Koltay András: „Többszáz médiumból áll a piac, nekik mind szükségük van jogászra”

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem évek óta hirdeti és indítja a média jogi szakjogász
képzését, és már közel 100 diplomát adott a folyton változó hazai médiapiac számára.
Az elmúlt évekről és a képzésben rejlő lehetőségekről Dr. Koltay András egyetemi
tanárt, az NMHH Médiatanács elnökét, a képzés szakfelelősét kérdeztük.

Budapest, 2021. december 3.
Koltay András jogász, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) új elnöke a Sándor-palotában, ahol Áder János köztársasági elnöktől átvette a kinevezésről szóló dokumentumot 2021. december 3-án. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét.
MTI/Szigetváry Zsolt

Hét éve képeznek médiajogi szakjogászokat a Pázmányon. Mik a legfontosabb
tanulságok?

Fontos tapasztalat, hogy van érdeklődés a képzésre, van szükség médiajogászokra.
Szintén érdekes meglátni, hogy ilyen rövid idő alatt mennyire átalakultak a témakör
súlyponti kérdései, a hagyományos médiától az internetes tartalomszolgáltatások felé.
Örömteli, hogy a képzésben kiváló oktató kollégák vesznek részt, akik az ország
csaknem összes olyan jogi karát reprezentálják, ahol médiajoggal foglalkoznak. Jó
megtapasztalni, hogy ők teljes harmóniában, csapatként, nagy örömmel dolgoznak
együtt, a kezdetek óta gyakorlatilag változatlan összetételben.

Milyen főbb változások történtek a hazai médiapiacon az elmúlt időszakban, és hogyan reflektált erre a képzés? Egyáltalán milyen gyorsan kell erre reagálnia?

A médiajog – ami a hagyományos médián túl ma már az ahhoz legalább valamelyest
hasonlítható online tartalomszolgáltatásokat, például a közösségi médiát is magába
foglalja – gyorsan fejlődik, még ha a jogi szabályozás szerencsére nem is kapkod az
újabb és újabb technológiai fejlemények után, kivár, lassabb folyású, és sok tekintetben
technológiasemleges, azaz általános érvényű. De a változásokat a tananyagban és az
egyes órák anyagában követni kell, ez intellektuális szükségszerűség is, és a hallgatók is
igénylik.

Milyen szakmai körből érkeznek a hallgatók?

Minden jogászi hivatásrend képviselteti magát, ügyvédek, bírák, ügyészek,
közigazgatásban dolgozók. A szakjogászképzés nagy erénye, hogy a sok helyről érkezett
hallgatók a maguk tapasztalatával, látásmódjával gazdagítják a kurzust, rutinjuk révén
aktívan részt is vesznek az órai beszélgetésekben.

Mi az, amiben a képzés leginkább a segítségükre tud lenni?

Egy egyéves képzés nem taníthat meg egy terület minden csínjára-bínjára, a gyakorlati
fogásokra, ráadásul a terület említett gyors változásai miatt ez a tudás gyorsan avulna.
Ellenben alapvető szemléletet, megközelítésmódot, értékrendet át tud adni. Nem az a
legfontosabb, hogy éppen ma mi van a törvényekben, hanem hogy milyen úton, miért
került oda – ez segít megérteni a jelent és megsejteni a jövőt. A képzés célja az
alapvető problémákban való magabiztos eligazodás támogatása, amely később az újabb
és újabb kérdések megítélésében is segíthetik az egykori hallgatót.

Egy végzett médiajogi szakjogász milyen szempontból van előnyben a munkaerőpiacon?

A médiapiac Magyarországon sok-sok ezer médiumból áll, és ezekhez folyamatosan
csatlakoznak újabb és újabb, a médiához hasonló szolgáltatások. Nekik mind szükségük
van jogászokra. Ha a magyar média sikerrel őrzi meg pozícióit a globális versenyben, és
sokáig lesz még gazdag termésű magyar nyelvű tartalomgyártás, akkor ehhez
médiajogászokra is szükség lesz. Egy felvételi beszélgetésnél a szakvégzettség előnyt
jelenthet, de a lényeg úgyis az, mi van a jelentkező fejében, ez pedig rajtunk, az
Egyetemen is múlik. Bízom benne, hogy sikerrel felelünk meg e kihívásnak.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.