Ki a gyermek apja?

Egyre gyakrabban lehet hallani olyan esetekről, amely során egy újszülött édesapjaként a születési anyakönyvi kivonatba nem a vér szerinti apa kerül bejegyzésre, hanem az a férfi, aki az édesanyával korábban házasságban élt. A bejegyzés orvoslásának legegyszerűbb és leggyorsabb módja az apaság vélelmének megdöntése iránti nemperes eljárás lefolytatása. Ez a jogintézmény lehetőséget nyújt arra, hogy a felekkel a tárgyalóteremben személyesen találkozva egyetlen alkalommal választ találjunk arra a kérdésre, miszerint: ki a gyermek apja? A jelen cikk ezt az eljárást mutatja be, kiindulva onnan, hogy milyen módon és feltételekkel kerülhet sor a megindítására, mi történik a tárgyalóteremben, eljutva oda, hogy az eljárás sikerének mi képezheti akadályát.

Új jogintézmény a Ptk.-ban

Nagyon sokszor fordul elő, hogy a házasság megromlását követően, de még a válást megelőzően, a feleség párkapcsolatot létesít egy másik férfival, akitől gyermeke születik. Habár a gyermek vér szerinti apja ez a másik férfi, a születési anyakönyvi kivonatban mégis a férj kerül apaként megjelölésre, hiába bizonygatja édesanya és édesapa azt, hogy nem a férjtől származik az újszülött.

Ezen gyakori probléma megoldására hívta életre a 2014. március 15. napján hatályba lépett Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) az apaság vélelmének nemperes eljárásban történő megdöntése iránti eljárást.

Ahogyan Boros Zsuzsa Az új Ptk. magyarázata című könyv III. kötetében megfogalmazta: „A gyakorlatban régóta felmerülő igénynek tesz eleget a Ptk. azzal, hogy az apaság megdöntésének olyan eseteiben, amely a felek között jogvitát egyáltalán nem eredményez, lehetővé teszi az apaság vélelmének megdöntését nemperes eljárásban.”[i]

A Ptk. Családjogi könyve az alábbiak szerint szabályozza ezt az eljárást:

4:114. § [Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban]

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

(1) Nincs szükség az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bíróság nemperes eljárásban a vélelmezett apa, az anya és a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi közös kérelmére megállapítja, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Az apaság kérdését ugyanebben az eljárásban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal kell rendezni.

(3) A (2) bekezdésben foglalt eljárás megindítására az apaság vélelmének megdöntésére irányuló per megindítására vonatkozó határidőket nem lehet alkalmazni.

A fentiekből kitűnik, hogy három együttes feltétel fennállása szükséges ahhoz, hogy az anya, a férj/volt férj (vélelmezett apa) és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik (vér szerinti apa) apaság vélelmének megdöntése iránt kérelmet terjeszthessen elő a bíróságnál nemperes eljárásban:

  1. Az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn;
  2. a házastársak házassági életközössége legalább 300 napja megszűnt;
  3. a vér szerinti apa teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével a gyermeket magáénak kívánja elismerni.

Amennyiben a fenti három feltétel maradéktalanul teljesül, úgy az eljárás három résztvevője – anya, vélelmezett apa, vér szerinti apa – közös kérelem előterjesztésére jogosult azon bíróságnál, amelynek területén a gyermek belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található. Az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén az anya belföldi lakóhelye vagy ennek hiányában belföldi tartózkodási helye található [Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 301/B § (1) bekezdés].

A három feltétel közül csak az első igényel magyarázatot. Mikor áll fenn az apaság vélelme az anya házassága alapján? Erre a Ptk. 4:99. § (1) bekezdése adja meg a választ: A gyermek apjának – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt. Ezen jogszabályi rendelkezés értelmében a gyermek apjának akkor is az anya férjét/volt férjét kell tekinteni, ha a gyermek valójában nem tőle, hanem egy másik férfitól származik. Ez az oka annak, hogy a gyermek születési anyakönyvi kivonatába az anya férje/volt férje kerül bejegyzésre apaként.

Kérelem az eljárás lefolytatására

Az anyának, a vélelmezett és a vér szerinti apának közös kérelmet kell előterjesztenie, amelyben a Pp. 301/C § (1) bekezdése értelmében az alábbiakat kell közölniük a bírósággal:

301/C § (1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelemben fel kell tüntetni:

a) az eljáró bíróságot és azokat az adatokat, amelyekből a bíróság illetékessége megállapítható;

b) a kérelmezők, valamint a kérelmezők képviselőinek nevét, lakóhelyét, valamint a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét;

c) ha a gyermek a kérelem beadásának időpontjában már megszületett, a gyermek nevét, lakóhelyét, születési idejét, ha van törvényes képviselője, annak nevét és lakóhelyét;

d) a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal magáénak elismerni kívánó férfi születési idejét;

e) a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság létrejöttének időpontját, valamint annak időpontját, hogy a házastársak életközössége mikor szűnt meg;

f) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

A jogszabály szövegét elolvasva nem kell megijedni attól, hogy jogban járatlan ügyfelek a kérelmet nem tudják majd megfelelően elkészíteni, ugyanis amennyiben a kérelmet mindhárman aláírják és abból a felek lakcímén túl az látszik valószínűnek, hogy a gyermeknek nem a születési anyakönyvi kivonatba bejegyzett férfi az apja, a bíróság nagy valószínűséggel kitűzi a meghallgatást és megidézi mindhármukat, hiszen együttes jelenlétük esetén az esetlegesen hiányzó adatok pótolhatóak, a felmerült kérdések pedig megválaszolhatóak lesznek. A lényeg tehát az, hogy nem jogvégzett, laikus ügyfelek is bátran elkészíthetik és beadhatják kérelmüket a bíróságra.

A kérelem mellékletei:

A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának eredeti vagy hitelesített példányát. A kérelem mellékletét képezi még a fennálló apasági vélelmet megalapozó házasság anyakönyvi kivonata, illetve azok az okiratok, amelyek a kérelem elbírálásának alapjául szolgáló körülményeket igazolják. Amennyiben az anya és a bejegyzett apa házassága már felbontásra került, csatolni kell az ezt tanúsító bírósági ítéletet. A gyakorlatban elfogadott, hogy amennyiben a felek házasságát ugyanaz a bíróság bontotta fel, mint amely előtt az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelem előterjesztésre kerül, a felek a bírósági ügyszámra hivatkozva kérik az előzményi iratok csatolását a nemperes aktához, így rendelkezésre fog állni a meghallgatáson a teljes iratanyag az ítélettel együtt.

Mi történik a bíróságon?

Figyelemmel arra, hogy ebben az eljárásban valamennyi résztvevő ugyanazt kéri a bíróságtól és nincs ellenérdekű fél, mindhárman kérelmezőként kerülnek megjelölésre, mindhárman ugyanazon az oldalon, az eljáró bírósági titkár jobb keze felől foglalnak helyet a tárgyalóteremben.

Fontos kiemelni, hogy a gyermek ebben az eljárásban félként nem vesz részt, őt kérelmezőként nem kell és nem is szabad feltüntetni a kérelemben. Ezzel szemben azonban amennyiben az apaság vélelmének megtámadására peres eljárásban kerül sor, úgy a gyermek maga is jogosult megtámadásra, tehát az eljárásban félként szerepel (Ptk. 4:109. § (1) bekezdés).

Mit kell bizonyítani?

A fentiekből fakadóan az eljárás lényeges ismérve tehát, hogy a felek között nincs vita, az anya, a vélelmezett apa és a vér szerinti apa ugyanazon az állásponton vannak, tehát egyezően állítják azt, miszerint a gyermeknek nem az anya férje/volt férje az apja, hanem az a férfi, aki a gyermeket magáénak kívánja elismerni teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat révén. Ez az oka annak, hogy a bíróság – a három kérelmező meghallgatásán túlmenően – egyéb bizonyítást nem folytat le, így nincs szükség tanúk kihallgatására és DNS-teszt elkészíttetésére sem. „Hangsúlyozandó, hogy ha bármely kérdés eldöntése vitás, akkor az apaság megdöntésére csak peres úton kerülhet sor és csak azt követően tölthető be az apai státus.”[ii]

Mit kérdez a bíróság?

A bíróságnak a feleket együttesen kell meghallgatnia. Ennek során tisztázni szükséges azokat a körülményeket, amelyek okán a felek alappal állítják, hogy az anya gyermekének nem a férj/volt férj a vér szerinti édesapja. Ez olyan, a felek számára esetlegesen kellemetlen kérdések feltételét is jelenti, amelyek arra vonatkoznak, hogy az anyának melyik férfival mikor volt szexuális kapcsolata.

Mit kérdeznek a felek?

A tárgyalóteremben általában a bíróság tesz fel kérdéseket, figyelemmel azonban arra, hogy ebben az eljárásban valamennyi résztvevő jogban járatlan, laikus személy, a bíróság – szükség esetén – válaszol a feleket foglalkoztató alábbi kérdésekre:

1. Mi lesz a gyermekem vezetékneve?

Figyelemmel arra, hogy a vélelem folytán az anya férjének/volt férjének vezetéknevét viseli a gyermek egészen addig, amíg az apaság vélelmének megdöntésére nem kerül sor, az anyának és a vér szerinti apának a gyermek vezetéknevére vonatkozóan is nyilatkozatot kell tennie a bíróság előtt. Értelemszerűen a szülők mindig úgy nyilatkoznak, hogy szeretnék, ha a gyermekük az édesapa vezetéknevét viselné. Ezen nyilatkozat birtokában lesz az anyakönyvi hivatal abban a helyzetben, hogy az újonnan kiállított születési anyakönyvi kivonatban a gyermek vezetéknevét a vér szerinti apa vezetéknevével egyezően jegyezze be és apaként a vér szerinti apát tüntesse fel.

2. Visszakapom-e a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát?

Nem. Ennek pedig az az oka, hogy a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével a bíróság előtti eljárás befejeződik; a bíróság a meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal és a születési anyakönyvi kivonat eredeti példányával együtt megküldi a gyermek születési helye szerinti anyakönyvi hivatal számára. Az anyakönyvi hivatal az előző pontban foglaltaknak megfelelően kiállított, új anyakönyvi kivonatot fogja megküldeni a szülők részére.

3. Kell-e fizetni a bírósági eljárásért?

Az eljárás tárgyi költségfeljegyzési jog alá esik a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján, amely azt jelenti, hogy a kérelem beadásakor a kérelmezők egyikének sem kell illetékbélyegben illetéket lerónia, azonban az eljárás befejezésekor a mindösszesen 6.000 forintnyi illetékről [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. § (3) bekezdés a) pont, 42. § (1) bekezdés g) pont] rendelkezni kell. Az illeték megfizetését általában az anya és a vér szerinti apa egymás között egyenlő arányban vállalja megfizetni, de előfordult már olyan eset is, amikor a kérelmezők mindegyike úgy döntött, hogy 2.000 – 2.000 – 2.000 forintot megfizet a Magyar Állam javára. Az illetéket nem a bíróságon kell befizetni, annak határidejéről és módjáról az adóhatóság postai úton külön felhívást küld a megfizetésre köteles felek címére.

„Apasági nyilatkozat” megtétele

Ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a gyermeknek nem az anya férje/volt férje az apja, akkor ezt fellebbezhető végzésében megállapítja és kimondja, hogy a gyermek nem x.y.-tól származik, a gyermeknek nem x.y. a vér szerinti apja. Ekkor nyílik meg a lehetőség arra, hogy a vér szerinti apa a köznyelvben „apasági nyilatkozat”-ként emlegetett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételével a gyermeket a magáénak elismerje. A nyilatkozat megtételére ugyanezen eljárás során, tehát az apaság vélelmének megdöntése iránti nemperes eljárásban kell, hogy sor kerüljön.

Fontos körülmény, miszerint az apai elismerés csak akkor keletkeztet apaságot, ha megfelel a törvényben a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatra előírt feltételeknek.[iii] Így tehát a Ptk. 4:101. § (2) bekezdése értelmében elismerő nyilatkozatot a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb férfi tehet. A teljes hatályhoz a Ptk. fenti §-ának (5) bekezdésébe foglaltak szerint az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermeknek a hozzájárulása szükséges. Ha valaki nem adja meg az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájárulást, úgy a vélelem nem dőlhet meg, hiszen ebben az esetben az apai státus betöltetlen maradna, ami a gyermek érdekét semmiképpen sem szolgálja.[iv]

Az eddig elém került ügyekben az együttesen jelenlévő kérelmezők a meghallgatáson az apaság vélelmét megdöntő végzés kihirdetését követően fellebbezési jogukról kivétel nélkül minden alkalommal lemondtak, így az rögtön jogerőre emelkedhetett. Ha az apaság vélelmének megdöntését megállapító határozat nem emelkedik jogerőre, a nemperes eljárás során tett apai elismerő nyilatkozat hatálytalan.[v]

Milyen határidő vonatkozik a kérelem előterjesztésére?

A Ptk. 4:111. § az apaság vélelmének megdöntése iránti per vonatkozásában az alábbiak szerint rögzíti a megtámadási határidőket:

(1) Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg. A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

(2) Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntése iránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül indíthat pert.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdés alapján a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.

(4) Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

Az eljárás speciális jellegét tanúsítja az a körülmény is, miszerint ezen nemperes eljárásban nem érvényesülnek a Ptk. fenti §-ában foglalt megtámadási határidők, tehát gyakorlatilag bármikor előterjeszthető a nemperes eljárás lefolytatása iránti kérelem, akár még a gyermek nagykorúságának betöltését követően is, hiszen ezt egyetlen jogszabályi rendelkezés sem tiltja.

Minden esetben garantált a siker?

Elutasításra kerül az apaság vélelmének megdöntése iránti kérelem abban az esetben, ha az apaság vélelmének megdöntéséhez, az apai elismerő nyilatkozat megtételéhez és teljes hatályához szükséges feltételek nem állnak fenn.

A sikeres eljáráshoz mindezeken túl az is szükséges – ahogy arról már volt szó – hogy a bíróságon mindhárom kérelmező megjelenjen, ezért a bíróság a kérelmet elutasítja, amennyiben a kérelmezők valamelyike a meghallgatáson nem jelenik meg.

Az anya és a vér szerinti apa eddig minden alkalommal megjelent a bíróság előtt, a férj/volt férj az, aki egyes esetekben nem jön el. Általában ezt arra hivatkozással teszi meg, hogy messze lakik a bíróságtól és nincs pénze útiköltségre vagy éppen nincs se ideje, se kedve bíróságra menni. Ebben az esetben minden „marad a régiben”, papíron a gyermek apukája a férj/volt férj marad. Ennek következménye pedig az lesz, hogy vele szemben az anya tartásdíj megfizetése iránt eljárást kezdeményezhet, hiszen az anyakönyvi kivonat szerint ő a gyermek apja. Emiatt pedig nemcsak az anya és az apa, de az anyakönyvbe apaként bejegyzett férj/volt férj is érdekelt az együttműködésben, abban, hogy esetleges nézeteltéréseiket, a másik iránt érzett haragjukat félretéve peren kívül rendezzék a gyermek családi jogállását.

A Pp. 301/E § (3) bekezdése rögzíti, hogy amennyiben a bíróság az apaság vélelemének megdöntése iránti kérelmet jogerősen elutasítja, e határozatának jogereje nem zárja ki, hogy a kérelmezők igényüket – a körülmények megváltozása esetén – újból nem peres eljárásban érvényesítsék. A kérelem jogerős elutasítása annak sem képezi akadályát, hogy a felek igényüket peres eljárás során érvényesítsék. Ezekről a kérelmezőket a bíróságnak az idézésben tájékoztatnia kell.

Összességében elmondható, hogy a fenti jogintézmény egy, a gyakorlatban rendkívül jól működő, az ügyfelek által is közkedvelt megoldás, de csak abban az esetben, ha a három kérelmező együtt tud működni. Ez az együttműködés az, ami ennek az eljárásnak a sikerét biztosíthatja, ugyanakkor ennek az együttműködésnek a hiánya az, amely a legfőbb gátját képezheti a sikernek.

dr. Illés Melinda, bírósági titkár

Jegyzetek

Hivatkozások:

[i] Polgári jog – kötelmi jog – második, átdolgozott, bővített kiadás – Az új Ptk. magyarázata III/VI. – Boros Zs. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014., [továbbiakban: Az új Ptk. magyarázata III/VI.] 209. oldal

2 Az új Ptk. magyarázata III/VI., im. 209. oldal

[iii] Az új Ptk. magyarázata III/VI., im. 209. oldal

[iv] Az új Ptk. magyarázata III/VI., im. 210. oldal

[v] Fromm T.: Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban – a Ptk. új jogintézménye a joggyakorlat tükrében. Családi jog – XV. évfolyam 2017. március, 30. oldal

Irodalomjegyzék:

  • Polgári jog – kötelmi jog – második, átdolgozott, bővített kiadás – Az új Ptk. magyarázata III/VI. – Boros Zsuzsa, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2014.
  • Fromm Tünde: Az apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban – a Ptk. új jogintézménye a joggyakorlat tükrében. Családi jog – XV. évfolyam 2017.

Képek forrásai: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.