Talán sokan észre sem vették, de idén tavasszal nem csak a különleges jogrend, hanem a korlátozott precedensjog is rárúgta az ajtót a magyar jogrendszerre. De mit is jelent pontosan az, hogy korlátozott precedensjog?
Stare Decisis elv
Az elv az angolszász jogrendszerből származik. Lényege, hogy egy bíró az adott döntésének meghozatalában kötve van a hasonló ügyben hozott korábbi ítélethez. Vagyis pontosabban az ítélet meghozatala mögötti döntés indokához – a „ratio decidendi”-hez. Azonban ez elviekben nem térne el a kontinentális jogrendszer jogbiztonságot célul kitűző jogegységesítő kísérleteitől sem. A különbséget a bírót kötő erőben kell keresni.
A magyar jogrendszerben sem teljesen ismeretlen dologról van szó. Már az 1950-es években is jelen volt a kollégiumi állásfoglalás, amit bár 1997-ben elvileg megszüntettek, de a gyakorlatban tovább élt, majd az új 2011-es Bszi. sem rendezte, és a tavaly decemberi törvény (mely idén áprilisban lépett hatályba) is meghagyta. A mostani újítások előtti rendszerről részletesebben Csernus Máté írt, itt az Arsboni hasábjain.
A korlátozott precedensjoggal járó újdonságok
Az egyik legfontosabb változás, hogy a Kúria minden egyedi határozatát – amelyek eddig csak ajánló erővel bírtak – mostantól precedensnek kell venni, így azoktól a bírák nem térhetnek el.
Ezeket a döntések – szám szerint 40 945 db-ot – a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (BHGy) kell közzétenni. Azonban a gyűjteményben való keresés finoman szólva sem optimalizált, ahogy Osztovits András kúriai bíró is fogalmaz:
„megoldhatatlan helyzet elé állítja a teljes jogászi szakmát. Lényegében a fellelt találatokat egyesével külön-külön kell megnyitni, végigolvasni, szelektálni…”
További kritika, hogy ilyen mennyiségű közzétett határozat közül már csak a nagy számok törvénye alapján is lesz nem kis számban egymásnak ellentmondó határozat.
A korlátozott precedensjog létrejötte továbbá megszüntette a válogatott döntéseket, a szakmai értekezletek állásfoglalásait, illetve az elvi bírósági döntéseket és az elvi bírósági határozatokat. Utóbbit a Velencei Bizottság egy 2010-es jelentésében már kifejezetten problémásnak és posztszovjet módszernek minősítette, mivel szerintük az nem konkrét perben hozott döntés, hanem inkább egyfajta jogalkotás-jellegű iránymutatás. Vagy ahogy ezt Dr. Varga Zs. András fogalmazta meg a következőképpen:
“Minden eszköz, amely a felek kizárásával kívánja a jogegységet biztosítani, vagy alkalmatlan vagy önkényes.”
Mikor lehet eltérni a precedensektől?
A kollégiumi vélemények eleve csak erős ajánlásnak minősülnek, de a bíróságok ennek ellenére követni szokták őket.
Mostantól a kúriai döntésektől főszabály szerint nem lehet eltérni, azonban kivételes esetben, ha a bíróság határozatában ezt megfelelően indokolja, akkor van rá lehetősége. Kivéve magának a Kúriának, ami még indoklás esetén sem térhet el, de jogegységi eljárást maga is kezdeményezhet.
Jogegységi panaszeljárás
A korlátozott precedensrendszer további újítása a jogegységi panasz intézményének a létrehozása. Ezt a speciális perorvoslatot a Kúria határozatai ellen lehet kérni. A felülvizsgálatot a Jogegységi Panasz Tanács végzi melyet a Kúria elnöke vezet és tagjait is ő jelöli ki. Ezzel kapcsolatban Osztovits András megjegyezte, hogy a törvény:
„a végső döntés szempontjából indokolatlan hatalmat biztosít a Kúria elnöke számára”
Ennek fényében talán még érdekesebbé válhat az októberben kinevezett új elnök személye.
A korlátozott precedensjog összegzése
A Magyar Jog c. folyóiratban Osztovits András vitacikkében így értékeli az újításokat:
„a bevezetni kívánt új eszközök jelen formájukban olyan szintű gyakorlati nehézségeket okoznak majd, amik a perek elhúzódásához, ezáltal a jogérvényesítés hatékonyságának csökkenéséhez, jogegység helyett jogbizonytalansághoz vezetnek.”
Ezzel szemben Dr. Varga Zs. András válaszcikkében így ír: „a jogegységet az eddig hatályos rendszer nem volt képes biztosítani.” Továbbá: „Ha a peres felek érdeke, a döntések kiszámíthatósága nem lenne elég, a Kúria tekintélyének megerősítése már biztosan elegendő indok arra, hogy üdvözöljük a decemberi törvényt.”
Az új rendszer bizonyára új kihívásokat fog teremteni és egyben megköveteli a Kúria gyakorlatának szorosabb ismeretét is, amely egy másfajta jogászi gondolkodást is eredményezhet. A kérdés, hogy a magyar jogászi szakmai mennyire lesz képes alkalmazkodni a korlátozott precedensjoghoz.
A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
