A kibertámadásokra adható jogi válaszok

Mint az elmúlt évek nagy sajtóvisszhangot kapott eseményei is megmutatták, a kibertámadásoknak nem csak a száma, de a károkozó képessége is jelentős mértékben megnőtt. Az iráni urándúsító turbinák elleni támadás, a tavalyi amerikai és az idei francia elnökválasztást befolyásoló szivárogtatások vagy a WannaCry zsarolóvírus gyors elterjedése mind erre figyelmeztetnek minket. Az ilyen tevékenységek visszaszorítása érdekében hatékony állami és nemzetközi válaszra van szükség, de igen nagy a területet övező bizonytalanság.

Dornfeld László a fenti címen előadást tart az Arsboni, Baker McKenzie Jog & Innováció konferencián május 27-én. Ha meghallgatnád, jelentkezz nézőnek ide kattintva!

Egy kibertámadás mögött állhatnak magánszemélyek, csoportok vagy államok is, céljuk pedig igen eltérő lehet a haszonszerzéstől kezdve politikai jellegűekig. Mint a fentebbi példák is mutatják, ez a romboló jellegen ugyan nem változtat, de az eltérő esetek eltérő állami reakciót kívánnak az azonnali elhárítást követően. Bűncselekmény esetén az állami bűnüldöző szervek feladata az eset részleteinek felderítése, és az elkövetők kézre kerítése, míg terrorizmus gyanúja esetén már más, specializált szervek munkájára lehet szükség. Amennyiben pedig egy másik állam áll a támadás mögött, úgy az akár nemzetközi jogba is ütköző lehet, és a fegyveres erők bevonása elkerülhetetlenné válhat.

Előadásomban arra keresem a választ, hogy a gyakorlati példák alapján lehetséges-e valamilyen módon különbséget tenni az egyes esetkörök között a támadás jellemzői alapján. Az eddigi állami gyakorlat alapján igyekszem azt a kérdést is vizsgálni, hogy mikor tekinthető egy államilag végrehajtott kibertámadás az agresszió tilalmába, különösen a NATO és az Egyesült Államok hivatalos dokumentumai alapján.

Az előadás során elsődlegesen annak kérdésére koncentrálok, hogy milyen jogi keret áll az államok rendelkezésre a különböző támadások végrehajtóival szembeni fellépésre. Ennek részeként több állam gyakorlatát is megvizsgálom, kitérve annak kérdésére is, hogy különbséget tesznek-e az egyes támadások között, és elsődlegesen a védelemre, vagy pedig az aktív fellépésre helyezik-e a hangsúlyt. Végezetül megvizsgálom a kibervédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezmények rendszerét, így az elmúlt években a kiberdiplomácia jegyében megkötött bilaterális egyezményeket, valamint a két nagy multilaterális egyezmény főbb eltéréseit.

Dornfeld László

Szakmai gyakorlat és munkatapasztalat:
2017Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály, tudományos gyakornok
2014Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség, gyakornok
Tanulmányok:
2015 –Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, doktorandusz, Témavezető: Prof. Dr. Róth Erika
2015Nemzetközi Jogi Tanszék, demonstrátor
2013Római Jogi Tanszék, demonstrátor
2010 – 2015Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, jogász
Nyelvtudás:angol, német, orosz, kínai


Nézőként jönnél? Regisztrálj a konferenciára!

Kép forrása

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.