Konferencia az állítólagos egyszerűsítésről

A Bibó István Szakkollégium november 30-i konferenciája a bürokráciacsökkentő-csomag miatt újraalkotott közigazgatási eljárásjogi szabályokat vizsgálta.

A panelbeszélgetések témája az Általános közigazgatási rendtartás (Ákr., jelenleg: Ket.) és a Közigazgatási perrendtartás (Kp., jelenleg: Pp. XX. fejezet) tervezetei voltak. A nyitóbeszédében dr. Hajas Barnabás, a PPKE egyetemi docense, az IM főosztályvezetője kiemelte, hogy fontos a két tervezetet együtt tárgyalni, mert rendszert alkotnak, nem szétválaszthatók. Beszámolt arról, hogy a szövegeket két kodifikációs bizottság készítette, majd 2015 májusában a Kormány elfogadta a koncepciót. Vázolta, hogy a jogorvoslatban hangsúlyeltolódás lesz:

főszabállyá válik a közvetlen közigazgatási perindítás.

A jogerő helyett a véglegesség fogalmát használja a javaslat, de a függő-hatályú döntés is megmarad, viszont eltűnik a hatvannapos korlát, vagyis minden esetben alkalmazni kell majd.

Az első panelbeszélgetés előtt felvezetőt Fazekas János, az ELTE-ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének adjunktusa tartotta. Az eljárási szabályozás szerinte „olyan, mint az országház épületének renoválása”, mindig kiegészítésekre, javításokra szorul az újabb ügyféli jogok, ágazati érdekek, eltérést engedő szabályok szaporodásával. Felvetett problémákat, újításokat, mint például a kapcsolódó eljárások és a kérelemre induló eljárások. Utóbbi fajtái: az automatikus döntéshozatal (24 óra ügyintézési határidő, ennek leteltével úgy kell majd tekinteni, hogy az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog), a sommás eljárás (8 nap) és a teljes eljárás (60 nap).

Dr. Nagy Marianna, egyetemi tanár, az ELTE-ÁJK, Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetőjének kritikájából megtudtuk, hogy

a bürokrácia csökkentéséhez nem az eljárásjogi, hanem az anyagi jogi szabályokat kellene megreformálni,

hiszen előbbi célja az anyagi jog érvényre juttatása és a fegyveregyenlőség megteremtése. Az elhibázott változtatások közül példaként a függő hatályú döntést hozta, ami rendszeridegen, és negatív hatású, mert az ügyintéző rosszul is érzi magát, ha kicsúszik a határidőből, és csak bírósági eljáráson fog kiderülni, hogy az ügyfélnek mégsem kellett volna megkapnia a kérelmezett jogot.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

Vele szemben dr. Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke üdvözölte az Ákr-t és annak egyszerű, közérthető megfogalmazását, mert fontos hogy az állampolgárok megértsék a jogszabályt, mert a döntések róluk szólnak. Vitatkozva Nagy Mariannával a függő hatályú döntés mellett foglalt állást azzal az indokkal, hogy az ügyfél majd tudni fogja, hogy a határidő lejártával a kérelmezett jog megilleti. Nagy Marianna és Tóth András azért sok dologban egyet is értettek egymással: a GVH eljárásának kivett eljárásnak kellene lennie, továbbá vitatják az ügyféli nyilatkozat kiemelt szerepét, mert a nem együttműködő ügyfél veszélybe sodorhatja a tényállás feltárását.

dr. Sepsi Tibor ügyvéd, átlátszó.hu jogásza a szöveget jónak tartja, semmiképp nem rosszabbnak a jelenleginél, de sokban csatlakozott Nagy Mariannához, aki még hozzátette: az ügyfelek a legkevésbé olvassák a jogszabályt, de az fontos lenne, hogy az ügyintéző rutinszerűen tudjon eljárni.

A második panel témája a szervezeti és személyi változások voltak. Dr. Fazekas Marianna, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense bevezető előadásában kihangsúlyozta: a témában nincsenek hivatalos információk, csak a „pletykákra” lehet alapozni. Ezt a beszélgetés résztvevői, dr. Fleck Zoltán, az ELTE ÁJK tanszékvezetője és dr. Tordai Csaba ügyvéd, szabályozási szakjogász az átlátszó.hu jogi képviselője is osztották. Fleck Zoltán végig nagyon kritikusan beszélt magáról a jogalkotásról.

Kétségesnek gondolja a jogállamiság létét is, tekintve, hogy alig volt akkor a témában nyilvános információ, ami megkérdőjelezi az átláthatóságot.

A közigazgatási bíráskodás szükségességéről azt mondta, hogy ilyen alapon rengeteg különbíróságot lehetne kialakítani, de nem baj, hogy létezik, van kialakult kultúrája, de egy teljesen új rendszer kialakításának nincs szakmai-politikai legitimációja. Tordai Csaba úgy fogta meg a kérdést, hogy jelenleg is külön bíróság ítélkezik közigazgatási ügyekben, csak mostantól a munkaügyi ügyek kerülnek a rendesbírósági szervezetrendszerbe. Fazekas Marianna bemutatta a jogorvoslati rendszer akkor ismert tervezetét (főszabály a bírói út, de az ágazati szabályok ezt valószínűleg kétfokúvá fogják tenni), amiről Tordai azt mondta, hogy időben nem lesz hatékony az eljárás.

A harmadik panelbeszélgetés előtt dr. Balogh Virág, az ELTE-ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének megbízott előadója bemutatta a Kp-t. A közigazgatási felsőbíróság kialakítása dr. Hoffman István, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének habilitált egyetemi docense szerint radikális változásokat hozhat a bírói szerepben. A szabályozás arra felé löki a másodfokot, hogy pótolja az első fokon elrontott bizonyítást, így az a bíróság felé is tolódik, és engedi, hogy  „ha az ügy természete lehetővé teszi” a bíróság megváltoztassa a döntést. Dr. Kovács András György, a Kúria tanácselnök bírája a közigazgatási bírák kapcsán arról beszélt, hogy a közigazgatásból átemelni szakembereket nem megoldás, nem mellőzhető, hogy alulról kerüljenek pozícióba.

A döntésmegváltoztatás pedig lehetetlen követelmény,

mert az első fokon eljáró hatósági ember ugyan megtanulta, hogy az adott területen miként döntsön, de egy bíró elé körülbelül nyolcvanféle ügy kerül, amelyekben egyedül nem lehet szakmailag megalapozott érdemi döntést hozni (a bírónak jogsértést kell megállapítania). Dr. Marosi Zoltán ügyvéd a kérdés kapcsán azt emelte ki, hogy fontos az emberi jogi szempontok bevonása a szabályozásba. A konferenciát dr. Darák Péter, a Kúria elnöke és a rendezvény fővédnöke zárta.

A konferencián minden résztvevő komoly, néhol eltérő kritikákat fogalmazott meg az akkor még tervként ismert (vagy nem ismert) változtatásokról. Abban azonban egyetértettek, hogy a következő évek gyakorlata fogja igazolni vagy cáfolni a Kormány kommunikációját, miszerint jelentősen egyszerűsödik és javul a közigazgatási rendszer.

Fontos: a konferencia idején még nem elfogadott jogszabályokról volt szó, azonban azóta a Parlament elfogadta azokat (december 6-án).

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a Facebookon.

Képek forrása itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.