Keresztapák az Unióban, avagy a szervezett bűnözés megjelenése és jogi kezelése az Európai Unióban

E dolgozat a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által kiírt 2014. évi cikkíró pályázat keretében született.

Szerző: Franciskovich Edit

Tévedés azt hinnünk, hogy a Keresztapa című filmet valóban az olasz maffiózók ihlették. A mai kor „Keresztapái” már nem az utcákon nőnek fel, mint elődeik, hanem tanult, művelt emberek, akik a filmek alapján alakítják ki saját stílusukat. Például nem használták a „padrino”- keresztapa-elnevezést, csak a film után, amelyet az olasz fordítók az angol „godfather” – ből fordítottak le így. Addig a „compare” szóval illették a főnököket, amelynek jelentése megegyezik az előzővel. A filmek megjelenése után sokan sötét napszemüveget, csíkos öltönyt kezdtek hordani. Egy nápolyi törvényszéki nyomozó elmondása alapján Coppola filmje után a Camorra bérgyilkosai a fegyvereket úgy tartották, ahogyan azt a filmben látták, kicsit oldalra döntve, hogy nagyobb sérülést okozzanak.

Valószínűleg az Unió polgárainak abba a 80%-ába tartozom, akiket egy 2009-es Eurobarometer kutatás szerint a szervezett bűnözés valamint a terrorizmus elleni harc foglalkoztat a leginkább a bel-és igazságügyi kérdések köréből. Szervezett bűnözésről hallva önkéntelenül a maffiára gondolunk. Az asszociáció annyiban helyes is, hogy történelmileg valószínűleg a maffia minden modern bűnözői szervezet előfutára, példaképe és a szervezett bűnözés fogalmát is a maffia jellegű csoportokra alkották. Megjelenési formái sokrétűségének és specialitásának folytán nehéz a szervezett bűnözés fogalmát tökéletesen definiálni, ezért inkább néhány jellemző ismérvén keresztül próbálják meg értelmezni, amelyek e bűnelkövetési forma bármely fajtájánál jelentkeznek. Így például kiemelten fontos az EUROPOL által meghatározott 11 ismérv, amely tartalmaz kötelező és fakultatív jellemzőket. A maffia szó eredete éppoly bizonytalan, mint maga a szervezett bűnözés fogalma. Különböző elméletek léteznek rá, az viszont vitathatatlan, hogy az első maffia a XIX. században alakult ki Olaszországban, pontosabban Szicília területén. Bizonyára hagyománytiszteletből ma is itt találhatóak a leghíresebb és hírhedtebb szervezett bűnözői csoportok.

Napjainkban az egyik legismertebb a Camorra, a nápolyi maffia. A bűnszervezet általában az olasz családok összességéből áll, ám a nápolyi maffia más. Nem hierarchikus családi összefonódás, hanem rivális családok érdekközössége. Mintegy 200 klán – vagyis család- alkotja, és körülbelül 6500 tagot számlál. Mivel a klánok a szervezeten belül is egymás ellenfelei így sokkal veszélyesebb, mint a világ többi bűnszervezete. Belső harcaikkal veszélyeztetik a szervezet stabilitását és a véres háborúk civil áldozatokat is követelnek, azonban mindemellett ha szükséges egy egységként tudnak harcolni az ellenséges erő ellen.

A szervezett bűnözés bizonyos felmérések alapján megközelítőleg 22 ezer milliárd forintnak megfelelő hasznot hoz évente az olasz maffiának. Felülmúlják sok olasz cég bevételeit, például az ENI olajcégét (971 milliárd forint), valamint kétszer annyi, mint a Fiat éves bevétele. Ebből közel 14 ezermilliárd forintnyi a drogokból származik. Sőt ami még megdöbbentőbb állítólag Olaszország GDP-jének 7%-át a maffia birtokolta 2006-ban. 2010-re ezek a számok megnőttek, már Olaszország éves bevételének 9%-a a maffiának „köszönhető”, ami körülbelül évi 135 milliárd eurónyi bevételt jelent. Olaszországban még a térerő is a maffiának engedelmeskedik, hiszen a telefoncégek csak akkor állíthatják fel antennáikat, ha meghatározott összeget fizetnek a klánoknak, de mivel erre nem mindig hajlandóak Olaszország egy részén igen rossz a lefedettség.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A szervezett bűnözői csoportok tevékenysége igen sokrétű. Azért is, mert egyszerre tartalmaz illegális és legális elemeket is. Ezek a legális tevékenységek arra szolgálnak, hogy az illegális úton megszerzett vagyonukat tisztára tudják mosni. Erre sok vállalkozás alkalmas lehet. Most csak a szerintem legjelentősebbeket említeném meg, úgy mint: építőipar, vendéglátás, kaszinók üzemeltetése, éjszakai szórakozóhelyek fenntartása. A Le Repubblica című olasz napilap szerint 2010-ben több mint 5000 étterem volt az olasz maffia kezében, sőt Rómában és Milánóban minden ötödik étterem egy maffiózó tulajdona.

Ellenben találkozhatunk igen érdekesnek tűnő pénzmosási technikával is, úgymint az olasz maffiánál az, hogy a lottónyerteseket megkeresi és a megnyert összegért megvásárolja a tulajdonosától a nyertes szelvényt, így egyszerre nagy összeget tud legálissá tenni a szervezet. Néha, ha a szelvény eredeti tulajdonosa nem túl rugalmas, még a nyereménynél nagyobb összeget is hajlandó kifizetni a bűnszervezet, hiszen ez minimális veszteség egy ilyen szervezetben észre sem vehető. Egy külső szemlélő fel sem tudja mérni mennyire sokrétű a maffia, mennyi területet tart az irányítása alatt és azt pedig, hogy mire képes elképzelni sem tudják.

Az 1992-ben aláírt Maastrichti Szerződés intézményesítette a kormányközi szintű együttműködést, amely egészen az 1997-ben aláírt Amszterdami Szerződés hatálybalépéséig az EU harmadik pillérét jelentette. Az Amszterdami Szerződés óta a kormányközi jellegű harmadik pillér már szűkebben értelmezett lett, csak a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területeit foglalta magában, mivel a Szerződés a bel- és igazságügyi kérdések nagy részét a közösségi intézmények hatáskörébe utalta, így átemelve azokat az Európai Közösségekbe, ami az Unió első pillére volt. Ennek következtében a bel-és igazságügyi kérdések a két pillér között szétosztva, tagoltan jelent meg, 2009-ig, a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséig, ami eltörölve a pilléres rendszert egységes struktúrát alakított ki.

Figyelembe kell venni azt, hogy a bűnüldöző szervek együttműködésére nem állapíthatóak meg minden tagországban egységes szabályok, így az Európai Uniónak különböző módon kell azokat kezelni is. Így az Unió elsősorban nem a teljes jogharmonizációra törekszik, hanem ajánlásaival a gyakorlatban jobban alkalmazható, jogközelítést próbál megteremteni. Ez nem igényel akkora áldozatot a tagállamoktól a szuverenitásuk terén sem, valamint véleményem szerint ösztönzőbb és hatékonyabb megoldás is.

Az 1985. június 14-én aláírt Schengeni Megállapodás után 1990. január 15-én aláírták a Schengeni Végrehajtási Egyezményt, amelyek 1995-ben léptek hatályba, és felszámolták a schengeni térségben a belső határellenőrzést, áthelyezve azt a külső határokra, ahol meghatározott szabályok alapján történik a beutazás és a bevándorlás ellenőrzése. A személyek szabad mozgásnak garanciájaképpen, a biztonsági kockázatok kiküszöbölésére közös szabályokat fogadtak el a vízumpolitika, a menekültügy és a külső határellenőrzés területén. A biztonsági kockázat ellensúlyozására megerősítették az együttműködést a rendőrségek, a vámhatóságok és az igazságügyi hatóságok között, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmet. Mindezen célok megvalósításának elősegítésére létrehozták a Schengeni Információs Rendszert eredeti nevén Schengen Information System (SIS), ami a szerződő államok biztonsági hatóságait összekötő informatikai hálózat, komplex adatbázis a büntetett személyek és eltűnt tárgyak nyilvántartására. A rendszer célja a közbiztonság, közrend és a nemzetközi személyforgalommal összefüggő biztonsági intézkedések elősegítése.

A szervezett bűnözés elleni küzdelemben a legfontosabb szerepet az Europol tölti be, egyrészt azért, mert egy a nemzeti egységek munkáját összefogó európai „rendőrségről” van szó, másrészt egyúttal nemzeti politikákat kiértékelő, információs rendszereket létrehozó szervezet is. Célja, hogy a tagállami együttműködések elősegítésével hatékonyabbá tegye a szervezett bűnözés elleni küzdelmet. Az Europol Magyarországgal való együttműködéséről az 1999. évi LIV. törvény rendelkezik, amely az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szól.

Talán azt gondolnánk, hogy kis hazánkban nincs jelen a bűnözés ezen formája, de ez tévedés hiszen országunkat sem kímélik a bűnözők. Az 1970-es években lehetett először megfigyelni az ilyes fajta szervezettséget, de nagyon gyorsan népszerűvé vált, és a ’80-as évek végére már a statisztikák szerint megkétszereződött a bűnszervezetek száma. Az utóbbi években szerkezetileg átalakultak ezek a csoportok, és így megerősödtek. A legtöbb csoportnál a hierarchikus, úgynevezett piramisszerű felépítés figyelhető meg, de akadnak olyanok is, ahol a szőlőfürt alakzat a jellemző. Ennek legfőbb jellemzője az, hogy egy-egy alvezér önállóan irányít komplett tevékenységeket, tehát nagyobb a hatásköre, de mégis függ a felette állók parancsától. Ennek a felépítésnek köszönhetően még kisebb a lebukás esélye, így magabiztosabban képesek tevékenykedni a tagok.

Elmondható, hogy a magyar bűnözésre nincs hatással /vagy csak nem tudunk róla/ az unió legjelentősebb szervezett bűnözői csoportja, az olasz maffia. Remélhetőleg a jól tagolt, felkészült intézményrendszerünknek köszönhetően egyszer sikerül majd a környező országok ráhatását minimalizálnunk. Olyan aspektusból próbáltam megközelíteni ezt a nem egyszerű témát, amely rejtve marad a mindennapi ember számára, akik csak hallgatják a híreket, olvassák az újságot, de nem tekintenek az események színházi függönye mögé. Mindent egybevetve elmondható, hogy az Európai Unió a lehetőségeihez képest sokat tesz a bűnözési ráták csökkentése érdekében, próbálja visszaszorítani a bűnözői csoportokat, de ez nem egyszerű, hiszen jelenleg körülbelül 3600 ilyen szervezetről beszélünk.

Fontos lenne, hogy a technikai vívmányok legmodernebb formáit bevetve tudjanak harcolni ellene. Ehhez kapcsolódó legutóbbi nagy port kavart ügy volt, amikor az Eurojust azt szorgalmazta, hogy olyan internetes rendszereket alakítsanak ki, amelyeknek köszönhetően ezentúl a Skype-ot is le lehet majd hallgatni. Az Eurojust úgy döntött, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy a bűnüldöző szervek miképpen tudnák minimalizálni a lemaradásukat a bűnözőkkel szemben. Carmen Manfredda, az Eurojust olaszországi képviseletének vezetője elmondta: „ezzel nem az a célunk, hogy a felhasználókat gátoljuk a Skype használatban, vagy visszaéljünk ezzel a lehetőséggel, hanem hogy megakadályozzuk a bűnözőket abban, hogy a Skype, vagy a hozzá hasonló rendszerek segítségével könnyedén lerázzák magukról a bűnüldöző szerveket világszerte.”

A korábban már említett Eurobarometer felmérés során az is kiderült, hogy a megkérdezettek nagy része szerint az Uniós szintű szabályozás jó hatással van a bűnözési statisztikákra, de vannak kevésbé optimista szemlélők is. A válaszadók 17%-a gondolja úgy, hogy ezt a kényes ügyet a nemzeti hatóságok képesek megfelelően orvosolni, így az egységes nemzetközi szabályozás felesleges, hasztalan próbálkozás. Az én meglátásom az, hogy azért hasznos egy nemzetek közötti együttműködés, mert összefogja a tagállamok hatóságait a cél érdekében és keretet képez egyes szabályozásaival.

Úgy vélem, erre nagyon jó példa az Europol vívmánya, a JIT, vagyis a Joint Investigation Teams. Ennek lényege, hogy több tagállam összefog egy közös cél érdekében. Ez az államoknak költségtakarékosabb és remélhetőleg hasznosabb. A nemzetközi együttműködéssel nagyobb mértékben elkerülhető a korrupció, de persze ennek a formának is meg vannak a maga veszélyei. De hol nincs? A hatékonyság egyik kulcsa szerintem az Uniós szintű együttműködés fejlesztése. Ez úgy lenne elérhető, ha minden tagállam körülbelül azonos technikai, pénzügyi háttérrel rendelkezne a bűnüldözés terén. Ez nyilvánvalóan nagyon nehezen megoldható, de az Uniós támogatások megfelelő elosztásával talán kompenzálhatóak a hátrányok. Úgy vélem olyan nemzetközi szintű jogszabályok megalkotása is pozitív változást hozna, amelyek hatására az eljáró hatóságok bűnmegelőzése, bűnüldözése még hatékonyabb lehetne.

Írásommal szeretnék rávilágítani arra, hogy az Unió létrejöttével és folyamatos bővülésével egy bizonyos szinten megkönnyítik az illegálisan tevékenykedők munkáját. A rendvédelmi szerveknek szélesebb jogkörre van szükségük ahhoz, hogy vissza tudják szorítani a mai kor leginkább fejlődő ágazatát, a bűnözést. Sajnos a határok eltörléséhez a bűnözők alkalmazkodtak a leghamarabb, mondhatni ezzel az Unió a kezükre játszott. Az Európai Unió fontos lépéseket tesz a hathatós megoldások kifejlesztése érdekében, de úgy vélem talán ennek az útnak soha nem lesz vége. A legjobb eszköz a jogharmonizáció lenne, de ezzel sok tagállam nem ért egyet, ami érthető, hiszen így veszítenének nemzeti szuverenitásukból, nemzeti egységükből, de meg kell érteni mindenkinek, hogy ez kiemelt jelentőségű ügy, hiszen a szervezett bűnözői csoportok 70%-a a nemzetközi színtéren tevékenykedik. Ennek következtében a szervezett bűnözés elleni harc az államok közös érdeke.

Azt, hogy mennyire is aktuális a szervezett bűnözésről és a maffiáról beszélni egy igen érdekes könyv is bizonyítja. Antonio Nicaso olasz újságíró 2010 novemberében adott ki egy könyvet a maffiáról, de ezúttal gyerekek számára. „A maffia gyerekeknek elmagyarázva” című könyv szerzője először is elmondja, mit jelent a maffia és mi az a Camorra. Aztán betekintést nyújt az olasz bűnszervezetek történetébe, szokásaiba, kitérővel a Cosa Nostra amerikai szervezetére, a japán Yakuza, az orosz, mexikói, kolumbiai, nigériai és albán maffiára is. Természetesen foglalkozik a könyv a maffia elleni küzdelemmel is, a gyerekek számára érthető módon. Ez azért nagyon fontos, mert a maffiai egyre több tizenévest csábít soraiba, hamis illúzióba ringatva őket, és elhitetve velük, egy könnyebb élet reményét. Ki kell zárni annak a lehetőségét, hogy a gyerekek úgy nőjenek fel, hogy természetesnek veszik a szervezett bűnözést maguk körül, és annak értékrendjét elfogadva beszálljanak egy számukra talán eleve vesztes sakkjátszmába.

Cikkemet egy a Camorra által megölt, ellenük szakadatlanul harcoló pap gyerekkori barátjának gondolataival zárom: „Ne engedjük emberek, hogy a földünk a Camorra földjévé váljon, egyetlen nagy elpusztítandó Gomorává! (…) Gyilkoltok és gyilkolnak benneteket egy olyan sakkjátszmában, ahol a király nem ti vagytok, hanem azok, akik belőletek gazdagodnak meg, és közben hagyják, hogy egymást pusztítsátok addig, amíg már senki sem adhat sakkot és csak egy bábu marad a táblán. És az nem ti lesztek! (…) Eljött az ideje hogy ne legyünk többé Gomora!”

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.