Kötni vagy nem kötni? – avagy felelőtlenebb az, akinek van biztosítása?

Vállalkozások és magánszemélyek egyaránt óriási összegeket költenek el minden évben a biztosítások különböző formáira. De mi is a biztosítás? A ma létező legjobb módja a kockázataink kezelésének vagy egyszerűen pénzkidobás? Az alábbi cikkben erre a kérdésre keressük a választ, és röviden bemutatjuk, hogy milyen jövő áll a biztosítási piac előtt.

Nehéz feladattal találja szemben magát, aki meg szeretné határozni, hogy mi is az a biztosítás. Ennek elsősorban az az oka, hogy a jognak, a közgazdaságtannak, a matematikának, sőt még a pszichológiának is fontos mondanivalója van a jelenséggel kapcsolatban, nem sorolható be tehát egy meghatározott tudományterület alá.

Ami biztosan kijelenthető, hogy a biztosítás lényege egyfajta kockázatközösség kialakítása, hiszen – ahogy egy 17. századi angol biztosítási törvény fogalmaz –

„a károk kevésbé nyomják sok ember vállát, mint kevését”.

A közösség tagjai, vagyis a hasonló kockázatnak kitett személyek rendszeres befizetéseik segítségével kölcsönösen hozzá tudnak járulni az alkalmanként valamelyiküket ért károk megtérítéshez. Ezzel a módszerrel szét lehet osztani a váratlan – és adott esetben rendkívül megterhelő – kiadásokat, és végbe mehet az, amit a szakirodalomban gyakran a kockázat „porlasztásának” neveznek.

Úgy tűnik tehát, hogy a biztosítás egy mindenki számára hasznos eszköz, segítségével csökkenthetjük az élettel szükségszerűen együtt járó bizonytalanságot. Legtöbbünk rendelkezik valamilyen értékes vagyontárggyal, például ingatlannal, melynek hirtelen megsemmisülése vagy nagy mértékű megrongálódása akár megélhetésünket is veszélybe sodorhatja. Biztosítás segítségével azonban enyhíthetjük a legváratlanabb csapások okozta hátrányokat is.

Frissdiplomásként állást keresel?

Most ZV-zel, de szabad pillanataidban körbenéznél a jogászpiacon is? Unod már a földhivatalba járkálást, váltanál egy jobb munkahelyre? Bármi is legyen a motivációd, az Arsboni Karrier oldalán friss-ropogós állásajánlatokkal várunk Téged.

Veszélyesebben él, akinek van biztosítása?

Vannak, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a túlzott biztonságérzet felelőtlenné tehet bennünket, így a biztosítás társadalmi hatásai nem egyértelműen pozitívak. Ennek a pszichológiai jelenségnek a neve erkölcsi kockázat (moral hazard), és lényegében azt jelenti, hogy

hajlamosak vagyunk nagyobb kockázatot vállalni, ha tudjuk, hogy – részben vagy akár teljes mértékben – más fogja viselni az azzal járó negatív következményeket.

Az erkölcsi kockázat általános, minden élethelyzetben megjelenő hatása vitatható, nem valószínű például, hogy kevesebb autóvezető köti be a biztonsági övét pusztán azért, mert van életbiztosítása.

A jelenség káros hatásaira gyakran hozzák példaként a 2008-as gazdasági válságot, mely során a nagy bankok felelőtlen hitelezése részben annak volt köszönhető, hogy tudták, baj esetén az állam úgysem hagyja őket csődbe menni, hiszen az beláthatatlan következményekkel járt volna az egész gazdaságra nézve (too big to fail elmélet).

A biztosítási piac jövője

Akár tisztán előnyös, akár nem, a biztosítás mára jelentős üzletággá, a gazdaság elengedhetetlenül fontos részévé vált. Számítani lehet ugyanakkor a szektor gyökeres átalakulására a következő években, egyre többet találkozhatunk például az insurtech kifejezéssel, ami a biztosítás és a technológia szavak angol megfelelőinek összevonásával jött létre, és olyan új eszközökre, módszerekre utal, melyek hamarosan forradalmasíthatják a biztosítás világát.

Az insurtech-hez kapcsolódó egyik új jelenség a használatalapú biztosítások (usage-based insurance, UBI) megjelenése. Ennek lényege, hogy a biztosítók beépített okoseszközök segítségével képesek figyelemmel kísérni a biztosítottak tevékenységét, melynek segítségével a kockázat számításának pontos és személyre szabott módját alakítják ki. Az autómra megkötött biztosítás díja például attól függően változik, hogy adott időszakban mennyit használom a járművet, milyen sebességgel vezetek és betartom-e a KRESZ-t. Ugyanígy, az életbiztosításom összegét befolyásolja, hogy heti hányszor járok sportolni és mekkora figyelmet fordítok a betegségek megelőzésére. (Az insurtech-kel foglalkozó korábbi cikkünk erre a linkre kattintva érhető el.)

Az új tendenciák, mint amilyen a használatalapú biztosítások elterjedése, új kérdéseket is felvetnek. A folyamatos monitorozás eredményeként, a biztosítók érzékeny személyes adatokra tesznek szert, ezért elképzelhető, hogy új szabályozást kell alkotni a biztosítottak védelmére.

A biztosítási piac tehát dübörög és rohamosan fejlődik, nekünk pedig fel kell készülnünk az ezzel járó kihívásokra, a vállalkozó kedvűek pedig megpróbálhatják meglovagolni az ebben rejlő lehetőségeket. Jó módja ez annak, ha az ember előadóként szeretne szerepelni a következő Arsboni Lawtech Meetupon!

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.