Közös szemináriumot tartott a Bécsi Egyetem és a Pázmány

A Bécsi Egyetem Jogtörténeti Intézete és a Pázmány Jogtörténeti Tanszéke szervezésében három napos szemináriumon vehettek részt Bécsben a két egyetem hallgatói. A téma a két világháború közötti időszak volt. 

Idén lesz 100 éve, hogy felbomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, és ezzel a két ország történelme külön utakon haladt tovább. Az I. világháború után jogtörténeti szempontból nagyon érdekes időszak következett nem csak Ausztriában és Magyarországon, hanem globálisan is.

A szemináriumon részt vett hallgatók egy szabadon választható tantárgy keretében már ősszel elkezdtek foglalkozni a két világháború között aktuális kérdésekkel.  Mindenki kiválasztott egy-egy kutatási területet, amit alaposan megvizsgált. A Pázmányon Benjáminné dr. Szigeti Magdolna professzor asszony vezette a kutatást, Bécsben pedig Dr. Thomas Simon professzor úr, a Jogtörténeti Intézet elnöke.

A kutatások eredményéről 20 perces előadásokban számoltak be a hallgatók egy három napos szakmai találkozón Bécsben.

A gondolatébresztő előadásokat kérdések és estébe nyúló érdekfeszítő eszmecsere követte.

A prezentációk a témáik kronológiai sorrendjében követték egymást. A magyar vonatkozású témák között szó volt a Tanácsköztársaság választójogi rendszeréről, a királykérdésről, a Bethlen féle választójogi reformról, a kormányzó jogköréről és a magyar kisebbségek helyzetéről. A szemináriumon részt vett a Pázmány jogi karának dékánja, a magyar jog- és alkotmánytörténet professzora, Dr. Szabó István is, aki rengeteg érdekes információval tudta kiegészíteni ezeket az referátumokat, már csak azért is, mert a magyar diákok többsége fő forrásként a Dékán Úr tanulmányait használta fel.

Sokan Ausztriával vagy Németországgal kapcsolatos témát választottak. Major Fruzsina pédául a weimari alkotmányról beszélt, ezen belül is a talán legvitatottabb és legérdekfeszítőbb cikkelyről, a 48-asról, mely a szükségrendeletekről és a birodalmi elnök rendkívül széles kivételes hatalmáról szól. Mások, például Paksi Máté Európán kívülre tekintve az 1936-os szovjet alkotmányban meg(nem)jelenő emberi jogokkal és a szovjet büntetőpolitikával foglalkozott. Krizsán Zoltán pedig az USA New Deallel kapcsolatos jogalkotásáról tartott előadásában kiemelte, hogy a két világháború közötti amerikai politika és jogfejlődés az európai kontinenst is érintette, s annak hosszú távú hatásai a mai napig érzékelhetőek. Benjáminné dr. Szigeti Magdolna ezzel kapcsolatban megjegyezte: megnyugtató látni, hogy az 1929-es gazdasági világválság kezelésére demokratikus úton is volt lehetőség, még akkor is, ha ez Európában sok helyen nem sikerült. Ezt a gondolatot folytatva felmerült az is, hogy amíg az USA-ban a demokrácia alulról fejlődött ki, addig az európai országok többségében, (főleg keleten) a feudalizmus hagyománya jó táptalajnak bizonyult az autoriter rendszerek kialakulásához, és emiatt a demokrácia sokáig nem igazán tudott mély gyökereket verni.

Az előadások mellett jutott idő a városban is felkeresni a vizsgált korhoz kapcsolódó nevezetes helyszíneket.

A hallgatókat Dr. Wilhem Braueneder professzor úr vezette körbe, aki a Bécsi Egyetem jogi karának korábbi dékánja és az osztrák Nemzeti Tanács alelnöke (osztrák kifejezéssel élve: 3.
elnöke) volt 1996 – 1999 között.

A Professzor Úrral a szeminárium résztvevői látogatást tettek az Osztrák Parlament ideiglenes helyszínére, ahol a tárlatvezetés során bemutatták az osztrák törvényhozás történetét, nagy hangsúlyt fektetve a két világháború közötti időszakra.

A szeminárium nagy sikerén felbuzdulva a szervező felek kilátásba helyezték a folytatást. Dr. Thomas Simon úgy fogalmazott, hogy

mind a tanárok, mind a diákok sokat tanultak egymástól ezalatt a három nap alatt, mindenképpen érdemes lesz folytatni a most megkezdett munkát, hogy jövőre egy hasonló szakmai találkozót lehessen tartani.

Dr. Stefan Hammer, a Bécsi Egyetem Jogbölcseleti Intézetének professzora, aki szintén részt vett a szemináriumon, viccesen megjegyezte, hogy

erősíteni kell a kapcsolatot “a birodalom két fele” között.

Felmerült az is, hogy jövőre felkeresik a horvát, szlovén és cseh kollégákat is az együttműködés ötletével, hiszen az osztrák és a magyar jogtörténet ezer szálon kapcsolódik ezekhez az országokhoz.

Jegyzetek

A kiemelt kép forrása: itt

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.