Ki gépen száll fölébe

(Az Ügyvédvilág.hu írása)

A budapesti metrókat is ellepték a magáncélra használatos drónok hirdetései. A már néhány tízezer forinttól kapható szerkezetek számos területen segíthetik az ember életét – de akár halált is okozhatnak. Az eredetileg katonai célokra kifejlesztett pilóta nélküli légi járművek egyre terjedő hobbihasználata világszerte szabályozás után kiált.

Különös incidens zavarta meg tavaly ősszel a Szerbia-Albánia labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőmérkőzést. Az első félidő vége előtt néhány perccel egy távirányítós repülőgép jelent meg a stadion légterében, rajta egy albán zászlóval. A szerkezet elkezdett körözni a pálya fölött, majd olyan alacsonyra szállt, hogy az egyik szerb játékosnak sikerült lekapnia róla és a földre dobnia a zászlót. Ezután két albán focista rátámadt a sportolóra, mire a két csapat tagjai egymásnak estek, és a szurkolók közül is többen részt vettek a csetepatéban. A bíró büntetésül az öltözőbe küldte mindkét válogatottat, sőt a második félidőt már meg sem tartották.

Nemrég az Egyesült Államokban is botrányt okozott egy hasonló szerkezet, amikor a Fehér Ház kertjében egy darabjaira tört úgynevezett kvadkoptert találtak. Az elnöki rezidenciát több órára lezárták, majd a vizsgálat kimutatta, hogy az egyik kormányalkalmazott ittas állapotban játszadozott a géppel, ám elvesztette felette az irányítást. Az eset következtében Barack Obama elnök bejelentette: utasította a Szövetségi Légügyi Hivatalt, hogy dolgozza ki a pilóta nélküli gépekre vonatkozó szabályozást.

Akár vízimentésre is

Ez két hétköznapi, ám annál szemléletesebb példa arra, hogy milyen galibákat okozhatnak az utóbbi években elterjedt távirányítható légi szerkezetek. Az angol drone, vagyis méhhere szóból drónnak nevezett alkalmatosságok annyira elterjedtek, hogy a kezdeti, kizárólag katonai célú használat mellett egyre több más területen jelennek meg, szinte mindenki számára megfizethető áron. Magyarországon az egyszerűbb, polgári jellegű drónok már 15-20 ezer forinttól kaphatóak, igaz, egy komolyabb szerkezetért egy-másfélmillió forintot is elkérnek. Rendszeres használat mellett azonban ez az összeg is eltörpül a helikopterek vagy kisrepülőgépek bérlése mellett – merthogy korábban kizárólag ezekkel lehetett madártávlatból felvételeket készíteni vagy más hasonló tevékenységet végezni.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

A leggyakrabban álló vagy mozgó képek készítésére használják a drónokat, és egyre kevésbé csupán hobbicélból. A rendezvények megörökítése és a filmezés mellett lehetőség van ipari felvételek készítésére, például tetőszerkezetek vizsgálatára, mezőgazdasági területek fényképezésére terménybecsléshez vagy kárelemzéshez, de akár permetezésre is. Néhány hónapja a DHL csomagküldő szolgálat Németországban üzembe helyezte a világ első futárkopterét, mely egy német kikötőváros és egy közeli sziget között szállít gyógyszereket, de az Amazon internetes áruház is előkészületeket tett a drónokkal történő csomagküldésre.

Emellett Olaszországban vízimentéshez is kifejlesztettek drónt: a videokamerával, rádiójeladóval, hangszóróval és leereszthető mentőövvel ellátott szerkezet vészhelyzet esetén gyorsan eljut a fürdőzőhöz, s a rádió segítségével tartják vele a kapcsolatot, amíg a mentőhajó meg nem érkezik.

A hétköznapi életet segítő további alkalmazások közül az egyik legújabb egy amerikai ötlet: ennek értelmében a nagyobb parkolók fölé drónokat rendszeresítenének, melyek egy applikáció segítségével navigálnák az autósokat a legközelebbi szabad parkolóhelyhez.

Egy év eleji magyarországi konferencián elhangzott: eddig 1708 féle drónt regisztráltak a világon, köztük több mint ötszázat Európában. A világ egyik vezető internetes aukciós portálján, az Ebayen például az utóbbi szűk évben több mint 130 ezer pilóta nélküli készüléket értékesítettek, csaknem 17 millió dollár értékben. A legújabb és legfejlettebb drónok immár 14 Megapixeles légifotók és Full HD felbontású légivideók rögzítését is lehetővé teszik; a felvételek minőségét garantálja, hogy a gépek képesek perceken át egyhelyben lebegni.

 

Személyiségi jogok

A drónokat eredetileg harcászati célokra fejlesztették ki olyan feladatokra, amelyek teljesítése túl veszélyes ahhoz, hogy emberek életét kockáztassák, túlságosan sokáig tartanak, így több pilótát kellene alkalmazni, vagy olyan kevés eszközt igényelnek, hogy a személyzet súlya többszöröse volna a hasznos tehernek. Ebbe a körbe tartozik a felderítés, a megfigyelés, a célrepülőgép éleslövészetnél, a rádióelektronikai zavarás, a zavarórepülés (ebben az esetben azt próbálják elhitetni az ellenséggel, hogy vadászrepülőgép tart feléjük), de a hagyományos vadászbombázók helyett földi célok elleni csapásmérésre is használják őket.

A gépek mérete a miniatűrtől a több tonnásig terjed, és akár fegyverek hordozására is alkalmasak. Az Egyesült Államok évek óta használja őket; az amerikai hadseregben több mint tízezer drón teljesít szolgálatot, de Kína, Oroszország és a feltételezések szerint már Irán is rendelkezik ezzel a technikával. A szerkezet működésének kulcsa a kellő pontosságú és minél nagyobb hatótávolságú kapcsolattartás. A legújabb fejlesztések lehetővé teszik, hogy akár több ezer kilométerről lehessen kezelni őket, akárcsak egy videojátékot a hozzá tartozó konzolon. Így például az is megoldható, hogy valakit hosszú ideig megfigyeljenek és a levegőből kövessenek, majd ez után mérjenek rá végzetes csapást.

A katonai használatot elvben szabályozzák az egyes államok. Becslések szerint azonban az utóbbi tíz évben amerikai drónok legalább 3000 embert öltek meg Pakisztánban, Jemenben, illetve Szomáliában, holott az Egyesült Államok nem áll háborúban ezen országokkal, így a feltételezett terroristák elleni támadásoknak nem volt nemzetközi jogi alapjuk.

Még rendezetlenebb a polgári vagy hobbi célú alkalmazás ügye, pedig volna teendő bőven, például a személyiségi jogok terén. „Önmagában nem a drónok használata jelent adatvédelmi problémát, hanem a drónokra szerelhető kiegészítőkkel megvalósuló atipikusnak mondható adatkezelés. A legfőbb eltérés az eddigi adatkezelésektől az, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül, amely látókör az eddigi hasonló technológiák használati tapasztalataival összevetve szokatlanul széles és igen gyorsan változtatható. A drón, ha nincs rá irányadó szabályozás, követhetetlen és kikerülhetetlen (szemben egy helikopterre szerelt kamerával vagy egy fix vagyonvédelmi kamerarendszerrel), képes arra, hogy mozgó személyeket, tárgyakat kövessen, anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének” – olvasható a Péterfalvi Attila vezette Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentésében.

Elkerülni a tragédiát

A hivatal ajánlásokat fogalmazott meg arra, hogy minek kellene szerepelnie a – világ számos más országához hasonlóan – hazánkban régóta esedékes, ám megszületni csak nem akaró dróntörvényben. Péterfalviék szerint érvényesíteni kellene azt az alapelvet, hogy személyes adatot drónnal csak célhoz kötötten és meghatározott időpontra, földrajzi területre, személyi körre kiterjedően lehet gyűjteni és kezelni. Az adatgyűjtésnek és -kezelésnek meg kell felelnie az arányosság kívánalmának, vagyis csak a céllal arányos adatkezelés engedhető meg. A hatóság ezért javasolta, hogy a törvényben rögzítsék: a drónokkal megvalósított adatkezelés csak jogszerű célból folytatható, ehhez pedig engedélyezési eljárást tartanának indokoltnak, melyet a légügyi hatóság folytatna le.

A hatályos magyar törvények egyébként már szabályozzák a drónok kereskedelmi használatát: bevetésükhöz engedélyt kell kérni a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól, ennek elmulasztása pedig az engedély bevonásával vagy akár 100 millió forintos bírsággal is járhat. A civil alkalmazásra vonatkozó jogszabály azonban várat magára – igaz, ha valaki egy robotrepülővel személyi sérülést, netán halált okoz, annak megvannak a szankciói. A pontosabb szabályozás annál inkább létkérdés, mert világszerte egyre több hír érkezik arról, hogy tömegrendezvényeken egy-egy drón felmondta a szolgálatot, lezuhant, és több embert súlyosan megsebesített. Nem is szólva arról, hogy milyen végzetes következményekkel járhat, ha egy pilóta nélküli légi jármű hagyományos repülőgéppel ütközik; erre még nem volt példa, arra viszont igen, hogy vészes, néhány méteres távolságra megközelítették egymást, és csak hajszálon múlt, hogy a tömegszerencsétlenség elmaradt.

  A kép forrása: http://www.ugyvedvilag.hu/images/615x/resize/drone_04yyw6x4.jpg?v=2  

A cikk az Ügyvédvilág.hu-n jelent meg, az Ügyvédvilág.hu az Ars Boni szakmai együttműködő partnere.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.