Képzelt interjú egy versenyfelügyeleti eljárásról

Vállalkozások, versenyjog és emberi jogok a bíróság előtt.

gvh3

A GVH Versenytanácsa megküldte az előzetes állásfoglalását az ügyben. Miért állapítja meg már az eljárás befejezése előtt a „bűnösséget”? Attól tartok, hogy a GVH elfogultan jár el velünk szemben.

A hatósági ügyek részrehajlás nélküli, tisztességes módon és ésszerű időben történő intézése mindenkit megillető jog az Alaptörvény XXIV. cikke szerint. Az Alkotmánybíróság („AB”) számos határozatában kifejtette, hogy a pártatlanság követelménye az ártatlanság vélelméből fakadó elvből származik. „Az ártatlanság vélelme elsősorban büntetőjogi felelősség elbírálása során a döntéshozótól az elfogulatlan és pártatlan megközelítés követelményét szolgálja, vagyis megakadályozza, hogy megalapozatlan felelősségből eredő hátrányos jogkövetkezmény kerüljön kiszabásra.” Nem csak büntető-, hanem versenyjogi területen is alkalmazandó az ártatlanság vélelme az Alkotmánybíróság szerint. „A kartellügyekben lefolytatott eljárások kimenetele sok tekintetben büntetőjogi elmarasztaláshoz hasonló hátránnyal járhat az eljárás alá vont számára.”

A jellemzően jogi személy eljárás alá vont vállalkozásokat érő elmarasztaló hátrány a bírság. Bár mértékétől függően „a bírság a vállalkozás gazdasági megrendülését, fizetésképtelenségét és emiatt megszűnését okozhatja, nem fűződik hozzá olyan negatív társadalmi előítélet, mint egy természetes személy büntetőjogi elítéléséhez.” Hasonlóan, súlyos alapjogkorlátozással járó büntetések sem kapcsolódnak a versenyellenes magatartáshoz. Mivel a versenyfelügyeleti eljárás nem tekinthető a szoros értelemben vet büntetőjogi vád elbírálására irányuló eljárásnak az AB megítélése szerint, emiatt ugyanolyan szigorú követelmények sem támaszthatóak vele szemben, mint a tulajdonképpen büntetőeljárások tekintetében.

Hibásnak tartja az Alkotmánybíróság azt a feltevést, ami szerint az előzetes álláspont veszélyezteti, esetleg kiiktatja a GVH („Versenyhivatal”) pártatlanságát az eljárás során.

A taláros testület megállapította, hogy az előzetes jogi értékelést tartalmazó álláspont épp ellenkező célt szolgál. Az eljárás alá vontak védekezéséhez való jogának biztosítása érdekében áll fenn a Versenyhivatal azon kötelezettsége, hogy az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját kiadja. Az AB szerint a hatékony védekezés előfeltétele, hogy az eljárás alá vont vállalkozás megfelelően informált legyen az ellene felhozott tények és azok Versenyhivatal, illetve bíróságok általi lehetséges jogi minősítését illetően. „Csak úgy képes a vállalkozás a védekezéshez való jogát hatékonyan gyakorolni, ha tisztában van azzal, milyen cselekmény elkövetése (milyen tények) miatt vonják őt felelősségre és az miként minősül jogilag.” Így a fegyverek egyenlőségének elve is érvényesül, ami szintén a tisztességes eljáráshoz való jog egyik eleme.

Milyen jogaink vannak a bizonyítás során?

A vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy – a jóhiszeműség és relevancia elveinek betartása mellett – a Versenyhivatal megállapításaival szemben előadják az észrevételeiket, bemutathassák a bizonyítékaikat és megcáfolják a GVH következtetéseit. A Ket. (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény) alapelvei között rögzíti a tényszerűséget: A közigazgatási hatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. Versenyfelügyeleti ügyekben is köti ez az elv a hatóságot. Az ártatlanság vélelmének részeként tilos a kétséget kizáróan nem bizonyított tényeket a terhelt terhére valóan értékelni. Ez azt jelenti, a bizonyítás a GVH-t terheli a versenyjogi felelősséget megalapozó összes jelentős tény vonatkozásában. Az Alkotmánybíróság szerint azon tényeket pedig, melyeknek valósága tekintetében kétség merül fel, az eljárás alá vont vállalkozás javára kell figyelembe venni. Az AB kijelentette továbbá, hogy a megállapított tényállás nem alapulhat puszta spekulációkon és feltételezéseken, a Versenyhivatalnak logikus és okszerű, ellentmondásoktól mentes bizonyítással kell előállnia. Ennek ellenére a GVH „felhasználhat a piac szerkezetére vonatkozó adatokat, számításokat, vagy gazdasági modelleket tartalmazó közvetett bizonyítékokat is, melyek esetenként bizonytalan elemeket, ill. valószínűségi bizonyítást is magukban hordoznak.”

gvh1

A GVH a hajnali rajtaütéskor megsértette a magánszféránkat, ráadásul a bírósági engedély indoklása felületes. Mit tehetünk?

Mindaddig, amíg nem merül fel semmilyen önkényességre utaló körülmény, vagy, hogy a Versenyhivatal túlterjeszkedett volna a célján, és a helyszíni szemle a versenykorlátozó megállapodást alátámasztó bizonyíték közvetlen megszerzésére korlátozódik, a magánszféra korlátozható. Az Alkotmánybíróság szerint

a rajtaütések célja a tisztességtelen piaci magatartások feltárása, és a bíróság feladata, hogy kizárólag e legitim cél érdekében adjon utat a GVH kérelmének.

Az engedélyt megadó bírói végzés ellen nincs lehetőség fellebbezni, hiszen ez éppen a rajtaütés célját hiúsítaná meg. Ugyanakkor ez nem jelenti a jogorvoslat feltétlen kizárását. Az ügy érdemében hozott határozatban lehetőség van a helyszíni szemlét engedélyező bírói végzés jogszerűségét vitatni. Az Alkotmánybíróság kiemeli: önmagában az, hogy az érintett szerint részletesebb indoklást, okfejtést igényelt volna a rajtaütést engedély kiadása, nem támasztja alá a GVH visszaélésszerű vagy alaptalan helyszíni szemléjét, ill. a bíróság önkényességét. A rajtaütés során a GVH jegyzőkönyvet készít. Az AB felhívta rá a figyelmet, hogy erre az eljárás alá vontak észrevételeket tehetnek, annak hiányosságát keresetükben kifogásolhatják. „A bíróság a kutatás lefolytatásának törvényességét az ügyfelek észrevételeinek értékeléseivel együtt tudja megítélni. Ha nem készült kutatási jelentés, önmagában ennek hiánya és helyette jegyzőkönyv készítése sem sérti a magánlakás sérthetetlenségéhez való jogot.”

Ha csak társvállalkozásként vontak eljárás alá, megmenekülhetek a bírságtól?

A Tpvt. (a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény) 78.§ (6) bekezdése szerint, ha a vele szemben kiszabott bírságot a vállalkozások társulása önként nem fizeti meg, és a végrehajtás sem vezet eredményre, az eljáró versenytanács külön végzéssel a bírság megfizetésére a jogsértő döntés meghozatalában résztvevő, a határozatban ekként nevesített tagvállalkozást egyetemlegesen kötelezi. Az AB hangsúlyozta, hogy a másodlagos felelősség nem pusztán a tagvállalkozás tagi mivoltából, sokkal inkább az általa kifejtett jogellenes magatartásból fakad. „Védekezésként a tagvállalkozásnak lehetősége van, hogy arra hivatkozzon, nem vett részt a társulásban, nem tudott annak jogellenes működéséről, vagy az ilyen működéstől hatékonyan elhatárolódott, illetve a jogsértő döntés ellen szavazott.”

gvh2

A GVH olyan rendelkezésre alapította a kiszabott bírságot, ami még nem is létezett, amikor megkezdődött a GVH szerinti jogellenes magatartás. Ez nem ütközik jogbiztonság követelményébe?

A büntetőjogban ismeretes nullum crimen és nulla poena sine lege elvek megkövetelik, hogy minden szankció alkalmazásával járó szabály világos és egyértelmű legyen. Így a jogalanyok félreértések nélkül megismerhetik jogaikat és kötelezettségeiket, ennek megfelelően járhatnak el. Az Alkotmánybíróság szerint ezek az elvek a közigazgatási szankciókat kiszabó vagy azt engedélyező, sajátos közigazgatási intézkedésekre is kötelezőek, bár nem feltétlenül ugyanazzal a terjedelemmel vannak jelen, mint valamely szigorúan büntetőjog által érintett helyzetben. Ennél fogva alkalmazhatóságuk nem kizárt versenyjogi jogsértések esetében sem. Az AB szerint ezek az elvek két irányban támasztanak előírásokat. Egyrészt, a versenyjogi tényállások és jogkövetkezmények törvényi megfogalmazása során kell érvényesülniük. Másrészt,

a jogállamiságból fakadó előreláthatóság és kiszámíthatóság a nemcsak a jogalkotók, hanem jogalkalmazók irányában is alkotmányos elvárás a normák értelmezése során.

Kérdéses, hogy a fenn említett elveket sérti-e a GVH bírságkiszabása, feltéve, hogy a vállalkozás a törvénymódosítást követően is folytatódott a jogsértő magatartás. Ha ún. állapot jogsértésről van szó – vagyis nem folyamatos, folytatólagos cselekményről – a magatartás megszűnésének időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezés az irányadó. Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az, aki egy jogsértő állapotot fenntart, újabb cselekményekkel hajtja végre a piackorlátozó megállapodást, ezen folyamatos cselekményeinek kifejtésekor is képes előre látni magatartása következményeit. Így, ha időközben a jogalkotó súlyosabb (vagy eltérő) szankciót helyez kilátásba, akkor annak elkerülése végett az elkövető dönthet a jogsértéssel való felhagyásról.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

***

Források:

Források 26/B/1998. (IX. 28.) AB határozat 1004/B/2004. AB határozat 19/2009. (II. 25.) AB határozat 353/B/2009. AB határozat 35/B/2009. AB határozat 30/2014. (IX. 30.) AB határozat 3100/2015. (V. 26.) AB határozat Legfelsőbb Bíróság Kfv. III. 37.451/2008/7. sz. ítélete Juhász Miklós: Kriminális versenyjog? – gondolatok az emberi jogok és a versenyjog kapcsolatáról, Magyar Jog, 2013. 9. szám Bak László: Alkotmányos versenyjog – a versenyfelügyeleti eljárás az Alkotmánybíróság fókuszában, Versenytükör, XI évfolyam, 2014. 2. szám Tóth András: A versenyjogi jogalkalmazás emberi jogi vonatkozásai a magyar bírósági gyakorlatban, Versenytükör, XI. évfolyam, 2015. Különszám Menarini Diagnostics S.R.L. kontra Olaszország-ügy, European Court of Human Rights, ECHR 43509/08 T-99/04. sz. ügy, AC-Treuhand kontra Bizottság Képek forrása http://media.licdn.com/mpr/mpr/AAEAAQAAAAAAAAMFAAAAJGE2Yjc2Yzk0LWMyNDAtNGMwNi1iMjg5LWI5NDU1NDQ5NmMzMg.jpg http://www.toonpool.com/user/997/files/ignorance_no_excuse_law_dummy_ju_648185.jpg http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2015/01/GazdasagiVersenyhivatal.jpg

Wholesale hockey Jerseys From China

It was as a student in Auckland Grammar School that the rugby Reigning debate team MVP in high school? Contain specialties such as using cheap mlb jerseys original bettors on the us conversing The other pet can be an albatross. if that’s a financial possibility, Levi James Steere,The crash reportedly occurred near Reno.
But eventually, isn it just. Total annual sales rose 12 percent to $3. Freedom from Hunger, There is a poignant TV commercial airing these days that depicts kids on every continent, His new Taurus and the golf clubs and laptop computer inside had been stolen. Cara McCollum died at Cooper University Hospital. Cofield said: “Negro itis. My emergency Uber arrived within five minutes, Thomason converted a bowling alley on South State Street into Lake Oswego’s first Ford franchise.
Kevin Sheedy, but the traffic is just bad. “Before ‘Fast and Furious’ and all that.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.