Milyen esetekben tekinti az adóhatóság a kiállított, illetve befogadott számlát fiktívnek?
- A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.
- A számlakibocsátó nem adóalany.
- A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
- Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást tanúsított és erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett volna.
1. A számlán szereplő gazdasági esemény nem valósult meg.
A hatóság ebben az esetben igen részletes, mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat le. E körben az alábbiakat vizsgálják:
teljesítés körülményei,
szállítás módja, eszköze,
a sofőr személye, a gépjármű rendszáma,
az áru tárolásának helye,
fuvarokmányok, teljesítési igazolások, szerződések,
a számlát kiállító társaság ügyvezetőjének személye,
a székhely, iroda megléte,
a kapcsolattartók személye, a kapcsolattartás módja,
a számlát kiállító társaság tevékenységi köre, eszközei, alkalmazottai, stb.
A gazdasági esemény hiányára utaló objektív körülményeket a Kúria a 2014.El.II.JGY.1/2. számú döntésében az alábbiak szerint csoportosította:
- Gazdasági esemény megvalósulását alátámasztó egyéb dokumentumok hiánya.
- A számlakiállító nem rendelkezett személyi, tárgyi feltételekkel (munkások, gépek).
- A számlakiállító iratainak hiánya.
- Teljesítés igazolásának hiánya.
- Számlakiállító nem rendelkezett az áruval.
- A számlakiállító nem ismeri el a gazdasági eseményt.
- Nem az arra jogosult írta alá a számlát.
- Láncszerződésben résztvevőknél azonos adóhatósági megállapítás.
- A számlakiállítók könyvelésében nem szerepel a gazdasági esemény.
- A számlatömböt nem a számlakiállító vette.
- A számlatömböt később vették, mint a számla kiállítása.
- A számlatömb nem szerepel a szigorú számadású nyomtatványok között.
- Speciális terméknél nincsenek meg a szükséges igazolások (pl. szőlő származási igazolás) A számlakibocsátó által számlázott óradíjak olyan alacsonyak, hogy nem nyújtanak fedezetet a bérköltségre és a járulékokra.
- A számla szerinti teljesítés időpontja korábbi, mint a szerződés megkötése.
- Nagy volumenű gazdasági eseményt telefonon intéztek, nem is találkoztak.
- Bizonytalan eredetű áru (pl. számítógép-alkatrészek), vámpapírok hiánya.
2. A számlakibocsátó nem adóalany.
2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.] 5. § (1) bekezdése szerint adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.
Milyen konkrét esetekben hiányzik az adóalanyiság az adott társaságnál?
A bejegyző végzést a bíróság jogerősen elutasította.
A társaság adószámát valamilyen oknál fogva törölték.
A társaságot hamis okmányokkal alapították.
A társaságot nem létező személy okmányaival alapították, stb.
A törölt adószámú adózók listája az adóhatóság honlapján található.
3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre.
Gyakran előfordul, hogy a gazdasági esemény megvalósult ugyan, de nem a számlán kereskedő felek között. A közelmúltban egy MÉH-tulajdonos nagy tételszámban fogadott be fémhulladékot, azonban a beszállító személyek legritkább esetben tudtak erről számlát kiállítani, ezért azt különböző gazdasági társaságok által kiállított bizonylatokkal pótolták. A gazdasági esemény tehát létrejött, azonban nem a számlán szereplő felek között, ami az áfalevonási jog gyakorlásosának megtagadásához, illetve büntető feljelentés megtételéhez vezetett.
A C-18/13. számú Maks Pen ítéletből a hazai gyakorlattal ellentétben egyértelműen az a következtetés vonható le, hogy önmagában az a tény, hogy nem a számlán szereplő felek között jött létre az ügylet, nem alapozhatja meg az adólevonási jog megvonását, csak akkor, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, hogy a vevő adócsalásban vett részt és e tényről tudott vagy tudnia kellett volna.
4. A gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó csalárd magatartást tanúsított és erről a számlát befogadó adózó tudott, illetve tudnia kellett volna.
A 4. talán legérdekesebb esetben a gazdasági esemény megvalósul a számlán szereplő felek között, azonban a számlakibocsájtó valamilyen adóelkerülésben vett részt, és erről a számlát befogadó személy tudott, vagy tudnia kellett. Előfordult, hogy egy ismert gyümölcs nagykereskedő került leltároztatásba, ugyanis a gyanú szerint az általa megvásárolt gyümölcsöt értékesítő cég az áfát nem vallotta be. A hatóság álláspontja szerint az adóelkerülésről a nagykereskedőnek tudnia kellett, hiszen csak így tudta jóval a piaci ár alatt beszerezni a gyümölcsöt. Tovább erősítette a gyanút, hogy az ügyvezetővel személyesen soha nem találkozott, illetve a társaság nem volt fellelhető a székhelyén. Az ilyen, illetve az ehhez hasonló esetekben akár egy jóhiszemű nagykereskedő is könnyen a hatóság célkeresztjébe kerülhet. Ennek elkerülése végett érdemes a vásárlás előtt a beszállító céget igen körültekintően ellenőrizni.

Milyen bizonyítási teher hárul az adóhatóságra fiktív számla kiállítása/befogadása esetén?
- Ha a számlában szereplő gazdasági esemény nem történt meg, akkor nem kell vizsgálni, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról. Ebben az esetben az adókijátszásra irányuló szándék egyéb körülményekből megállapítható, az adózó tudattartalmának nincs jelentősége.
- Ha a gazdasági esemény megvalósult, de nem a számlában szereplő felek között, akkor – a tényállás függvényében – vizsgálni lehet, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.
- Ha a gazdasági esemény a számlában szereplő felek között megvalósult, de a számlakibocsátó (vagy az általa befogadott számla kibocsátója) csalárd magatartást tanúsított, az adóigazgatási eljárásban vizsgálni kell, hogy a számlabefogadó tudott-e, illetve tudnia kellett volna-e az adókijátszásról, adócsalásról.
Milyen büntetésre számíthat költségvetési csalás esetén?
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.
A cikk dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd írásai alapján készült, melyek itt és itt olvashatóak.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.