Költségvetési csalás, fiktív számla: mire figyeljen, hogy elkerülje a büntetést?

Milyen esetekben tekinti az adóhatóság a kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek?

  1. A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.
  2. A számlakibocsátó nem adóalany.
  3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
  4. Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást tanúsított és erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett volna.

1. A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.

A hatóság ebben az esetben igen részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat le. E körben az alábbiakat vizsgálják:

teljesítés körülményei,
szállítás módja, eszköze,
a sofőr személye, a gépjármű rendszáma,
az áru tárolásának helye,
fuvarokmányok, teljesítési igazolások, szerződések,
a számlát kiállító társaság ügyvezetőjének személye,
a székhely, iroda megléte,
a kapcsolattartók személye, a kapcsolattartás módja,
a számlát kiállító társaság tevékenységi köre, eszközei, alkalmazottai, stb.

A gazdasági esemény hiányára utaló objektív körülményeket a Kúria a 2014.El.II.JGY.1/2. számú döntésében az alábbiak szerint csoportosította:

  • Gazdasági esemény megvalósulását alátámasztó egyéb dokumentumok hiánya.
  • A számlakiállító nem rendelkezett személyi, tárgyi feltételekkel (munkások, gépek).
  • A számlakiállító iratainak hiánya.
  • Teljesítés igazolásának hiánya.
  • Számlakiállító nem rendelkezett az áruval.
  • A számlakiállító nem ismeri el a gazdasági eseményt.
  • Nem az arra jogosult írta alá a számlát.
  • Láncszerződésben résztvevőknél azonos adóhatósági megállapítás.
  • A számlakiállítók könyvelésében nem szerepel a gazdasági esemény.
  • A számlatömböt nem a számlakiállító vette.
  • A számlatömböt később vették, mint a számla kiállítása.
  • A számlatömb nem szerepel a szigorú számadású nyomtatványok között.
  • Speciális terméknél nincsenek meg a szükséges igazolások (pl. szőlő származási igazolás) A számlakibocsátó által számlázott óradíjak olyan alacsonyak, hogy nem nyújtanak fedezetet a bérköltségre és a járulékokra.
  • A számla szerinti teljesítés időpontja korábbi, mint a szerződés megkötése.
  • Nagy volumenű gazdasági eseményt telefonon intéztek, nem is találkoztak.
  • Bizonytalan eredetű áru (pl. számítógép-alkatrészek), vámpapírok hiánya.

2. A számlakibocsátó nem adóalany.

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.] 5. § (1) bekezdése szerint adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

Milyen konkrét esetekben hiányzik az adóalanyiság az adott társaságnál?

A bejegyző végzést a bíróság jogerősen elutasította.
A társaság adószámát valamilyen oknál fogva törölték.
A társaságot hamis okmányokkal alapították.
A társaságot nem létező személy okmányaival alapították, stb.

A törölt adószámú adózók listája az adóhatóság honlapján található.

3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.

Gyakran előfordul, hogy a gazdasági esemény megvalósult ugyan, de nem a számlán kereskedő felek között. A közelmúltban egy MÉH-tulajdonos nagy tételszámban fogadott be fémhulladékot, azonban a beszállító személyek legritkább esetben tudtak erről számlát kiállítani, ezért azt különböző gazdasági társaságok által kiállított bizonylatokkal pótolták. A gazdasági esemény tehát létrejött, azonban nem a számlán szereplő felek között, ami az áfalevonási jog gyakorlásosának megtagadásához, illetve büntető feljelentés megtételéhez vezetett.

A C-18/13. számú Maks Pen ítéletből a hazai gyakorlattal ellentétben egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy önmagában az a tény, hogy nem a számlán szereplő felek között jött létre az ügylet, nem alapozhatja meg az adólevonási jog megvonását, csak akkor, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy a vevő adócsalásban vett részt és e tényről tudott vagy tudnia kellett volna.

4. A gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást tanúsított és erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett volna.

A 4. talán legérdekesebb esetben a gazdasági esemény megvalósul a számlán szereplő felek között, azonban a számlakibocsájtó valamilyen adóelkerülésben vett részt, és erről a számlát befogadó személy tudott, vagy tudnia kellett. Előfordult, hogy egy ismert gyümölcs nagykereskedő került leltároztatásba, ugyanis a gyanú szerint az általa megvásárolt gyümölcsöt értékesítő cég az áfát nem vallotta be. A hatóság álláspontja szerint az adóelkerülésről a nagykereskedőnek tudnia kellett, hiszen csak így tudta jóval a piaci ár alatt beszerezni a gyümölcsöt. Tovább erősítette a gyanút, hogy az ügyvezetővel személyesen soha nem találkozott, illetve a társaság nem volt fellelhető a székhelyén.  Az ilyen, illetve az ehhez hasonló esetekben akár egy jóhiszemű nagykereskedő is könnyen a hatóság célkeresztjébe kerülhet. Ennek elkerülése végett érdemes a vásárlás előtt a beszállító céget igen körültekintően ellenőrizni.

A képen a NAV Merkúr bevetési egysége látható

Milyen bizonyítási teher hárul az adóhatóságra fiktív számla kiállítása/befogadása esetén?

  1. Ha a számlában szereplő gazdasági esemény nem történt meg, akkor nem kell vizsgálni, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról. Ebben az esetben az adókijátszásra irányuló szándék egyéb körülményekből megállapítható, az adózó tudattartalmának nincs jelentősége.
  2. Ha a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között, akkor – a tényállás függvényében – vizsgálni lehet, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.
  3. Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó (vagy az általa befogadott számla kibocsátója) csalárd magatartást tanúsított, az adóigazgatási eljárásban vizsgálni kell, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.

Milyen büntetésre számíthat költségvetési csalás esetén?

A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy

(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

A cikk dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd írásai alapján készült, melyek itt és itt olvashatóak.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.