Korunk botrányos függősége, avagy a kábítószer bűncselekmények napjainkban

A függőségek valamilyen formában mindenki életében jelen vannak, de nem mindegy, hogy milyen fajta dependenciáról van szó. Vannak, akik valamilyen sorozatnak a függői, mások az evésnek, italozásnak, vagy valamilyen játéknak a rabjai. Felmerül a kérdés, hogy vajon ezen addikciók ugyanolyan egészségügyi problémákhoz vezetnek-e és ugyanolyan jogi következményekkel járnak-e, mint a kábítószerekhez fűződő szenvedély.

Mikor kezdődött a kábítószerek használata?

Az első kábítószerekkel kapcsolatos kutatások – amelyeknek eredményeit nem hozták nyilvánosságra – a hetvenes évek elején készültek. Ezek a felmérések voltak az első önbevallásos vizsgálatok, de nem tekinthetőek hitelesnek, mivel csupán egy szűk rétegét vizsgálták a populációnak. A nyolcvanas évek elején kis mennyiségben elérhetővé váltak a különböző kábítószerek, mint a heroin, a kokain, az LSD és a marihuána. Ugyanezekben az években az eddig elmegyógyintézetbe zárt drogfüggők számára megnyíltak az első drogambulanciák. A rendszerváltás után a kínálat mellett egyre gyakoribb lett a függőséget okozó szerek iránti kereslet. A kilencvenes évek elején megjelent a „party-drog” néven ismertté vált ecstasy és speed. Az egyre súlyosabbnak látszódó probléma leginkább a fiatalkorúak körét érintette, közülük is leginkább a középiskolásokat.

Mi állhat a hátterében a középiskolások káros „érdeklődési körének”?

Egy középiskolások körében elvégzett vizsgálaton a fiatalok megjelöltek számos okot, ami szerintük a kábítószer-fogyasztás hátterében állhat. Ezek voltak a kíváncsiság, lázadás, menekülés a családi, iskolai problémák, konfliktusok elől, és a barátok rábeszélése.

Milyen típusú kábítószerek vannak jelen napjainkban leginkább?

A fiatalok körében elterjedt egyik leggyakoribb függőséget okozó anyag a metamfetamin. Valószínűleg kevesen használják a nevét ebben a formában, inkább utcai nevein – mint a speed, kristály stb. – ismert. Feltehetőleg azért okoz függőséget csupán néhány használat után, mivel ezen anyagnak az első fogyasztását követően a fogyasztók az előnyökkel szembesülnek, mint például a fokozott éberség és fizikai aktivitás. Ezzel szemben azonban a hosszútávú használat hátrányának tekinthető, hogy a fogyasztás szívritmuszavarhoz vezethet, hangulati zavarokat és súlyos fogproblémákat okozhat. A következő – hasonlóan népszerű anyag – az extasy, utcai nevein eki, bogyó stb. Hatásai közé sorolható többek között a fokozott érzelmesség, az érzékelés kibővülése és a megnövekedett fizikai energia. Káros hatásai pedig a hidegrázás, izomgörcsök, látászavarok. Ezen túl, rontja a szervezet hőszabályozó képességét, így ritkán halálhoz is vezethet. A parti drogoknak (mint például a gina néven ismert anyagnak) van még nagy jelentősége, hiszen ezeket is általában tizenéves fiatalok használják klubbokban, szórakozóhelyeken, partikon. Ezen anyagoknak sokféle hatása lehet. Egyes drogok torzíthatják az érzékelést, az elszigeteltség érzetét kelthetik, míg más fajták inkább nyugtató hatásúak lehetnek. Napjainkban a fiatalkorúak már rengeteg féle anyag közül „válogathatnak”, azonban a jogi következmények szempontjából nem mindegy, hogy mekkora mennyiségben fogyasztják, vagy terjesztik e szereket.

Mit jelent a csekély és a jelentős mennyiség?

A csekély mennyiség a kábítószer típusaitól függ, meghatározásához szakértő szükséges. Néhány példát említve, a kábítószer csekély mennyiségű, ha LSD esetén a 0,001 g-ot, metamfetamin esetén a 0,5 g-ot és kokain esetén a 2 g-ot nem haladja meg. A kábítószer akkor tekinthető jelentős mennyiségűnek, ha az adott szerre meghatározott csekély mennyiség felső határának húszszoros mértékét meghaladja. Jelentős az a bírói gyakorlat, amely a kábítószer mennyiségek tiszta hatóanyagának összeadására lehetőséget ad. Ez azt jelenti, hogy a megszerzéssel elkövetett kábítószerrel visszaélés megvalósulásának és befejezettségének megállapíthatósága szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a megszerzett kábítószer mennyiségeknek később mi lett a sorsa. Attól függetlenül, hogy egy tettenérés során az elkövetőnél talált kábítószer csak csekély mennyiségű, ha a vallomásában említést tesz arról, hogy több évre visszamenően milyen gyakorisággal milyen mennyiségű kábítószereket fogyasztott, ezek a mennyiségek összeadódnak és jogilag máris jelentős mennyiségnek számítanak.

Tiltott szerfogyasztás elterjedtsége hazánkban

A különböző pszichoaktív szerek hazai elterjedtségének meghatározásában elsősorban a felnőtt OLAAP (Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról) vizsgálatok, illetve az iskolás populációt célzó ESPAD (Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) analízisikre lehet támaszkodni. Ezen kutatásokra jellemzően 4 évente kerül sor, a legfrissebb eredmények 2019-ből származnak. A 2019-es országos lakossági vizsgálat adati szerint a 18-64 éves magyarországi népességben minden 13. személy fogyasztott az élete során valamilyen tiltott drogot, ez százalékban 7,9%-ot jelent. A fiatalok esetén pedig ez jóval magasabb, a lakosság 14%-át érinti. A felnőtt lakosságról elmondható, hogy a tiltott drogokat nagyobb arányban használják a férfiak, mint a nők. További érdekes adat, hogy a budapesti 19-35 éves fiatal felnőtt népességben pedig a vizsgált anyagok közül legtöbben kannabiszt fogyasztottak életük során. Az iskolában tanuló 16 évesek körében a tiltott szerhasználat a diákok 13,9%-ára terjed ki. Ennél valamivel alacsonyabb a gyógyszereket orvosi javallat nélkül fogyasztók aránya (12,9%). Hazai viszonylatban az egyéb ópiátok száma sajnálatos módon közel duplájára, 14%-ra emelkedett a 2011-2018 közötti 7-9% körüli értékről. A lefoglalási adatok alapján elmondható, hogy Magyarországon a növényi kannabisz, vagyis a marihuána használata jellemző, illetve kisebb mértékben a hasisé is. Az éves utcai kábítószerárakat felmérő kutatásokból az látszódik, hogy a hazai piacon hozzáférhető kannabisz származékok ára a 2020-as évben enyhén emelkedett, amely változás betudható a megnőtt keresletnek. 2016 és 2018 között érzékelhető egy intenzív növekedés az elsődlegesen kannabiszhasználat miatt kezelésbe lépők számában, amely egyértelműen az elterelés keretében kezelést kezdő használók számának növekedésére vezethető vissza. A marihuána fogyasztók jelentős része elterelés keretei között vette igénybe az ellátást. Az eltereltek háromnegyede kannabisz miatt kezdett kezelést.

Milyen feltételei vannak az elterelésnek?

Az elterelés lényege, hogy a gyanúsított beismeri a könnyű kábítószerezést, és felvilágostó kezelésben vesz részt. Ebben az esetben elkerülheti a büntetőeljárás lefolytatását és így a büntetést is.

Azoknál a kisebb súlyú bűncselekményeknél van erre lehetőség, amelyek esetén csak csekély mennyiségű kábítószerről és csak fogyasztásról vagy birtoklásról van szó. Amennyiben a gyanúsított elismeri a fogyasztás tényét és vállalja a hat hónapos elterelést, az ügyész felfüggeszti az eljárást. Erre két évente van lehetőség, ha ez idő alatt valakit elfognak ismét droggal, akkor már nem lehet elkerülni a büntetést. Az új Büntető Törvénykönyv szerint egy füves cigarettánál két év letöltendő börtönbüntetés is kiszabásra kerülhet.

Kábítószerekhez kapcsolódó gyakorlati példák

A folyamatosan fejlődő technológia hátrányaként mondható, hogy ma már nagyon nehezen lekövethetőek a tizenévesek kábítószerekkel kapcsolatos cselekményei. A korábban említett családi problémák okán vezérelt fiatalok körében ugyanis nem ritka az sem, hogy az internet adta lehetőségeket kihasználva, olyan ismeretségekre tesznek szert, amelyek negatív irányba terelik őket. Így történt ez azokkal a huszonévesekkel is, akik egy chatszobás közösségen belül fogtak drogbizniszbe 2020-ban. A kábítószer beszerzését neten keresztül bonyolították le. A megismert külföldi eladókkal személyesen nem is találkoztak, a megrendelt illegális szerek futárszolgálat útján jutottak el hozzájuk, majd azokat egymás között a chatszobában egyeztetve folyamatosan adták-vették. Az üggyel összefüggésben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nemzetközi Bűnözés Elleni Főosztály Kábítószer Bűnözés Elleni Osztálya (KR NNI) munkatársai összesen 18 fővel szemben folytatnak büntetőeljárást kábtószer-kereskedelem bűntette miatt, akik közül a legfiatalabb tag a leleplezést megelőző néhány hónappal vált nagykorúvá. Kilenc férfit és két nőt bűnügyi őrizetbe vettek. A rendőrök tíz ember vonatkozásában előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására, és egy személy bűnügyi felügyeletének elrendelését javasolták. A következő esetben pedig egy fiatal magyar férfiról lesz szó, aki látszólag jól szituált és megvan mindene, amire szüksége lehet. A drogbizniszbe való belekezdést az okozta, hogy a karrierjében adódó lehetőségeket nem vette elég komolyan és rohamosan a csőd szélére került. Hitelt kellett felvennie, de mivel nem volt elég pénze, ezt sem sikerült visszafizetnie. Először néhányszor eladta a beszerzett kábítószereket, aminek árával ki tudta fizetni a bevállalt hitelt. A kölcsön lejárta előtt néhány hónappal, egyszer csak megjelent a lakásán egy nyomozócsoport, akik alapos házkutatás után autóba ültették és egy közeli fogdára vitték. Néhány nappal később a bíróság 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. Visszakanyarodva a jelentős mennyiségű kábítószerek fontosságához, a következő esetben arra találhatunk választ, hogy milyen súlya van annak, ha valaki a csekély mennyiséget meghaladó adaggal kereskedik. 2022 májusában a Somogy Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem kísérlete miatt emelt vádat egy magyar és egy román nő ellen, akik jelentős mennyiségű extasy tablettát hoztak be Németországból Magyarországra. Az volt a céljuk, hogy a kábítószer Magyarországon történő forgalomba hozatalával pénzhez jussanak. Egy ismerősükön keresztül léptek kapcsolatba egy külföldi kábítószer-kereskedővel, akitől közel 1 kilogramm extasy tablettát és 2 gramm kokaint vettek át. A megszerzett tiltott szereket egy dél-baranyai községbe akarták szállítani, azonban a rendőrök Barcs külterületén állították meg őket, majd a gépkocsijukban lévő anyagokat lefoglalták. Az ügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában a letartóztatásban lévő vádlottak ellen fegyházbüntetés, továbbá közügyektől eltiltás kiszabására tett indítványt.

Mit tartalmaz a 2022-es európai kábítószer–jelentés?

A 2022-es európai kábítószer-jelentés új fejleményeket hozott az Európában legelterjedtebb kábítószerrel, a kannabisszal kapcsolatban. Közel 48 millió férfi és 31 millió nő számolt be arról, hogy kipróbálta már ezt az anyagot. A kannabiszhasználat előfordulási gyakorisága jelentős különbségeket mutat az egyes országok között. Máltán a felnőttek körében 4,3%, míg Franciaországban 44,8% az aránya a használatnak. A következő kábítószertípus, amely – széles körűen rendelkezésre áll Európában – a kokain. A Covid19-cel kapcsolatos korlátozások a kokainhasználat fokozatos csökkenését vonta maga után. Ennek oka nagy valószínűséggel az éjszaka élet megszűnése és az olyan szórakozóhelyek bezárása, ahol e kábítószer jelen volt. A különböző forrásokból származó frissebb adatok azonban arra utalnak, hogy a fogyasztás szintje a vírushelyzet előttire tért vissza mostanra.

A kokain hozzáférhetősége és felhasználása a korábbi évekkel összehasonlítva, továbbra is nagyon magas.

2020-ban például rekordmennyiségű (213 tonna) kokaint foglaltak le az Európai Unióban. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy e drogok elérhetőségének növekvő tendenciája megváltozott volna. Olaszország és Portugália is jelentős növekedésről számolt be. Németország közlése szerint a kokain használata mára már olyan városokban is előfordul, ahol korábban soha,, vagy nagyon ritkán. Egy francia tanulmány becslése szerint Franciaországban a 2010-ben 10.000 felhasználóról 2019-re 42.800-ra nőtt meg a kokaint használó személyek száma. A különböző országok közül fontos kiemelni Hollandiát, hiszen a kábítószer fogyasztással és az ezzel összefüggésben elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban elsősorban ez az a hely, ami a legtöbb embernek eszébe jut, és amihez számos közhely kötődik.

Tényleg legális a drogok használata Hollandiában?

A közvéleményben számos előítélet és tévedés tartja magát a holland drogpolitikáról, mint például, az, hogy „Amszterdamban burjánzik a drogbűnözés”. A holland drogpolitika alapvetően tér el a világ más országában alkalmazott stratégiáktól. A szemlélet lényege az a megfigyelés, hogy a politikai álláspontoktól, hatósági tiltástól vagy engedélyezéstől függetlenül a drogok a társadalmi élet szerves részét alkották és fogják is alkotni. Az államnak az lenne a feladata, hogy felmérje az egyes drogok társadalomra jelentett veszélyét, melyekhez a használatuk vezet. Ezeknek az ártalmaknak a minimalizálására nem feltétlenül a teljes tiltás és a fogyasztók számának nullára csökkentése lenne a legmegfelelőbb megoldás. A holland drogpolitika tekintetében a kulcsfogalom az úgynevezett ártalomcsökkentő drogpolitika, melynek célja a kábítószerek által kifejtett ártalmas hatások minimalizálása. E szemlélet középpontjában a sokszor hangoztatott könnyű drogok „legalizációja” áll. A kifejezés azért áll idézőjelben, mert Hollandiában a kender származékok sosem lettek „legalizálva”, csak a csekély mennyiségű kender termesztése, birtoklása, eladása lett dekriminalizálva. Ez a probléma azonban nem csak hazánkat, nem csak Hollandiát érinti, hanem Európa számos más országát is.

Az EU kábítószer elleni cselekvési terve

Az Európai Unió folyamatosan foglalkozik e kihívással és igyekszik olyan stratégiát felállítani az egyes időszakokra, amelyek visszaszorítják a droghasználatot. A kábítószer-fogyasztás, illetve az egyéb kábítószerrel összefüggésben lévő bűncselekmények visszaszorítása – mint ahogyan említve volt – nem csak hazánkat érinti, hanem Európa-szerte okoz jelentős problémát az egyének, közösségek és családok számára. Az Európa Tanács 2020-ban hagyta jóvá az EU 2021-2025-ös időszakra szóló, kábítószer elleni uniós stratégiáját. Az uniós megközelítés a következőkre épül:

• az egyes szakpolitikák és intézkedések eredményességét vagy eredménytelenségét alátámasztó tények,
• a kábítószer-kínálat és -kereslet csökkentése közötti egyensúly,
• multidiszciplinaritás a kábítószerek sok területet érintő jellegéből adódóan,
• a kábítószerhelyzet és -piac komplexitása megkövetelte innováció és előrelátás,
• az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség és az egészség terén megvalósuló egyenlőség tiszteletben tartása,
• a civil társadalom részvétele és bevonása.

E stratégia fő célja az egészségvédelem, a társadalmi stabilitás és a biztonság magas szintjének garantálása, illetve a tájékoztató tevékenységekhez való hozzájárulás. A tervezet a kábítószer-kínálat és kereslet csökkentésére, illetve a kábítószerekkel összefüggő ártalmak kezelésére összpontosít.

Összegzés

Mind európai, mind hazai viszonylatban is jól látható, hogy a különböző stratégiák, tervezetek ellenére sem látszik csökkeni a kábítószerfogyasztók és a terjesztők száma. Általános probléma, hogy e szenvedélybetegséggel küzdők többsége nem csak egy, hanem többféle anyagot is használnak, sokszor keverik is őket, így ezeknek jóval nehezebb a felderítése. A fiatalkorúak körében a Covid-19 járvány okozta korlátozások csökkentették a lefoglalások számát, azonban a feloldásokkal ismét növekvő tendenciát mutatnak az adatok. A kialakult háborús helyzet miatt pedig jelenleg még nem lehet tudni, hogy milyen módon fogja e krízis a kábítószerkereskedőket befolyásolni, de elképzelhető, hogy lesznek rövidebb és hosszabb távú hatásai is.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források