Kezdőcsomag a szerencsejáték joghoz

Írásom a szerencsejáték jogba való kalauzolást ígér Kedves Olvasói számára. Cikkemben a szerencsejáték piacát, annak szabályozását körvonalazom, bepillantást mutatok a Szerencsejáték Zrt. működésébe is és ezen speciális jogterülethez tartozó újdonságokra hívom fel a figyelmet. Tartson velem! Fogadni mernék, hogy hasznos lesz!

Kezdőcsomag a szerencsejáték joghoz.
A szerencsejáték jog jelentőségét a piac erőteljes fejlődése jelenti.

Bizonyára mindenki elgondolkodott már azon, milyen lenne, ha ő nyerné meg a főnyereményt, aminek érdekében rendkívül sok opció közül válogathatunk: lóverseny, lottó, kaszinó, sportfogadás…stb. A piac tehát óriásinak mondható. Csupán az európai megközelítőleg

87 milliárd dollárt ér, 11%-os növekedést produkál évente.

A brit szerencsejáték-felügyelet felmérései szerint 2005 és 2009 között 328%-os (!) növekedés ment végbe. Hazánkban is folyamatosan bővül a szerencsejáték piac. A szervezése és lebonyolítása állami monopólium, egyes tevékenységek, mint például egy kaszinó üzemeltetése koncessziós jogot igényel.

Amennyiben a játékon kívül abba vállalkoznánk, hogy szerencsejátékot szervezünk és ezzel jelentős bevételre teszünk majd szert, ne sokáig dédelgessük vágyunkat. Naturalis obligatio, azaz csonka kötelemnek minősül a bírósági úton nem érvényesíthető követelés. Ilyennek kell tekinteni a játékból vagy fogadásból eredő követeléseket. Nem beszélve a büntetőjogi szankciókról. A Büntető Törvénykönyv 360 §-ban foglaltak értelmében, aki a tiltott szerencsejáték szervezésének törvényi tényállásába ütköző cselekményt követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Mi a helyzet az uniós szabályokkal?

Egységes uniós szabályozásról nem beszélhetünk, az Európai Bizottság belső piacokért felelős főigazgatósága nem hozott döntést a kérdést illetően, a tagállamok tehát ebben a tekintetben fenntartják a szuverenitásukat. Két jelentősebb uniós állásfoglalást mégis említenék. 2012-ben az Európai Bizottság kiadott egy, az online szerencsejátékkal kapcsolatos átfogó európai keretrendszert a fogyasztók védelme érdekében. 2014-ben pedig egy Bizottsági ajánlás született a tagállamoknak a fogyasztók védelme érdekében. A Bizottság CCM/2012/0596 – számú közleménye- Az online szerencsejátékokra vonatkozó átfogó európai keretrendszer felé- címet viseli. Főbb prioritási területei az uniós jogszabályokkal való megfelelés, az igazgatási együttműködés és végrehajtás fokozása, fogyasztók és polgárok, kiskorúak és veszélyeztetett csoportok védelme, valamint a csalás és a pénzmosás megelőzése. Az Európai Bizottság 2014/478/EU- ajánlása a fogyasztók, játékosok és a kiskorúak magas szintű védelmét tartja kiemelten fontosnak.

Uniós szintű szabályozás hiányában, aki ezen jogterületbe kíván bevezetést, legfontosabb jogszabály számára az 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről. A törvény kimondja, hogy az állam a szerencsejáték monopóliumának gyakorlója és minden olyan tevékenység tilalmazott, amely engedélybe ütköző szervezés vagy a jóerkölcsbe ütköző szerencsejáték lenne. Ennek érdekében az állami monopólium magába foglalja a szervező tevékenység ellenőrzését és a pénznyerő automaták kizárólag játékszalonokban történő üzemeltetésének lehetőségét. A koncessziók kiosztása ugyancsak az állam feladata. A szervező tevékenység folytatásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. A felelős játékszervezés elvének megfelelően a 18 éven aluliak nem vehetnek részt ilyen játékokban.

Kezdőcsomag a szerencsejáték joghoz.
A szerencsejáték jog vonatkozásában nem beszélhetünk egységes uniós szabályozásról.

Mi minősül szerencsejátéknak?

Erre a törvény 1§ (1). bekezdésében olvashatunk egy meghatározást. Eszerint a szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá.

A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ.

A szerencsejáték fajtáit a 14. § mutatja be, eszerint részt vehetünk sorsolásos játékban, nem sorsolásos játékban, kaszinójátékban, online kaszinójátékban, kártyajátékban és távszerencsejátékban. A törvény továbbá hosszasan részletezi ezen típusok jelentését. Sok lehetőség közül válogathatunk, ma már akár pár kattintással köthetünk fogadást. Ettől függetlenül bizonyára mindenki ismeri az állami szerencsejáték monopólium birtokosát, a Szerencsejáték  Zrt.-t.

A Szerencsejáték Zrt. működését a Szervezeti és Működési Szabályzatából ismerhetjük meg, gazdálkodásába pedig a nyilvános éves beszámolók alapján nyerhetünk bepillantást. Kezdjük az előbbivel. Az SZMSZ rendelkezik a Társaság alapításáról. Eszerint a Zrt. a Pénzügyminiszter 3226/1990.sz. határozata és az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa által hozott döntés értelmében a Magyar Szerencsejáték állami vállalat általános jogutódja. Tevékenységének megkezdésének időpontja 1991. január 1. volt. Az SZMSZ főbb fejezetei révén tehát a Társaság alapításáról, jogállásáról olvashatunk, de olyan információkat is megtudhatunk, minthogy hogyan néz ki a Társaság irányítása, vezetése, a Társaság munkavállalóira vonatkozó szabályok, a munkaszervezet és az irányítási rendszer struktúrái.

A részvényesi jogok gyakorlásáról hasznos tudnivaló, hogy ebben a tekintetben- A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 2.sz melléklete- ad iránymutatást. A Szerencsejáték Zrt. részvényeinek 100%- a állami tulajdonban álló társasági részesedés. A részvényes jogait és a közgyűlés jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja. Főbb tevékenységi körökként a szerencsejáték szervezés és fogadásszervezés került meghatározásra. Mint azt bizonyára a Kedves Olvasó is tudja a számsorsolás játékokok, sportfogadások és a sorsjegyek kizárólagos jogkörű forgalmazását az ország egész területén a Társaság végzi. A Szerencsejáték Zrt. működésének struktúráiról, mégis annyit érdemes megemlíteni, hogy a Vezérigazgatóság mellett négy értékesítési régió működik (Pécs, Szeged, Miskolc, Főváros és Észak- Dunántúl), továbbá 281 kirendeltség működik.

Kezdőcsomag a szerencsejáték joghoz.
A Szerencsejáték Zrt. bevétele évről-évre dinamikusan gyarapodik.

A Világgazdaság online vállalatai adatai szerint a Szerencsejáték Zrt. árbevételei az alábbiak voltak: 2012-ben 213, 356 milliárd forint, 2015-ben már 351,468 milliárd forint. Az adózott eredményen és a saját tőkén is a növekedést vehetünk észre. 2012-ben 10,917 milliárd forintos adózott nyeremény volt, míg 2015-ben már 19,238 milliárd forint. A saját tőke, a 2012-es 8,732 milliárd forintról 2015-re a korábbi érték négyszeresére nőtt. Valóban dinamikusan gyarapodó tételekről van szó, mégsem annyira egyszerű tevékenység ez, hisz a jogi szabályozásnak számos kihívással kell szembesülnie.

Az Országgyűlés nemrég tárgyalta a tiltott online szerencsejáték oldalak büntetésének szigorítási javaslatát. A cél egyértelmű, fel kell lépni azokkal szemben, akik nem fizetnek adót, ki kell szorítani az illegális szerencsejáték szervezőket. Ezek miatt lesznek a jövőben emelkedő bírságok a reklámblokkolásokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatókra. A Nemzetgazdasági Minisztérium ismertetése szerint

10-20 milliárd forint közötti adóbevétel kiesést okoznak az online szerencsejáték körében elkövetett illegális tevékenységek.

A szerencsejáték jog rendkívül változatos és sok területet érint. Kétségtelen tény, hogy a digitalizáció korát éljük. Megjelentek a mobileszközökön elérhető vonatkozó applikációk (appok) is, a játékokat szervező cégek igyekeznek fejleszteni saját alkalmazásaikat, hogy a fogyasztók minél egyszerűbben férjenek azokhoz hozzá. Egységes uniós szabályozás hiánya miatt viszont korlátokba ütköznek ezek a módszerek, mert egyes országok saját szabályaik szerint korlátozhatják a mobil appokat. Ezen kívül az adatvédelmi jogszabályok is fontos tényezők lehetnek, hiszen nem mindegy, hogy a szerencsejáték szervező cégek, fogadóirodák hogyan kezelik ügyfeleik személyes adatait. A jövőben tehát sok érdekességgel fogunk találkozni jogterület kapcsán. A csalások, bundabotrányok kiküszöbölése, a fogyasztóvédelem érdekében végzett tevékenységek, akár egységes uniós szabályozás gondolatát is felvethetik a későbbiekben.

Záró gondolatok

Írásommal igyekeztem egy specifikus jogterületre felhívni a figyelmet. A szerencsejáték jog iránt érdeklődők angol nyelvű magazinokból bővíthetik tudásukat, ilyenek például: a Gaming Law, a World Online Gambling Law Report vagy az International Masters of Gaming Law. Ezek a magazinok mind elérhetőek online. Azon Olvasóim számára, akik jogi aspektusból nem kívánnak foglalkozni a témával, de a játék öröme miatt kipróbálnak valamely játék fajtát, egy régi bölcsességgel búcsúznék: A remény hal meg utoljára!

A cikk az Ars Boni 2016-os cikkíró pályázatára készült írás szerkesztett változata.

Péczka László

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Források, felhasznált irodalom

http://www.szerencsejatek.hu/szf

http://cdn.szerencsejatek.hu/download/014/410/Szerencsej%C3%A1t%C3%A9k%20Zrt_%C3%89ves%20besz%C3%A1mol%C3%B3%202015.pdf

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100034.TV

http://www.fortunaweb.hu/Magyar_jog

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A52012DC0596

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32014H0478

http://www.liebertpub.com/overview/gaming-law-review-and-economics-regulation-compliance-and-policy/16/

http://www.cecileparkmedia.com/online-gambling-lawyer/

http://imgl.org/

A képek forrásai: itt, itt és itt.

[shortstack smart_url=’http://1.shortstack.com/Rs29qP’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.