Mi lesz veled, Kata? – A kisadózó vállalkozások tételes adójának 2021-es változásai

Január elsején lép hatályba a kisadózás megreformálását célzó jogszabály. Vajon mit eredményeznek majd a módosítások a 2013-ban bevezetett adózási forma életében: a szürkefoglalkoztatás felszámolását vagy a katás vállalkozások ellehetetlenítését?

Az idén júliusban elfogadott törvényjavaslat a burkolt munkaviszonyok problémáit hivatott megoldani, ehhez azonban tisztázni kell, mit takar ez a fogalom. A burkolt, vagy más néven rejtett munkaviszony a kisadózó vállalkozással kötött polgári jogi szerződés, de az ügylet tartalma szerint munkaviszonyt leplez. Az ügylet tartalmára vonatkozóan 7 feltételt támaszt a NAV, amelyből ha legalább 2 teljesül, már megdől a rejtett munkaviszony vélelme. Gyakori, hogy a katás vállalkozásokat a kedvező adózás miatt munkaviszony leplezésére használják, ami azonban ezentúl jóval bonyolultabbá és rizikósabbá válik majd.

Mi lesz másként?

Az egyik legfontosabb változtatás, hogy megszűnik a többes KATA-alanyiság, egy magánszemély ezentúl csupán egy jogviszonyával lehet kisadózóként bejelentve. Ennek oka elsősorban felelősségi kérdésekre vezethető vissza, ugyanis kisadózóként a magánvagyonunkkal is felelősséggel tartozunk. Tehát

ha jelenleg egy magánszemély több vállalkozásban is kisadózó, akkor köteles – egy kivételével – valamennyi kisadózói státuszát megszüntetni.

Erről december 31-ig nyilatkozatot tehet a NAV-nak, ennek hiányában az elsőként bejelentett katás jogviszonya fog megmaradni.

Ezen kívül a katás vállalkozásoknak írásban kell majd tájékoztatniuk a kifizető felet a szerződés megkötésekor, hogy kisadózónak minősülnek. Továbbá arról is kötelesek lesznek tájékoztatást nyújtani, ha a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti adóalanyiságuk megváltozik (megszűnik vagy újrakeletkezik). A hatálybalépés előtt létesített, de a módosítások után is fennálló szerződéses jogviszonyok esetében a tájékoztatás 2021. január 15-ig esedékes.

Az igazi szigorítást azonban az új 40%-os adó bevezetése jelenti. Eddig kisadózóként csak a havi tételes adót (25, 50 vagy 75 ezer forint), és a 12 millió éves bevételt meghaladó részre vonatkozó 40%-os adót kellett fizetni – ez tette a katázást vonzóvá. Az újfajta 40%-os különadó ettől eltérő, azokra az esetekre vonatkozik, amikor egy katás vállalkozás évente összesen több mint 3 millió forint összegről állít ki számlát a kifizető félnek. Ebben az esetben a 3 millió forintot meghaladó részre 40%-os adóteher vonatkozik majd. Ha a kifizető fél egy magyar cég, akkor ezt az adót neki kell bevallani és befizetni, viszont ha külföldi, akkor ez a teher a kisadózó vállalkozásra hárul, ami könnyen ellehetetlenítheti őket. Fontos megjegyezni, hogy

ha egy kisadózó megfizette az új 40%-os adót, akkor az eddig megszokott szabályok szerinti 12 millió forint éves bevétel feletti 40%-os adót már nem kell megfizetnie.

A kapcsolt vállalkozások esetében is megjelenik az új 40%-os adó: ha a kifizető fél egy olyan katás vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozói viszonyban áll, akkor azt ezentúl szintén 40%-os adó fogja terhelni. Ebben az esetben mindegy, hogy a kifizető fél hazai vagy külföldi cég-e, vonatkozni fog rá a különadó. Előbbi esetében annak a vállalkozásnak kell az adót bevallani és megfizetni, aki a számlát befogadta, utóbbi esetében pedig a katás vállalkozásnak kell ezeket megtennie.

A burkolt munkaviszony minden országban problémát jelent

Nem csak hazánkban problémás meghúzni a határt rejtett munkavállalás terén. Az Egyesült Államokban három kérdés segít megállapítani, hogy alkalmazottként vagy független alvállalkozóként kell tekinteni a munkavállalóra (hasonlóan a NAV 7 feltételéhez). Az első a felek magatartására vonatkozik, hogy mekkora kontrollal bír a munkaadó a munkavállaló felett (például megszabhatja-e a tevékenység végzésének rendjét, módját), és a munkavégzés milyen körülmények között történik. A második vizsgálandó kérdés a pénzügyi háttér abból a szempontból, hogy a munkavállaló mennyire függ a munkaadótól, hogyan kapja a fizetését, saját eszközeivel dolgozik-e. Az utolsó pedig a felek egymáshoz való viszonyát vizsgálja, például a szerződés tartalmaz-e tipikusan alkalmazottnak biztosított béren kívüli juttatásokat, szabadságokat, vagy hogy milyen távra szól a munkakapcsolat.

A válaszok mérlegelése jó támpontot ad, azonban a magyar szabályozással ellentétben

a common law nem határozza meg hány feltétel teljesülésével lehet megállapítani biztosan egy munkavállalóról, hogy burkolt foglalkozatott-e, vagy sem.

Emögött az az elv húzódik meg, hogy minden munkakapcsolatot egészében kell vizsgálni, és az egyedi esetekben egyes kérdések relevánsabbak lehetnek másoknál. Ha a munkaadó alapos indok nélkül független alvállalkozóként adózik egy alkalmazottnak minősülő munkavállaló után, akkor az elmaradt foglalkoztatási adó miatt felelősségre vonható. Így ha a mérlegelés után sem egyértelmű a helyzet, akkor érdemes kérelmet benyújtani az illetékes hatóságnál (IRS: Internal Revenue Service). Ezt az eljárást a munkáltató és a munkavállaló is kezdeményezheti, azonban az elbírálás legalább 6 hónapot vesz igénybe.

Járulékos veszteség egy fehérebb gazdaságért

Az új szabályozás alapvetően megfelel a kitűzött céloknak, ami a burkolt munkavállalás felszámolása és a gazdaság fehérítése. Ennek érdekében már történt érdemi lépés, ugyanis idén július óta kötelező az online számlaadat-szolgáltatás a NAV részére azon adóalanyoknak, akik egy másik belföldi adóalanynak, belföldön teljesített ügyletről bocsátanak ki számlát (áfatartalomtól függetlenül). Ezek az intézkedések együtt hatékonyan szolgálhatják majd az adóelkerülők visszaszorítását. Ennek azonban az az ára, hogy a KATA sok tekintetben elveszíti az előnyeit. Rosszul járhat például az a katás egyéni ügyvéd, akinek az egy ügyféltől származó éves bevétele meghaladja a 3 millió forintos határt, mivel így a 40%-os adó hatálya alá kerül. Tehát látható, hogy sok a kérdés és nagy a bizonytalanság a jogszabály gyakorlati megvalósulását és legfőképpen majd az eredményességét illetően.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék