Követeléskezelés – Előzetes szakértői kérdések

Számos ügyfelünknek merült már fel építészeti-műszaki területen jogvitája, ahol az építési vállalkozó megfelelő teljesítése volt a nézeteltérés tárgya. Ha a konfliktus elmérgesedik, vagy nem sikerül megállapodni, úgy a felek jellemzően rövid időn belül peres eljárást kezdeményeznek, és a bíróságra bízzák a döntést. Ezek a perek többnyire hosszú ideig tartanak és igen magas költséggel járnak. Ezen eljárások elhúzódásának egyik oka az, hogy sok esetben kizárólag igazságügyi szakértő bevonásával lehet megalapozott döntést hozni. A jogalkotó ezen perek elhúzódásának megakadályozása érdekében hozta létre 2013. július 1-jével a Teljesítésigazolási Szakértői Szervezetet (a továbbiakban: „TSZSZ”). Jelen cikkünkben ezzel a testülettel foglalkozunk dióhéjban.

A TSZSZ remek lehetőséget biztosít a feleknek ahhoz, hogy egy esetlegesen hosszadalmas bírósági eljárás helyett rövid határidőn belül rendezzék az elszámolásból eredő vitás ügyeiket. Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: „TSZSZ tv.”) szól a TSZSZ szabályozásáról.

A TSZSZ tv. szerint

a TSZSZ az építészeti-műszaki tervezési, építési és kivitelezési szerződések teljesítéséből fakadó viták ügyében jár el és rendezi, vagy segít rendezni az esetleges vitás ügyeket.

A TSZSZ továbbá – a törvényben meghatározott (építőipari) vitás kérdésekben – szakértői vélemény kiadására jogosult szervezet. A TSZSZ független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: „MKIK”) mellett működik.

A szakértői szerv eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki. A TSZSZ tv. szerint építési beruházásra az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: „Étv.”) foglaltak az irányadóak. Az Étv. szerint építési beruházás alatt az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági, és építésügyi tevékenységek összességét értjük.

Jogász vagyok, mi közöm nekem a szoftverekhez?

Szerintünk nagyon is sok! Az elektronikus eljárások terjedése csak egy dolog, de azt tudtad, hogy ma már egyre több iroda használ a teljesítmény mérésére is szoftvereket? Vajon hogyan állapítja meg egy ilyen program, hogy milyen ügyvédjelölt vagy? És miben tud segíteni a saját irodád hatékonyabbá tételéhez?
A jövő jogászainak ajánljuk az eddigi egyik legérdekesebbnek ígérkező témánkat!

A szervezet szakértői eljárásának lefolytatását kérheti a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó is, abban az esetben ha, a teljesítésigazolás kiadása nem történt meg, a kiadása vitás, vagy a teljesítésigazolás kiadásra került, de a kifizetés nem történt meg. Ez alapján például, ha egy építési vállalkozó teljesít egy épület felépítésére adott megrendelést, de a megrendelő nem hajlandó elfogadni és igazolni a teljesítést, akkor a vállalkozó a TSZSZ-hez fordulhat. Ennek nyomán a szakértői szerv megvizsgálja az ügyet és szakvéleményt bocsát ki. A TSZSZ a szakvéleményében megvizsgálja, hogy a teljesítés megtörtént-e, a teljesítés a szerződésnek megfelelő volt-e, illetve, hogy a teljesítésért járó ellenérték megfizetése milyen összegben indokolt.

A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás.

Fontos megjegyezni, hogy a TSZSZ eljárása díjköteles. A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg az MKIK elkülönített bankszámlájára. A szakértői eljárási díj mértéke a kérelemben megjelölt vitatott összeg bruttó értékének 1%-a, de minimum bruttó 60.000,- Ft, maximum bruttó 450.000,- Ft.

Természetesen a TSZSZ szakvéleménye nem azonos erejű a bírósági ítélettel, de amennyiben a másik fél a szakvéleménnyel alátámasztott fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor a szakvélemény alapján per indítható ellene.

A szakvélemény elkészültét követően azonban mindenképpen javasoljuk, hogy a peres eljárást megelőzvén próbáljanak meg megállapodni a felek.  

Újdonságot hozott a TSZSZ eljárására nézve a 2018. január 1-jén hatályba lépett új Polgári Perrendtartás is. Ennek elsődleges célja a permenet gyorsítása, egyszerűsítése volt. Érdekes, hogy kikerült ebből az új kódexből a kiemelt jelentőségű perek kategóriája, így a TSZSZ szakvéleményére alapított per is. A TSZSZ szakvéleménye azonban továbbra is felhasználható a bíróságon, az erre vonatkozó új szabályozás a TSZSZ tv.-ben kapott helyet egy aktuális módosítás útján.

Kiemelendő, hogy

a TSZSZ szakvéleményére alapított pert a szakvélemény kézbesítésétől számított 60 napon belül lehet megindítani az illetékes bíróságon.

A jogi képviselet a perben kötelező és a bíróság a perben soron kívül jár el.

Nagyon kedvező a felperesre nézve, hogy mód van ideiglenes intézkedést kérni az eljárás elején. A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendeli a kereseti kérelemben, illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon összeg bírósági elnöki letétbe helyezését, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy kiesett a folyamatból a kérelmező általi biztosíték adásának követelménye. Végezetül érdemes még megjegyezni, hogy választottbíróság előtti perekben is felhasználható a TSZSZ szakvéleménye.

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.