Kacsintással adtam el a budai villámat? A ráutaló magatartás és annak lehetséges útvesztői

A jognyilatkozat vagy a szerződés szavak hallatán legtöbbünk számára irodai képek villannak be: két vagy több fél a jogi képviselőik jelenlétében egy tárgyalóasztal mellett formálisan kinyilatkoztatja az akaratát. A mindennapok során viszont korántsem ez a leggyakoribb eset. Szerződéseket kötünk ugyanis minden alkalommal, amikor a helyi kisboltban vásárolunk, vagy amikor felszállunk egy tömegközlekedési eszközre.

A szerződésekről általában

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amely alapján az egyik fél köteles valamilyen szolgáltatást teljesíteni, a másik fél pedig jogosult ezen szolgáltatás követelésére. Jognyilatkozat szóban, írásban, illetve ráutaló magatartással tehető.

A ráutaló magatartás gyakorlati jelentősége

A ráutaló magatartás akár passzivitást tanúsítva is megvalósulhat,

Munkahely. Lehetőségek. Szakmaiság. Inspiráló környezet. Ez a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.

és külön szóbeli nyilatkozat megtétele nélkül közvetíti a jogügyleti akaratot. Ebből fakadóan gyakran lehet kérdéses, hogy egyáltalán létrejött-e a felek közötti megállapodás, illetve ha igen, akkor pontosan milyen tartalommal. Tisztában kell lennünk tehát azzal, hogy milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ténylegesen is megvalósuljanak az általunk elérni kívánt joghatások.

A joghatás kiváltásának feltételei

A fennálló joggyakorlat alapján joghatás kiváltására csak akkor alkalmas a ráutaló magatartás, ha az olyan szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető volt. Amikor tehát a szupermarketben beállunk a kasszánál tolongó sorba, akkor az eladó jogosan következtethet arra, hogy adásvételi szerződést kívánunk kötni az általunk futószalagra helyezett termékekre. Ha viszont egy baráti beszélgetésben az a téma, hogy az egyik fél már szívesen megválna a több tízmilliós villájától, mert unja a pazar kilátást a budai hegységben, a másik fél pedig erre egy biztató kacsintással válaszol, akkor az általános élettapasztalat alapján nem tételezzük fel köztük adásvételi szerződés létrejöttét, hiszen az ilyen horderejű ügyletek megkötése – a felek érdekeinek védelme céljából – mindig szigorú formalitások keretében zajlik.

Amikor a ráutaló magatartás nem keletkeztet szerződést

A ráutaló magatartás nem hoz létre szerződést, ha a felek nem egyeznek meg a szerződés lényeges, vagy bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdéseiben. Következésképpen, ha valamely lényeges szempont nem tisztázott, úgy nem is lesz érvényes a megállapodás, viszont egy lényegtelen feltétel rögzítésének elmulasztása nem akadályozza meg a szerződés létrejöttét. Az pedig, hogy mi számít lényeges kérdésnek, mindig az adott helyzetben egyedileg vizsgálandó.

Felhasznált források

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.