„Jogi határzár”─ büntetőjogi védelem az illegális bevándorlás ellen

E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni által meghirdetett 2015. évi cikkíró pályázat keretében született. Szerző: Harsányi Kinga Tanulmányomban a rendkívüli médianyilvánosságot kapott tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére megalkotott törvénycsomagot elemzem, főként büntetőjogi szemszögből. Jogi érveket keresek a változások jogszerűségének alátámasztására. I. A nemzetközi migráció aktuális kérdései Kevés téma szít akkora vitákat, mint a nemzetközi migráció, főként azért, mert számos kérdéskört érint: gazdaságot, politikát, népesedést, nemzetbiztonságot, kultúrát, nyelvet, vallást, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Napjainkban a migrációval kapcsolatos nehézségek megoldása kulcsfontosságúvá vált, azonban a probléma nem új keletű. Megállapíthatjuk, hogy az emberi vándorlás, mint társadalmi jelenség egyidős az emberiség történetével. Az emberek mindig is új és jobb életkörülményeket biztosító otthont kerestek és ez a jövőben sem lesz másként. A 20. században a modern állam és államhatárok ellenőrzésével jelent meg az államhatár átlépésével járó ún. nemzetközi migráció. Egy szuverén állam államhatárának átlépését, különösen a területére történő beutazást bizonyos feltételekhez kötheti. Ebből következik, hogy szabadon dönthet arról, hogy mely személyek számára engedélyezi a határátlépést, milyen eszközökkel védi határait, hogyan lép fel az illegális bevándorlással szemben. Ezért önmagában egy határzár felépítése az illegális migráció megfékezésére egyéb nemzetközi jogi kötelezettségvállalások hiányában nem tekinthető jogellenesnek. Más kérdés azonban, hogy a magyar-szerb zöldhatáron épülő 4 méter magas „kerítés” nem ütközik-e uniós jogba. Mennyiben nehezíti meg a jogszerűen Magyarországra belépni szándékozó menekültek kérelmeinek előterjesztését? Hogyan egyeztethető össze a nemzetközi környezetvédelmi előírásokkal a részben NATURA 2000 programterületen történő építkezés? Jelenleg az Európába érkező migránsok tömegeinek jelentős része Szíriából, Líbiából, Afganisztánból és Irakból származik, vagyis olyan országokból jönnek, ahol polgárháborúk dúlnak, rendszeresek az erőszakos cselekmények, etnikai, vallási kisebbségek elleni támadások. Ezek a személyek többnyire jogosan tarthatnak igényt a menekültként való elismerésre, mivel üldözésük vagy üldöztetésüktől való félelmük miatt kényszerülnek elhagyni hazájukat. Azonban meg kell különböztetnünk a gazdasági bevándorlók kategóriáját, akik nem kaphatnak menekültstátuszt és a tagállamoknak széles mozgástere van eldönteni, hogy beengedik-e őket a területükre vagy sem. A hosszú Európába tartó útjukhoz komoly tőkére van szükségük, ezért szinte minden ingó és ingatlan vagyonukat el kell adniuk. Az ebből befolyt pénz nagy részét azonban nem az egyes országokon belüli utazás, hanem a határokon való „illegális” átjutás viszi el. A bevándorlók többsége hamis vagy hamisított úti okmányokkal szárazföldön vagy tengeri úton érkezik, amelyhez embercsempész hálózatok és bűnszervezetek nyújtanak segítséget. Donald Tusk az Európai Tanács elnöke már az Uniós állam illetve kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján kiemelte, hogy „az embercsempészek és az illegális migráció ellen fel kell lépni, az embercsempészek hálózatait fel kell számolni, alá kell ásni azt az üzleti modellt, amely alapján dolgoznak”. Az illegális migráció már globális méretűvé nőtte ki magát, ezért rendkívül fontos, hogy az Európai Unió tagállamai szorosan együttműködjenek a probléma megoldásában. Hazánkban is aggasztó a helyzet, hiszen 2015. január elseje óta, megközelítőleg 270 ezer illegális bevándorlóval szemben intézkedtek a rendőrök, akik közül szeptember 15.-ikét követően 243 ember ellen indítottak eljárást a határzár átlépése és határzár megrongálása bűncselekmények miatt. II. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, mint új jogi kategória A probléma hazai megoldására született meg a T/5983. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével összefüggő módosításáról, amelyet a belügyminiszter terjesztett az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés szeptember 4.-én szavazta meg a javaslatot, amely összesen 10 törvény, köztük a polgári perrendtartástól szóló 1952. évi III. törvény, a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény lényeges módosításával járt. A törvénymódosítások 2015. szeptember 15.-én léptek hatályba. Először érdemes tisztázni mit értünk tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet alatt. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a 80/A- 80/D. §-sal egészült ki, amely szerint tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt, vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt. Valamint a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma meghaladja egy hónap átlagában a napi ezer főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi ezerötszáz főt, vagy egy hét átlagában a napi kétezer főt. Ha az előbbi két eset nem valósul meg, bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása, amely valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha az adott településen vagy annak külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el. A törvényjavaslat indokolása szerint a válsághelyzetet az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője kezdeményezésére, a miniszter javaslatára a Kormány rendeletben rendelheti el és a feltételek fennállását kötelesek folyamatosan figyelemmel kísérni. A válsághelyzet elrendelése a jogrendszer általános szabályaitól való eltérést vonja maga után. Továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv haladéktalanul megvizsgálja, hogy a járványügyi intézkedések elrendelésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. A miniszter elrendelheti, hogy a menedékjog iránti kérelmek regisztrálását – a menekültügyi hatóság irányítása szerint – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a miniszter felkérése alapján a honvédség lássa el. A kormányrendelet legfeljebb hat hónapig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány annak hatályát meghosszabbítja. A válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó- és ingatlanvagyont is. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításával azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ún. tranzitzónákat alakítanak ki, ahol a nagy számban érkező migránsokat mindaddig elhelyezhetik, amíg a 2013/32/EU irányelvének 43. cikkével összhangban lefolytatják a menekültügyi eljárásukat. A zónák miatt 60 méteresre bővítik azt a határ menti sávot, amelyen belül az ingatlanok közérdekű használati joggal terhelhetők, amiért pedig kártalanítás jár. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. A továbbiakban a törvénymódosítások közül a Büntető Törvénykönyv és a Büntetőeljárási törvény módosításaira szeretnék részletesebben kitérni. III. A Büntető Törvénykönyv érdemi változásai A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre tekintettel a hatályos Büntető Törvénykönyv rendelkezéseit módosította legradikálisabban a jogalkotó. A törvényjavaslat indokolásában arról olvashatunk, hogy az illegális határátlépések száma a tavalyi évhez képest drasztikusan megnövekedett hazánkban is. Az állami önvédelem jogának érvényre juttatása érdekében az állam határainak hatékonyabb védelmi rendszerét kell kiépíteni, amely csak egyre komolyabb létesítmények és eszközök telepítésével biztosítható. E létesítményekkel biztosított védelem kijátszása vagy a létesítmények megrongálása, olyan fokban veszélyezteti a hatékony államhatár védelmet, hogy annak sui generis büntetőjogi szankcionálása indokolt. Ennek nyomán beiktatásra került a közigazgatás rendje elleni bűncselekményekről szóló XXXIV. fejezetbe három új határzárral kapcsolatos bűncselekmény: a határzár tiltott átlépése 352/A.§, a határzár megrongálása 352/B.§, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása 352/C.§. Fontos megemlíteni, hogy a határok jogi védelmét már korábban a 2012. évi II. törvény (Szabálysértési törvény) 204.§ (1) bekezdése szabályozta, mely szerint „tiltott határátlépés szabálysértése miatt vonható felelősségre, aki Magyarország államhatárát engedély nélkül vagy meg nem engedett módon lépi át, vagy azt megkísérli”. Azonban a kialakult helyzet miatt a büntetőjogi védelem szükségessé vált. Az új határzár tiltott átlépése elnevezésű bűncselekmény miatt vonható felelősségre, „aki Magyarországnak az államhatár rendje védelmét biztosító létesítmény által védett területére a létesítményen keresztül jogosulatlanul belép, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A tényállás viszont a létesítmény más országokon keresztül történő megkerülését nem szankcionálja. Sui generis bűncselekményként került a törvénybe a határzár megrongálása, amely az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával követhető el és – az okozott kár mértékétől függetlenül– 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az illegális bevándorláshoz fűződő kriminalitás fokozódása valamint az elkövetők egyre agresszívebb és szervezettebb formában történő fellépése indokolja, hogy a fent említett bűncselekmények súlyosabban minősülnek, ha azt fegyveresen, felfegyverkezve vagy tömegzavargás résztvevőjeként követik el. (Példa erre, hogy nemrégiben a migránsok egy csoportja bedöntötte a kaput a röszkei közúti határátkelőnél, és megpróbáltak bejutni Magyarországra. A köveket, fadarabokat, palackokat dobáló embereket a rendőrség könnygázzal és vízágyú bevetésével visszaszorította, és visszaállította a kerítést.) A legsúlyosabb esetben pedig 5-10 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható, ha a bűncselekmény (nem szándékolt) halált is okoz. A határzárral kapcsolatos építési munka akadályozásának vétségét az valósítja meg, „aki az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény építésével vagy karbantartásával kapcsolatos munkavégzést akadályozza, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A módosítások célja egyértelműen a jövőbeli határsértések számának visszaszorítása az elrettentés (represszió) eszközével. Az általános szabályok szerint a két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztést lehet felfüggeszteni, addig az új bűncselekmények esetén ez 5 évre módosul. A szabályozás indoka, hogy a szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetén a terheltet (házi) őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba lehet venni, amely kényszerintézkedések a rendőrségi fogdában vagy a menekülttáborban is végrehajthatóak. Tömeges bebörtönzésektől azonban nem kell tartanunk, mert rendszerint a felfüggesztett szabadságvesztést akkor kell végrehajtani, ha a kiutasított elkövető a szabadságvesztés próbaideje alatt az ország területére visszatér. Mint már említettem a migránsok szállítására komplett embercsempész szervezetek létesültek, ezért szükséges volt az embercsempészés büntetési tételein is szigorítani. Tehát az alapeseti tényállás megvalósulása esetén 1-5 évig, míg legsúlyosabb esetben akár 10-20 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A minősített esetek körébe bekerült az államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény, illetve eszköz megsemmisítésével vagy megrongálásával történő elkövetés. Továbbá vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amelyet az embercsempészés elkövetése ideje alatt szerzett az elkövető és ilyenkor a bizonyítási teher is megfordul. IV. Gyorsított eljárások: “a migránsperek” A törvényjavaslat indokolása alapján a Büntetőeljárási törvény módosításának célja, hogy „a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult büntetőeljárások minél hamarabb érdemi döntéssel végződjenek”. Ezért a törvény kiegészült egy új fejezettel, amely a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatt indult eljárások speciális szabályait rögzíti. A válsághelyzet idején a büntetőeljárást minden más ügyet megelőzően kell lefolytatni. A gyorsított eljárások lefolytatása érdekében a három új bűncselekmény esetén a terhelt a törvény által előírt büntetési tételhatártól függetlenül bíróság elé állítható. A bíróság elé állítás határidejét 30 napról 15 napra, tettenérés esetén 8 napra szállította le a jogalkotó. Változtak a tárgyalásról lemondás szabályai, mivel az eljárás lefolytatásának határidejét a terhelt gyanúsítottként történő kihallgatásától számított 15 napban határozza meg, valamint a védő is kezdeményezheti az eljárás lefolytatását. Tárgyalás tartása esetén–szemben a jelenlegi 60 napos határidővel–nyomban nyilvános ülésre kell kitűzni az ügyet. Az említett bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Járásbíróság, a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el. Mondanom sem kell, hogy az ügyek nagy száma a bíróságokra és ügyészségekre már most hatalmas munkaterhet ró. Vizsgálni kell azt, hogy a jogállami garanciák mennyiben érvényesülnek ezen eljárások során. A migránsok pereiben kötelező a védelem, valamint a kirendelt védő díját az államnak kell megelőlegeznie. Valamint a migránsok ügyeiben a fiatalkorúakra vonatkozó kedvezményes szabályok sem alkalmazhatóak. Fontos alapelv az anyanyelv használatához való jog, amely megköveteli, hogy tolmács és fordító álljon rendelkezésre minden tárgyaláson. Ez rendkívül költséges, azonban a terhelt jogorvoslathoz való jogát is sértheti, ha a magyar nyelvű vádirat és az ítélet tartalmát nem ismereti meg. V. Konklúzió Összegzésként megállapíthatjuk, hogy az illegális bevándorlás és a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözés mielőbbi megfékezésére hatékony és szigorú eszközök szükségesek. A migráció társadalmi jelentőségéből fakad, hogy megfelelő jogi szabályozása nemzetközi és nemzeti szinten is elengedhetetlenül fontos feladat. Azonban a migráció legális formáit bizonyos határok között támogatni kell és a menekültek befogadása is erkölcsi és jogi kötelezettségünk. Úgy gondolom azonban, hogy hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló magyar törvények módosítása nagy részben szükséges és arányos a jogsértések súlyával, azonban csak remélni lehet, hogy ideiglenes állapotot rendez. Továbbá az eljárások során a jogállami garanciák érvényesülésére is fokozott figyelmet kell fordítani. A határzár üzenete az, hogy Magyarország területére csak a magyar jogszabályokat betartva lehet belépni. Az Európai Unió tagjainak egy közös és stabil bevándorlási és menekültügyi stratégiát kellene kialakítania a közeljövőben. Végül a Helsinki Bizottság munkatársai szerint a menekültek problémáját az ún. humanitárius folyosók oldanák meg, amelyen lehetővé tennék az üldöztetés elől menekülőknek egyfajta humanitárius vízum megszerzését, ezáltal megteremtenék a jogszerű és szabályozott utazás lehetőségét.
Források, felhasznált irodalom: Forrásjegyzék: 1. Hautzinger Zoltán ─ Hegedüs Judit ─ Klenner Zoltán: A migráció elmélete, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Budapest, 2014. 2. http://www.oecd.org/insights/43568594.pdf 3. http://jog.tk.mta.hu/blog/2015/07/eros-bastya-a-magyar-szerb-hatarra-tervezett-kerites 4. http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/migration_hu.pdf 5. http://helsinki.hu/a-helsinki-bizottsag-valasza-az-igazsagugyi-tarcanak 6. MTI információk Jogszabályok: 2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2007. évi LXXXIX. törvény az államhatárról 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről T/5983. számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésével összefüggő módosításáról

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS