Köztársasági elnökök a Visegrádi Négyeknél

A Visegrádi Négyek köztársasági elnökeinek összehasonlító alkotmányjogi elemzése, különös tekintettel választásukra és megbízatásuk keletkezésére

Jelen cikk képet próbál adni arról, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia államfői milyen keretek között kerülnek a pozíciójukba, milyen módon és milyen eljárással választják meg őket.  Kezdetnek az államfői pozíció mibenlétére teszek megjegyzéseket, ezt követően pedig a Visegrádi Négyek köztársasági elnöki pozícióit vizsgálom komparatív jelleggel, tehát a köztársasági elnöki megbízatás magyar szabályozására reflektálva vizsgálódom. Végül összegzem a levont következtetéseket.

Kovac,Walesa,Clinton, Havel, Göncz
A Visegrádi Négyek államfői Bill Clinton amerikai elnökkel

A köztársasági elnök pozíciójának a vizsgálatakor tulajdonképpeni kiindulópont a kormányformával s így immanensen a hatalmi ágak szétválasztásának elvével való összefüggés kell, hogy legyen. Előbbi alatt azt az alkotmányos berendezkedést értem, amely alapján a legmagasabb szintű állami szervek, tehát a parlament, a kormány és az államfő (természetesen a montesquieu-i rendben) működnek, illetve amelyben az egymással való viszonyuk meghatározható. A fogalom klasszikus tipizálása alapján megkülönböztetjük a parlamentáris, a félelnöki és az elnöki rendszert. A parlamentáris szisztémában „az államfőt közvetlenül a nép, a törvényhozás vagy más speciális összetételű testület választja meg.” Itt tulajdonképpen egy reprezentatív, protokolláris szerep jut a köztársasági elnöknek, hiszen a politikai felelősségét általában a miniszterek vállalják át ellenjegyzésükkel. Az államfő tehát a végrehajtó hatalomnak minden kétséget kizáróan nem része. Ez azonban nem jelenti azt, hogy jogi felelősséggel ne tartozna, hiszen ahogyan azt a hazai szabályozás is mutatja, Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 13. cikk (2) bekezdése szerint az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértő, illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Kiemelendő, hogy mind hazánk, mind pedig Szlovákia és Csehország is ebbe a kategóriába sorolható.

A félprezidenciális rendszerrel kapcsolatban megállapítható, hogy ebben a felépítésben az elnök igenis része az exekutív hatalomnak, sőt megosztja azt a kormánnyal. Politikai felelőssége immáron van, de ennek iránya a választópolgárok, nem pedig a törvényhozás felé határozható meg. Ez egyben az ellenjegyzések elmaradását és önálló politikai döntéseket is jelent. Lengyelország ebbe a modellbe illeszthető. A harmadik  rendszer az elnöki, másképpen prezidenciális forma. Az Amerikai Egyesült Államok államszervezetével méltán összefonódott fogalom alapján az elnök egyértelműen a végrehajtó hatalom feje. Az elnök politikailag nem felel a törvényhozó hatalomnak, jogilag azonban az ún. impeachment eljárással felelősségre vonható. Számomra az egyes modellekben az a releváns, hogy az államfőt milyen szerep illeti meg.

Mivel teljesen absztrakt, általános köztársasági elnöki definíciót nem tudunk alkotni (pontosan a fentebb leírt, lényegi eltérések miatt, amiket a különböző kormányformatípusoknál megfigyeltem), így célszerű inkább az egyes államok alkotmányaiban deklarált, a megbízatással összefüggő szabályok összehasonlító elemzését elvégezni; ennek során viszonyítási pontnak az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseit választottam.

Mint ismeretes, Magyarországon az alkotmányozó úgy döntött, hogy a köztársasági elnök megbízatása nem közvetlenül a választópolgárok, hanem közvetve, tehát az Országgyűlés választása által keletkezik. Az irányadó szabályok az Alaptörvény 11. cikkében találhatóak. A 10. cikk (1) bekezdéséből tudjuk meg, hogy az államfő megbízatása öt évre szól, a (3) bekezdés pedig rögzíti, hogy a tisztségre ugyanaz a személy legfeljebb egyszer választható újra. A választhatóság alapvető kritériumait szintén az Alaptörvény 10. cikke tartalmazza: a (2) bekezdés alapján a köztársasági elnök csak a harmincötödik életévét betöltött magyar állampolgár lehet.

Andrzej Duda, lengyel elnök
Andrzej Duda, lengyel elnök

A lengyel alkotmány 127. cikke tartalmazza a félprezidenciális rendszert megvalósító Lengyelország államfőjének megbízatására vonatkozó szabályokat. Ezek szerint az elnököt a választópolgárok közvetlenül választják, méghozzá öt évre, a tisztségre pedig legfeljebb egyszer választható újra. Itt is megfigyelhető, hogy az elnökjelölti passzív választójog a harmincöt éves korhatárhoz kötött, de konjunktív feltételként a Szejm tagjainak választásán aktív választójogot is megkövetel az alkotmány. A jelöléshez 100.000 lengyel választópolgár támogató aláírása szükséges. Ha valamely jelölt az első fordulóban az abszolút többséget, tehát az érvényes voksot leadó választópolgárok szavazatainak több mint a felét megszerzi, megkapja a mandátumot, nem is kerül sor második fordulóra. Ha egyik jelölt sem szerzi meg a szükséges szavazati arányt, akkor a két legmagasabb támogatottságú jelölt részvételével kell az első fordulót követő tizennegyedik napon újra lebonyolítani a választást, a pozíciót pedig az nyeri majd, aki a magasabb számú szavazatot kapta. Az elnök az eskü letételével lép hivatalba.

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Csehországban a 2012. október 1-jén hatályba lépett alkotmánymódosítás óta az elnököt szintén közvetlenül választják. Fontos szabály, hogy a posztot legfeljebb kétszer lehet betölteni. Az államfő megbízatása öt évre szól, amely az eskütétellel kezdődik. Az elnökválasztás procedúrája a következőképpen írható le: a jelöltséghez az elnöki posztra aspiráló negyvenedik életévét betöltött, aktív választójoggal rendelkező cseh állampolgárnak legalább 50.000, a köztársasági elnök választásán aktív választójoggal rendelkező választópolgár aláírásával hitelesített ajánlására vagy legalább 20 képviselő vagy legalább 10 szenátor támogató ajánlására van szüksége. A választásokat az előző köztársasági elnök mandátumának lejárta előtt legfeljebb 60, de legkésőbb 30 nappal kell tartani, ha azonban az elnöki szék „idő előtt” üresedik meg, a választásokat a megbízatás megszűnésétől számított 90 napon belül kell lefolytatni. A választáson az abszolút többség megszerzésével már az első fordulóban is megválaszthatják az új államfőt, ha azonban ezt az arányt senki sem tudhatja magáénak, akkor második fordulóra kerül sor. Ezt 14 nappal az első fordulót követően kell megtartani az első fordulóban a két legtöbb érvényes voksot szerző jelölt között; az lesz végül a köztársasági elnök, aki a legtöbb szavazatot kapta. Ha a második fordulóban is szavazategyenlőség állna fenn, 10 napon belül új választásokat kell tartani. Meg kell jegyeznem, hogy a Cseh Köztársaságban az alkotmánymódosítással nem csak az elnökválasztás módját változtatták meg, hanem az államfő jelentős hatáskörbővítés, ezáltal jóval erősebb államszervezeti pozíció birtokosa lett.

presidents of the visegrad group

A szlovák köztársasági elnököt a választópolgárok közvetlenül, titkos szavazással választják, öt évre. Ugyanazon személy kettőnél több alkalommal nem választható meg. A jelöltséghez belépő kritérium a szlovák állampolgárság, a parlamenti választásokon aktív és passzív választójog és a harmincötödik életév betöltése, továbbá 15 parlamenti képviselő vagy 15.000 aktív választójoggal rendelkező választópolgár aláírásával hitelesített ajánlása is szükséges. Az új államfőt főszabály szerint az előző elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 60 nappal kell megválasztani, üresedés esetén pedig ennek a ténynek a beálltától számított 7 napon belül a házelnök jelenti be a választásokat úgy, hogy az első forduló legkésőbb 60 napon belül lefolytatható legyen. A választáson abszolút többséget szerző jelölt lesz az új köztársasági elnök, ha azonban ezt az arányt senki sem éri el, 14 napon belül sor kerül a második fordulóra. Ide, a korábban látott szabályozási gyakorlatokhoz hasonlóan a két legtöbb érvényes szavazattal rendelkező jelölt jut be, és az lesz az új köztársasági elnök, aki a voksok relatív többségét megszerzi. A megbízatási idő az eskü letételével kezdődik, ezt a győztes jelölt a megválasztása délutánján teszi le.

Összegzésképpen megállapítható: annak ellenére, hogy az országok között államszervezeti kérdésekben szignifikáns különbségek vannak, mégis számos hasonlóságot láthatunk a köztársasági elnöki megbízatás keletkezésével kapcsolatban.

Romsics Richárd

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek:

(1) Kukorelli István összefoglalója az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjog 2. kurzusa keretében, 2014. szeptember 18-án tartott előadásáról

(2) Sári János: Kormányzás-kormányzati rendszerek-kormányformák In: Alkotmánytan I. Szerk.: Kukorelli István Budapest, Osiris Kiadó. 2007. 309. p

(3) Irányadó a 48/1991. (IX. 26.) AB határozat; “A köztársasági elnök kívül áll a végrehajtó hatalmon, önálló államfői hatásköre van. Az Alkotmányból nem vezethető le olyan konstrukció, hogy a végrehajtó hatalom élén a Kormány és a köztársasági elnök állna, akik egymást kölcsönösen ellenőrizve és ellensúlyozva, konszenzuson alapuló döntéseket hoznak, s csupán a közigazgatás irányítása tartozna egyedül a Kormány hatáskörébe. Éppen ellenkezőleg, a köztársasági elnöknek az Alkotmány 30/A.§ (1) bekezdésében kifejezetten deklarált sérthetetlensége, azaz az Országgyűléssel szembeni politikai felelősség viselésének hiánya, kizárja az ilyen közös hatalomgyakorlás jogi alapját.”

(4) Ugyanez a szakasz rögzíti, hogy a választás titkos, azt az Országgyűlés elnöke írja ki, a jelölést pedig a képviselők egyötödének ajánlása előzi meg. A szavazás nem szükségszerűen kétfordulós, hiszen az első fordulóban már győzhet az a jelölt, aki az országgyűlési képviselők kétharmadának voksát megszerzi, ha azonban mindkét forduló eredménytelen, új jelölési procedúrával meg kell ismételni a szavazást. Az eljárást két napon belül be kell fejezni. A megválasztásra és a hivatalba lépésre vonatkozó határidőket, illetve az eskütétel szükségességét is ez a cikk állapítja meg.

(5) Lengyelország Alkotmánya 126-131. cikk

(6) Cseh Köztársaság Alkotmánya 60. cikke szerint ha ezt nem vagy bármilyen megkötéssel teszi le, akkor úgy kell tekinteni, mintha meg sem választották volna.

(7) Cseh Köztársaság Alkotmánya 54-60. cikk

(8) Szlovákia Alkotmánya 101. cikk

Képek forrása:

http://agendaeurope.files.wordpress.com/2015/05/polish-president-candidate-andrzej-duda.jpg

http://mno.hu/data/cikk/1/25/86/50/cikk_1258650/ader2.jpg

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.