak.

Ez nem más, mint a spekulációra és a gigabankok hegemóniájára épülő pénzpiacok elleni hi-tech forradalom. A blokklánc-technológia által működtetett Bitcoin-rendszer pedig sikeresen cigarettacsikk jelentőségűvé zsugorította az állam és a pénzügyi szolgáltatók szerepét a pénzmozgások során. Az ezeket végrehajtó, magánszemélyekből álló bányász-és kereskedőközösségek jogalapja pedig mindehhez megkérdőjelezhetetlen. A GDPR által kibővített információs önrendelkezési jog alapján a banki utalás mint gazdasági azonosságra vonatkozó tényező személyes adatnak minősül, így az önrendelkezési jog hatálya alá tartozik, tehát lehetséges.

A BITCOIN EGYIK PARADOXONA ÉPP EZ: ÚGY FORGATTA FEL ELEMENTÁRIS ERŐVEL A VILÁG JOGRENDSZEREIT, HOGY KÖZBEN AZOK PRÓBÁIT BIZONYOS PONTON FÉNYESEN KIÁLLJA.

A Bitcoin és a kriptovaluták azonban azért tudnak ilyen széles körben működni, mert képesek először hívőket csinálni a felhasználóikból, majd közösséget a hívőikből. Tehát, amíg hiszek a blokklánc-technológia megbízhatóságában és abban, hogy hozzám hasonlóan mások is hisznek, addig hinni fogok a Bitcoinban. Egy erős hitközösség pedig ennyire egyszerűen kiiktathat olyan állami és jegybanki garanciákat, amelyek nélkül korábban elképzelhetetlen lett volna a pénzpiaci működés.

A MONETÁRIS HITKÖZÖSSÉGEK KORA

Az ICO, a kriptovilág saját finanszírozási mechanizmusa új szintre emeli a hitközösség fogalmát. Ennek lényege, hogy a crowdfunding és a nyilvános tőzsdei kibocsátás ötvözésével értékesített kriptovalután keresztül tőke szerezhető, például egy új vállalkozás beindításához. Ehhez semmi más nem kell, mint egy csoport befektető, aki a projekt sikerében bízva hajlandó fizetni egy erre létrehozott kereskedési platformon. Ez a fajta működési standard nem csak a virtuális vállalatok és a bitcoin-startupok sajátja, hanem egyes kormányoké is. És épp ez a Bitcoin és a kriptovaluták második paradoxona: felhasználóik sokszor épp azok az államok, akik ellen 2009-ben létrehozták ezt a rendszert.

Az ICO egyik felkent papja, Nicolás Maduro elnöki rendeletben engedélyezte a Petro, a venezuelai kriptovaluta létrehozását, amelyben rögzíti, hogy 1 db Petro = 1 hordó (159 l) venezuelai kőolaj, amelynek jelenlegi értéke 60 dollár. Venezuela elnöke kofákat megszégyenítő módon, vásári asztalon árusítja ki az ország kőolajkészletét. És ezzel olyan precedenst teremtett, amelyre a nemzetállamok joggyakorlatában még nem igen volt példa: államfő a magánszektor egyik működési mechanizmusának jogellenes alkalmazásával igyekszik megakadályozni az államcsődöt. Egyrészt a venezuelai alaptörvény 150. cikkének értelmében közérdekű kötelezettségvállaláshoz az országgyűlés jóváhagyása szükséges. Másrészt a venezuelai jegybank kizárólagos jogkörébe tartozik az ország pénznemének meghatározása, valamint más valuta bevezetése csakis az állam által aláírt nemzetközi egyezményhez kötött a latin-amerikai és karibi térség integrációjának keretein belül. Tehát Venezuela úgy készül közel 5,9 milliárd dollár értékű Petro kibocsátására, hogy semmilyen jogi garanciát nem vállal érte, sőt nyíltan alkotmányellenes.

A Petro isten köré szerveződött közösség hite azonban olyan erős, hogy már 735 millió dollár értékben adtak el belőle.

Ha az ICO-közösségeket hivatalosan is vallásnak nyilvánítanák, a székesegyházukat valahol a Baltikum területén kéne felépíteni. Litvánia a közelmúltban állt elő ICO-irányelveivel, amely a kriptovaluták és a tokengazdaság működését hivatottak szabályozni az értékpapírpiacra vonatkozó előírások kiterjesztésével. Észtország az Estcoin, saját digitális pénznem bevezetésére tett javaslatot, amelynek a jogi kereteit kormányzati közreműködéssel alakítanák ki. A digitális „mintaállam” célja, hogy ICO-n keresztüli magántőke bevonásával fektessenek új technológiákba és innovatív megoldásokba.

PUTYIN, A KRIPTOPÁPA

A monetáris hitközösség egy másik formáját Vladimir Putyin a kriptorubel megteremtésével hozná létre. Ennek lényege, hogy az ország törvényes fizetőeszközének, a rubelnek megalkotnák a kriptováltozatát, amely olyan pénzügyi tranzakciók megvalósítását tenné lehetővé az állam számára, amelyeket jelenleg uniós szankciók sújtanak. Sőt az orosz Nemzeti Bank azt is elismerte, hogy egy olyan szupranacionális kriptovaluta megalkotásán is dolgoznak, amely a BRICS vagy az Eurázsiai Gazdasági Unió országaiban vezetnének be.

HIÁBA LÜKTET AZ OROSZ MNB SZÍVÉBEN A KRIPTORUBEL-FORRDADALOM MELEGE, EHHEZ OLYAN PRECEDENS NÉLKÜLI JOGHARMONIZÁCIÓRA LESZ SZÜKSÉG, AMELYNEK KERETEIRŐL ÉS FOGALMI RENDSZERÉRŐL MÉG TALÁLGATNI SEM IGAZÁN TUDUNK.

A kriptorubel kibocsátása azonban legalább két nagy jogi akadályba is ütközik:

Az Alaptörvény 75. cikkének értelmében az ország hivatalos fizetőeszköze a rubel, és pénzt csak az orosz Nemzeti Bank bocsáthat ki. A 86-FZ szövetségi törvény 27. cikkének értelmében helyettesítő fizetőeszköz kibocsátása tilos. Ezen felül a Btk. 172. cikkének (2. szakasz) értelmében a Bitcoin bányászata és az azzal való kereskedés bűnszervezetben folytatott, illegális banki tevékenységnek minősül. 2017-ben vád alá helyeztek három férfit bitcoinbányászatért, és hét év letöltendő szabadságvesztésre ítélték őket épp úgy, mint egy orosz újságírót terrorizmus szításáért.

Tehát egy olyan ország készül a nemzeti és talán egy gazdasági közösség kriptovalutájának a kibocsátására, amely a terrorizmus szításával egyenértékűen bünteti a Bitcoin használatát az állampolgárai számára.

BITCOIN VS MAGYARORSZÁG

Ezzel szemben Magyarországon szó sincs saját kriptovaluta bevezetéséről; a jogrendszer pedig az Armageddon után maradt poraiból próbál újjászületni.

A magyar polgári jog egyik fundamentumába sem illeszthető be, így nem az a fontos, hogy mi a Bitcoin, hanem az, hogy mi nem:

NEM DOLOG, mert nem birtokba vehető testi tárgy. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében csak az a valami minősülhet tárgynak, amelynek fizikai formája, térbeli kiterjedése van.

NEM JOG, mert nem illeti meg szerzői jogi védelem. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjtv.) értelmében csak a Bitcoint létrehozó technológiát, a blokkláncot illeti szerzői jogi védelem, a termékeként szolgáló elektronikus jelsorozatot nem.

NEM KÖVETELÉS, mert nem áll fenn relatív szerkezetű jogviszony. Ehhez két, határozottan elkülöníthető jogalanyra lenne szükség, vagyis egy jogosultra és egy kötelezettre. A Bitcoin esetében viszont nincs kötelezett, hiszen a kibocsátó algoritmusok alapján dolgozó, decentralizált „bányászközösség”, amely nem minősül sem természetes, sem jogi személynek, így nincs kitől követelni.

NEM PÉNZ, pedig pénzként használják. Dologi jogi szempontból csak a fizikai formában megjelenő törvényes fizetőeszköz lehet pénz, így a bitcoin nem. Kötelmi jogi szempontból már sokkal liberálisabbak lehetünk. A 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB-tv.) értelmében a törvényes fizetőeszköz csak akkor alkalmazandó, ha a felek máshogy nem rendelkeztek. Például eladó-vevő esetében megvalósuló csereügylet során lehetséges kriptovalutával fizetni.

NEM ÉRTÉKPAPÍR, pedig a vásárlói értékpapírként kereskednek vele. Elektronikus jelsorozat minősülhetne dematerializált értékpapírnak, ha a kibocsátó megfelel a hatályos törvényi előírásoknak, viszont sem a bányászközösség, sem az algoritmusok nem tekinthetők kibocsátónak, így nem értékpapír.

AKKOR MI A BITCOIN?

Talán vagyoni értékű jogot megtestesítő immateriális jószág. Ez az egyetlen jogi terminus, amely által legitimálhatjuk a létezését, mert nem anyagi eszköz, közvetlenül és tartósan szolgálja a gazdálkodó tevékenységét és forgalomképes, hisz a tulajdonjog fogalma a vagyoni értékű jogra is kiterjed, még ha nincs is térbeli megnyilvánulása. A Bitcoinnak és önmagában a kriptovalutáknak a jogi természetét mindaddig nem tudjuk pontosan meghatározni, amíg nem értjük a gazdasági viselkedését, és nem mutatkozik globális igény a működésük egységes szabályozására. Addig viszont maradnak a kofamód seftelő Madúrók, az ájtatos szektaként működő startupok és a hal módjára pislogó jogrendszerek.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

http://www.rapsinews.com/judicial_news/20150723/274250392.html

http://gyorfiandras.blog.hu/2017/12/13/kriptovalutak_amikrol_le_akarsz_maradni

http://www.coinbroker.hu/kritptovalutak/

https://polgariszemle.hu/archivum/104-2016-augusztus-12-evfolyam-1-3-szam/gazdasagpolitika/751-virtualis-valuta-mint-a-modern-kori-penzpiaci-szabalyozas-kihivasa

http://www.drpd.hu/hu/bemutatkozas

https://ado.hu/rovatok/ado/bitcoin-ujabb-adoparadicsom-a-lathataron

https://piacesprofit.hu/gazdasag/kriptopenzek-van-ahol-betiltjak-van-ahol-szabalyozzak/

http://bitpenz.blogspot.com/2016/02/nav-allasfoglalas-bitcoin-hyip.html

Képek forrása itt és itt.

 

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.