Jogrendszer „Kelet és Nyugat találkozásánál” – I. rész

Városállam vagy város? Csupán egy különleges közigazgatási terület? Hong Kongot 1997-ben csatolták vissza Kínához, azonban a brit gyarmati státusz mind az oktatás, mind a kultúra területén jelentősen befolyásolta a terület lakóinak mindennapjait. Jogrendszerét tekintve is megfigyelhető az angol hagyományok követése, a kínaitól eltérő gondolkodás. 

Cikksorozatunk első részében a hongkongi jogrendszer egészére nyújtunk rálátást. A második részben bemutatjuk a jogállamiság és a szabadságjogok érvényesülését. A harmadik, utolsó részben pedig a különleges választottbíráskodási és egyéb vitarendezési rendszert vesszük górcső alá.

Egy ország, két rendszer

Hong Kong Kínán belül egy különleges közigazgatási terület. Az 1997-es visszacsatolás óta sikerült megőriznie politikai és gazdasági függetlenségét, emellett a végrehajtói, igazságszolgáltatási és törvényalkotási hatalom – a had- és a külügy kivételével – is Hong Kong önálló igazgatásának része. A mindezt lehetővé tevő kínai-brit megegyezés 50 évre szól, amely szerint a brit hatalmi rendszer fennállása alatt kialakított kapitalista rendszer változatlanul, a szocialista Kína befolyásától mentesen működik tovább 2047-ig.

Munkahely. Lehetőségek. Szakmaiság. Inspiráló környezet. Ez a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.

Az “egy ország, két rendszer” egy alkotmányos elv, amely szerint ugyan egy Kína van, de az olyan különálló területek, mint Hong Kong és Makaó megtarthatják az előbb említett önállóságukat.

A Hong Kongi Különleges Közigazgatási Terület (HKSAR) az igazságszolgáltatás függetlenségére és az Alaptörvény erejére épül. Az utóbbi évtizedekben a pénzügyi szféra egyik kereskedelmi központjává váló Hong Kong kettőssége nem meglepő, ugyanis a volt brit gyarmat visszacsatolásának feltétele volt az is, hogy az megőrzi saját pénznemét, jogrendszerét és alkotmányos szabályozását.

A bíráskodásban is „két világ egyesül”: a helyi szabályozások mellett a common law gyakorlatának is kiemelt szerepe van az igazságszolgáltatásban. A precedensalapú bírói ítélkezés így szintén az angol jog lenyomatát őrzi. Kínában Hong Kong az egyetlen, amely ilyen jogrendszerrel rendelkezik.

Hong Kong az üzleti világ fair play-jének biztosítása érdekében a tulajdonjog maximális tiszteletben tartását is garantálja, amely az igazságszolgáltatás szereplőinek függetlenségében is megmutatkozik.

De melyik az a szerv, amely a függetlenséget, az önállóságot, és egyáltalán a jogrendszer egységességét „kialakítja?”

Igazságügyi Minisztérium

A jogszabályok, jogi szövegek előkészítésének, ezek ellenőrzésének, és így a szakmaiság és a függetlenség biztosításának a színtere az Igazságügyi Minisztérium.

A minisztériumot az Igazságügyi Titkár vezeti, aki egyben a kormány vezető jogi tanácsadója is. Az ő munkáját egy szakpolitikai részleg, valamint a titkári hivatal munkatársai segítik.

Az Igazságügyi Minisztériumon belül öt osztály van, amely jogi munkáért felelős.

A minisztérium polgári osztálya a polgári joggal, a választottbíráskodással, a mediációval kapcsolatos kérdésekben nyújt jogi tanácsokat, továbbá a polgári peres eljárásokban működik közre.

Az igazságügyi minisztériumnak van egy, a jogi szövegek megfogalmazásával foglalkozó osztálya is, amely nemcsak azért felelős, hogy kínaiul, illetve angolul is megszövegezze az összes törvényjavaslatot, hanem a hongkongi törvények összeállításáért, továbbá azért is, hogy az ezekről szóló adatbázisokat vezesse.

A végrehajtói részleg a végrehajtói ügynökségeknek nyújt jogi tanácsokat, hogy mely esetekben érdemes vagy éppen nem érdemes vádat emelni, és ha igen, akkor mely vádak alapján, mely bíróság elé vigyék az ügyet.

Az előbbieken felül létezik még a nemzetközi osztály, amely a nemzetközi közjog alkalmazása, nemzetközi szerződéskötési tárgyalások kapcsán jut szerephez.

Külföldi döntések a hongkongi bíráskodásban

A hongkongiak külföldi ítéletek figyelembe vételével is igyekeznek hatékonyabbá tenni a polgári és kereskedelmi ügyek tárgyalását. A döntéseket egy általuk, törvényben létrehozott nyilvántartási rendszer vagy a common law szabályai alapján lehet számításba venni.

A nyilvántartási rendszert a külföldi ítéletekről szóló jogszabály rendezi, amely a kölcsönösség elve alapján biztosítja az ítéletek elismerését és figyelembe vételét. Ahhoz, hogy egy ítélet ennek a szabályozásnak a hatálya alá essen, különböző feltételeknek kell megfelelnie. Ezt követően az ítéletet regisztrálják, és az ellenféllel közlik a döntés figyelembe vételének lehetőségét, aki ez ellen kifogással élhet.

Ha egy ítélet mégsem felel meg a kritériumoknak, a common law alapján még mindig lehetőség van arra, hogy a bíróság számításba vegye. Az alperes ezzel szemben a hatáskör hiányára, a természetjog megsértésére, csalásra, valamint a közrenddel ellentétben állásra hivatkozhat.

Fontos kiemelni, hogy ahhoz, hogy egy ítéletre a common law szabályait alkalmazzák, nem szükséges, hogy az egy common law jogrendszerből érkezzen. Így például az sem elvárás, hogy a döntést hozó ország elismerje a HKSAR ítéleteit ahhoz, hogy azt utóbbi figyelembe vegye.

“A legfontosabb feladatunk a Kormány támogatása a jogállamiság fenntartásában, főleg az Alaptörvény szabályainak a végrehajtása és az emberi jogok védelmének kapcsán.”

Wesley Wong, az igazságügyi minisztérium jogpolitikai osztályának vezetője a szakpolitikai részleg feladatai közé sorolta még a jogszabályok független, objektív és morális elemzését. Ezeket az értékeket kell közvetíteniük a Kormány felé, amelynek mind a közigazgatás, mind a végrehajtás terén a jogállamiság alapvető követelményeivel összhangban kell cselekednie.

Wong továbbá a jogrendszerük egyik legkiemelendőbb céljaként a választottbíráskodásról szóló rendelet gyakorlati, tényleges alkalmazását emelte ki.

„A nemzetközi jogi vitarendezés vezető központjává szeretnénk tenni Hong Kongot.”

Meglátása szerint a választottbíráskodás és a mediáció az elsődleges vitarendezési forma a polgári és kereskedelmi ügyekben, a bírósági tárgyalások hosszantartó és nehézkes eljárásai helyett. Ennek a célnak az elérése érdekében a választottbíráskodási szabályokat folyamatosan felülvizsgálják, így továbbra is ügyfélbarát és a nemzetközi trendeknek megfelelő megoldásokat kínálnak.

Remélik továbbá azt is, hogy egy olyan környezetet tudnak a nemzetközi és hazai jogi szervezetek számára biztosítani, amely még inkább elősegíti, ösztönzi a hongkongi székhelyek, irodák létrehozását.

***

A cikk elkészítéséhez nyújtott kutatási segítségért külön köszönet illeti Szalai Flórát és Mészáros Szilárdot.  

Jelen cikksorozat a szerző 2017 decemberi hongkongi tanulmányútja alapján készült, amely utat a hongkongi kormány újságírói ösztöndíjprogramja támogatott. A cikksorozat formátumát, tartalmát a szerző önállóan alakította ki.

A Wesley Wong-ot ábrázoló kép forrása itt.

Molnár Benedek

Jogi diplomáját az ELTE-ÁJK-n szerezte 2015-ben, 2017 őszétől a kar PhD hallgatója.  Pályáját egy adótanácsadással foglalkozó ügyvédi irodában kezdte. 2016 őszétől az Arsboniban minden energiáját arra fordítja, hogy újszerű, kreatív projektek megvalósításával az Arsboni társadalmilag hasznos, értékteremtő munkát végezzen.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS