Koronakrácia – népszuverenitás pandémia idején

A cikk 2020.06.06-án lezárásra került.

Kik szavaznak levélben? A külhoniak? Nem. Mindenki!
Személyesen nem is lehet? De, antidemokratikus módon is akár.
Na és az USA? Biztosan megoldják! Igen, méghozzá 50 féle módon. 

1. – Fotó: Element5 Digital / Unsplash

A koronavírus a demokráciák alapjait jelentő választásokat is számottevően befolyásolta. A járvány térnyerése óta eme egyszerű alapjog gyakorlása számos nehézséggel szembesül. Képzeljük csak el, ki fáradna el a legközelebbi szavazóhelyiségbe karantén idején? Avagy megfordítva, ki számlálná a szavazatokat?

A legfrissebb eset Lengyelország, ahol a parázs jogállami viták közepette a választások kérdése egy alkotmányos problémát eredményezett. Ugyanakkor számos más országot is elért ez a pikáns szituáció, miszerint életveszélyes az egyik legalapvetőbb jog gyakorlása.

Alább látható, hogy az országok többsége a halasztás mellett döntött, viszont számos ország a kiemelt nehézségek ellenére is kiállt a választások megtartása mellett.

Diagram – Forrás: Saját szerkesztés / IDEA

Európában 2020. márciusától számítva 3 országban tartottak választást, méghozzá Németországban, Franciaországban, Írországban.
Az öreg kontinensen túl pedig bemutatásra kerül a dél-koreai, és az egyesült államokbeli megoldás is.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Klasszikus megoldás

A tárgyalt időszak legelején Franciaország szembesült a problémával. Eredetileg kettő választást tartottak volna márciusban, viszont végül csupán a helyhatósági választások első fordulója került megrendezésre március 15-én. Méghozzá annak ellenére, hogy az említett dátum előtti napon éttermek, mozik, és sportlétesítmények mind bezárásra ítéltettek egy kormányrendelet által. A választásokkal kapcsolatban is felmerült lehetőségként az elhalasztás, de az ellenzéki térnyeréstől tartva a kormány nem élt vele.

Számos intézkedést vezettek be a rendkívüli választásból fakadóan:

  • kampányesemény felső létszámkorlátja 1000 fő,
  • a szavazatszámlálóknak maszkot kellett viselnie,
  • a választópolgároknak saját tollat kellett vinnie,
  • a szavazófülkéket fertőtleníteni kellett bizonyos időközönként,
  • és kézfertőtlenítő gélt kellett biztosítani a választók számára.

A részvétel történelmi mélységbe süllyedt.

Az előző helyhatósági választáshoz képest, ahol a választópolgárok 63,5 %-a jelent meg, most csupán 46 % adta le voksát.

A választások után a Le Figaro, illetve a francia köztelevízió a választás lebonyolításában részt vevő emberek, politikusok megfertőződéséről, haláláról számolt be, ugyanakkor rendszerszinten nem jelentkezett nagyobb növekedés az aktív esetek számában.
A korlátozások enyhítésének eredményeképp a választások második fordulójára június 28-án kerül sor.

Az egyesült államokbeli előválasztásokat több ízben is érintem, első körben a wisconsini voksolást emelném ki. A koronavírus megjelenéséből fakadóan Tony Evers, Wisconsin kormányzója számos szabályt hozott a vírus terjedésének megakadályozásra. Ezek közül nem mindennapinak minősült az eredetileg 2020. április 7-re tervezett elnöki előválasztások előtt 1 nappal kiadott rendelet, amely a választások elhalasztását jelentette volna, méghozzá június 9-re. Ezt megakadályozván a republikánusok benyújtottak egy indítványt a Wisconsini Legfelsőbb Bíróság részére, mely sikeresnek bizonyult, s megsemmisítésre került a választások elhalasztásáról szóló rendelet. Az indoklás szerint a kormányzó hatalma nem terjed ki a választások elhalasztására.

2. – Tony Evers, Wisconsin kormányzója – Fotó: Emily Hamer / Flickr

Tekintve, hogy a politika a lehető legkésőbb szeretett volna beleszólni az eredeti menetrendbe, a Wisconsini Választási Bizottság értelemszerűen az április 7-i időponttal számolt. Ennek megfelelően az ezt megelőző időszakban számos szakértőt bevonva sikeresen kialakították a szavazatszámlálókra, illetve választókra vonatkozó rendkívüli szabályozást.

A választópolgárokat nyomatékosan megkérték, hogy:

  • figyeljenek a távolságtartásra,
  • hordjanak maszkot, és
  • hozzák magukkal saját tollukat.

A voksolás zavartalanul lezajlott, Robert Vos, a Tagállami Törvényhozás elnöke személyesen ellenőrizte a szabályok érvényesülését, s megfogalmazása szerint elképesztően biztonságos volt a választás. Mindemellett meg kell említeni, hogy a választások után 36 embernél kimutatták a koronavírust, s az is kiderült, hogy mindannyian részt vettek a választáson, avagy annak lebonyolításában.

A klasszikus megoldás utolsó, s már-már átmeneti választása Dél-Koreában zajlott. Dél-Korea viszonylag hamar találkozott a vírussal, így az április 15-ei választásokra bőven volt idő felkészülni. A dél-koreai vezetés, ha el is gondolkodott rajta, nem halasztotta el a választásokat, amely döntésben jelentős szerepet kapott az a tény, miszerint

Dél-Koreában történelme során soha nem halasztottak el még parlamenti választást.

Milyen eszközöket vetettek be?

  • A kampányolás online térbe szorítása,
  • a voksolás lehetőségének nyitva tartása több napon keresztül,
  • kiterjesztett postai szavazás,
  • több választókörzet,
  • fertőtlenítőszerek biztosítása,
  • maszkviselés kötelezővé tétele,
  • távolságtartás kérése,
  • testhőmérséklet mérése,
  • és a szavazás, szavazatszámlálás élő közvetítése az átláthatóság érdekében.

A választás sikeresen lezajlott, azonban 5 héttel a választások után megugrott a fertőzöttek száma, ám az eltelt idő miatt közvetlen összefüggés nem valószínű.

Kombinált megoldás

Ohio államban az eredetileg március 17-re tervezett elnöki előválasztásokat Mike DeWine kormányzó felfüggesztette, s javaslatot tett annak június 2-án történő megtartására. Viszont az új dátum megválasztására (tehát a választás elhalasztására) nem terjed ki a kormányzói hatalom, hiszen ebben a kérdésben Ohio állam Törvényhozása az illetékes szerv, ami végül április 28-ra halasztotta el a választást. A szavazatok leadása elsősorban postai úton történt, a személyes voksolásra rendkívül szűkre szabott megoldást biztosítottak. Csupán állandó lakcímmel nem rendelkező, illetve fogyatékossággal élő emberek számára volt lehetőség a személyes szavazásra. A személyesen szavazók számával együttesen a választókörzetek száma is csökkentve lett, az alapesetben 4000 körzet helyett 88 üzemelt.

3. – Instrukciók a választópolgároknak, Ohio, 2020 – Fotó: Allison Hunter / WOUB

Megemlítendő még Maryland állam, ami olyan speciális időszakot élhetett át, amikor is nem csak az elnöki előválasztásokra kellett megoldást találnia, hanem az időközi kongresszusi választásokra is. Viszont az eddig tárgyalt államoktól eltérően Maryland kormányzójának sikerült sui generis elhalasztania az elnöki előválasztásokat március 17-ről június 2-ra. Érdekesség, hogy az előválasztásokat annak ellenére tudta elhalasztani, hogy azok szervezése a pártok kezében van.

Ezzel szemben a kongresszusi választások megtartásra kerültek. Larry Hogan kormányzó rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy Maryland 7. kongresszusi körzetének lakói képviselve legyenek szövetségi szinten, továbbá Maryland, mint állam, teljes delegációval bírjon a Kongresszusban. Ennek megfelelően Maryland Választási Hivatala megszervezte a kongresszusi választásokat Maryland 7. kongresszusi körzetében, amely során a postai szavazás dominált, emellett pedig 3 választókörzetet is létesítettek.

Az átmenetet Bajorország, Németország legnagyobb tagállama jelenti ezen a határon. A bajor helyhatósági választások első köre kombináltan zajlott le. A választóknak lehetősége volt személyesen, és postai úton is élni szavazati jogukkal. Viszont a második fordulónál már teljes egészében megreformálásra került a szavazás metódusa.

Rendkívüli megoldás

Bajorország helyhatósági választásának második körét teljesen postai úton szervezték meg. Az ehhez szükséges dokumentumokat postai úton küldték ki március 15-ig, ennek hiányában érvényes személyazonosító okmánnyal regisztrálni kellett a választási rendszerbe.

Európa egyik legnyugatibb országa , Írország is választott március 30-31-én, s a vírus itt okozta a legkisebb fejtörést.

Az ír Szenátus választása alapesetben is postai úton történik, méghozzá azért, mivel ez nem egy közvetlen választás.

A Szenátus tagjait elektorok választják, akik:

  • lejáró mandátumú szenátorok,
  • megyei önkormányzati képviselők,
  • települési önkormányzati képviselők,
  • az Alsóház új tagjai

Ebből kifolyólag a szavazat leadásának metódusán nem kellett változtatni, viszont korlátozások életbe léptek a választás folyamán. A média nem mehetett be a szavazatszámláló helyiségekbe, és a jelölteket is arra kérték, hogy ne éljenek ezzel a jogukkal. Ezt ellensúlyozván a közösségi médián keresztül közvetítették a szavazatok számlálását.

Kudarcba fulladt kísérlet

Számos olyan  országban is terveztek választásokat a 2020. március-május időszakra, ahol a demokratikus átalakulás az 1990-es években kezdődött.
Ide sorolható Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Lettország, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, és Szlovákia.

Ezen országokban egy kivételével közös, hogy mindenhol elhalasztották a választásokat. Ez a kivétel pedig Lengyelország.

Lengyelországban május 10-én köztársasági elnök választására került volna sor. Fontos kiemelni, hogy

Lengyelországban a köztársasági elnököt nem közvetetten, hanem közveztlenül választják, s így érthető módon problémát jelent a koronavírus jelenléte.

Érdekes módon éppen az ellenzék azt javasolta, hogy a kormány rendeljen el rendkívüli állapotot 30 napra, ami egyidejűleg azzal is járna, hogy nem lehet választást tartani. Továbbá, a rendkívüli állapot végét követően a lengyel szabályozás további 60 napig nem engedélyezi választások megtartását. Érvelésük szerint így könnyedén el lett volna halasztható a választás, a már létező jogszabályi keretek között. A Jog és Igazságosság (PiS) kötelékéhez tartozó Andrzej Duda köztársasági elnök népszerűségének csökkenésétől félő Jaroslaw Kaczyński, a PiS elnöke, elutasította ezt a forgatókönyvet.

4. – Jaroslaw Kaczyński, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke – Fotó: Rafał Zambrzycki / Wikimedia Commons

Ezt követően mégiscsak belátta a PiS, hogy a május 10-i választás klasszikus formában kivitelezhetetlen, úgyhogy a lengyel országgyűlés alsóháza, a Szejm április 6-án elfogadta a törvényjavaslatot, aminek értelmében lehetőség nyílhat a levélszavazásra. A törvényjavaslat emellett még rendelkezett arról, hogy világjárvány idején a Szejm elnöke elhalaszthassa a választás időpontját. Emellett a felelősséget a választások megszervezésére vonatkozóan levette volna a Nemzeti Választási Bizottság válláról, áthelyezve azt a törvényjavaslat idején még nem létező Választási Felügyelő Szerv felelősségi körébe, amely az Igazságügyi Minisztérium alatt tevékenykedett volna. Ezt a fajta választást az ellenzéki többségű Szenátus a 30 napos mérlegelési határidejének kihasználásával kívánta meggátolni.

A kormány ezt észlelve, felhatalmazás nélkül elkezdett készülni a postai választásra, ami a lengyel demokrácia legkínosabb napjait hozta el.

A szavazólapok kiszivárogtak a nyomdákból, nem egyszer az utcán szállingóztak össze-vissza a választás legtitkosabb elemei.

Ezek az események arra engedtek következtetni, hogy a lengyel kormány képtelen ilyen rövid idő alatt megszervezni a postai szavazást. Továbbá, a választás legitimációs ereje is veszélybe került, midőn a választópolgárok választási bojkottal kezdtek fenyegetőzni. Mindezek hatására megroppant a kormánykoalíció, Jaroslaw Gowin miniszterelnök-helyettes, a PiS koalíciós partnerének, a Porozumienie pártnak vezető politikusa követelte Kaczynskitól, hogy halasszák el a választást.
Megállapodtak abban, hogy közjogi értelemben választások tartatnak május 10-én, ugyanakkor, de facto júniusban adják le voksaikat az emberek. Ez a megállapodás május 9-én, a „szellemszavazás” előtti utolsó napon veszélybe került. A regnáló köztársasági elnök, Andrzej Duda romló népszerűségi mutatói miatt Kaczynski bejelentette, hogy a tényleges választást a megegyezés szerinti júniusi időpontról elmozdítják május 23-ra.

Ez a bejelentés már nem roppanást, hanem törést vetített elő a koalíció tekintetében, aminek eredményeképpen a PiS kötelékéhez tartozó miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lemondásra kényszerült volna. Ez a fenyegető forgatókönyv meghátrálásra kényszerítette Kaczynski-t, s ismét a június végi időpont vált irányadóvá.

Elmondható tehát, hogy a lengyel köztársasági elnökválasztás előreláthatólag június 28-án kerül megrendezésre, méghozzá egy kombinált megoldás igénybevételével, melyben a személyes, és a postai metódus egyaránt szerepet kap. Mindeközben a Szenátus nem fogadta el a 30 napos határidő lejárta után a már említett választási törvényt, így további közjogi, és politikai csatákra számíthatunk június 28-ig.

Mit hoz a jövő? – Amerikai Egyesült Államok, Németország

A világ vezető hatalmai közül kettő, az Amerikai Egyesült Államok, és Németország is kiemelten fontos választásokat tervez tartani az elkövetkező hónapokban.

Az amerikai elnökválasztás nagy tömegeket érintő csúcseseménye 2020. november 3-a. Ekkor mennének az emberek az urnákhoz, s választanák meg az USA következő elnökét, a Képviselőház tagjait, s a Szenátus egyharmadát, emellett pedig megannyi tagállami szintű politikust. A kérdés, hogy ez meg fog-e történni egyáltalán.

Az amerikai elnök, Donald Trump sui generis nem halaszthatja el a választásokat. Ehhez egy kongresszusi aktusra volna szükség, ami felülírná a jelenleg hatályban lévő, 1845-ös szabályozást, ami kimondja, hogy elnökválasztásra november első hétfője utáni kedden, négy évente kerül sor. Azaz jelen esetben 2020. november 3-án.

Amennyiben a Kongresszus ezt a szabályozást felülírná, úgy elhalasztható lenne a választás. Erre egy demokrata többségű Képviselőház, s egy republikánus többségű Szenátus mellett vajmi kevés az esély. Mindenesetre a lehetőség adott, viszont az időkeret szűkös, Donald Trump mandátuma a választással együtt nem tolódna ki, tehát ha 2021. január 20-ig nem kerülne megrendezésre a választás, megindulna az elnöki utódlási lánc. Ez azonban alkotmányos válságot is eredményezhetne. Az utódlási lánc értelmében az alelnök, Mike Pence következne. Éppenséggel neki is pont ugyanakkor járna le mandátuma, mint Trump elnöknek, így nem tudná elfoglalni új hivatalát. A következő személy elméletben a Képviselőház elnöke volna, Nancy Pelosi. Viszont az ő mandátuma már hamarabb lejár, mint az előbbi személyeké, tehát szóba sem jöhetne az utódlási lánc alkalmazása során.

Így az utódlási lánc értelmében az elnöki hivatalt a Szenátus aktuális elnöke töltené be, várhatóan
Sen. Patrick leahy, vermonti szenátor.

Kérdéseket vethet fel, hogy miért Patrick Leahy. Miért nem Chuck Grassley republikánus szenátor, a szenátus jelenlegi elnöke válna elnökké? A mandátuma neki is élni fog január 20-án, viszont a Szenátus elnökének tisztségét szokásjog szerint a nagyobb frakció adja. A 2021. január elején esedékes szenátori mandátumok megszűnése után pedig demokrata többség várható a Szenátusban.
Mindez már-már felérne egy sci-fivel.

A realitás az, hogy a választást megtartják az eredeti időpontban, ugyanakkor a procedúrában eredményezhet változást a pandémia. Ennek ékes példái az elnöki előválasztások Ohio államban, ahol nagyrészt postai úton zajlottak a választások. Mindenesetre veszélyeket is rejt magában a postai szavazás akár teljes, akár részleges használata, hiszen visszaélésre is lehetőséget nyújt a választókörzetek számának, és elhelyezkedésének meghatározása. Erre volt példa a wisconsini előválasztás, ahol alapvetően a személyes választások domináltak, a legnagyobb városban, Milwaukee-ban viszont a választókörzetek 97 %-át nem nyitották meg. Tovább bonyolítja a szituációt, hogy tagállami szinten eltérő szabályozások is érvényben lehetnek a szavazás mikéntjére, így nagy eséllyel nem egységes szavazási metódus lesz hatályban november 3-án.

Európa szívében Németország egyszerűbb helyzetben van, köszönhetően annak is, hogy csupán jövőre, 2021-ben esedékes a következő szövetségi választás.

A német kormánykoalíció, amelyet a szociáldemokrata SPD, és a jobboldali konzervatív Unió pártok alkotnak, megerősítette, hogy egy jogszabályalkotási folyamat zajlik annak érdekében, hogy a 2021-es szövetségi választások teljes egészében postai úton kerüljenek megrendezésre.
A kérdéses terület a kampányolás, illetve a végső jelöltek kiválasztása. Ute Vogt, az SDP szóvivője egyenesen helyettesíthetetlennek nevezte a személyes jelenlétet eme területeken. Ennek érdekében egy olyan javaslat is készülőben van, ami növelné a választókörzetek számát. Így egy kampányeseményen kevesebb ember tömörülne össze, ugyanakkor több rendezvényt kellene szerveznie a pártoknak. Másfelől, a jelentős német pártok kancellárjelölt nélkül állnak, s eme jelöltek végső megválasztásához pártkongresszusok megtartására van szükség, amik egyértelműen melegágyai lehetnek a vírus terjedésének.

Ahány alkotmányos berendezkedés, annyi válasz. A koronavírus felforgatta a választási bizottságok munkáját, de nem állította őket lehetetlen feladat elé. Ugyanakkor felmerülnek olyan aggályok, amelyek megkérdőjelezik a választások ily formában való megtartását, hiszen számos alapjog sérülhet, továbbá visszaélésekre is megannyi lehetőség adódik jelen helyzetben. Elsősorban felmerül kérdésként az, hogy az átalakult választások hosszútávon, vagy csupán ideiglenesen maradnak velünk. Ha igen, ha nem, arra mindenképpen megoldást kell találnia a jogalkotóknak szerte a világban, hogy az átalakult metódus is ugyanolyan demokratikus legyen, s ne kelljen egy antidemokratikus választás által választott kormány, avagy egy legitimáció nélküli kormány között választani.

Irodalomjegyzék

Az 1. kép (borítókép) megtalálható itt.

A diagram saját szerkesztés, az adatok megtalálhatóak itt.

A 2. kép megtalálható itt.

A 3. kép megtalálható itt.

A 4. kép megtalálható itt.

https://www.idea.int/news-media/multimedia-reports/global-overview-covid-19-impact-elections

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS