Krím: szempontok a ráción innen

Az ukrán helyzet fokozódik, mondhatnánk könnyed leegyszerűsítéssel, hacsak nem emberek életéről és lassan az egész nemzetközi béke és biztonság kockáztatásáról szólna a történet. Amíg korábban a helyzet eldöntése úgy tűnt, hogy ukrán oldalon van, mára az Ukrajna meggyőzéséért szóló harcot felváltotta az Ukrajnáért folyó harc, melyben az ideológiai szempontokon kívül kőkemény geopolitikai megfontolások húzódnak.

ukrajna_frontAz ukrán keleti vagy nyugati orientáció közötti választás után kialakult tüntetéseket több fordulat is követte. Először Putyinnak az orosz felsőháztól kért beavatkozási engedélye borzolta a nemzetközi közvéleményt, majd mikor már úgy tűnt, a helyzet lecsillapodhat, például Oroszország leállította a nemzetközi helyzet fényében félreérthető, de előre bejelentett hadgyakorlatát, a legújabb fordulatok, a kormányelismerés körüli huzavona, a krími félszigeten lejátszódó események, a szintén egy hadgykorlatra Lengyelországba küldött amerikai F16-osok, valamintaz amerikai USS Truxtun romboló  Fekete-tengerre történő vezénylése inkább a válság elmélyüléséről tanúskodnak.

Mindez kísértetiesen emlékeztet az 1962-es kubai rakétaválságra, mikor a szembenálló felek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió, egy az ukrajnaihoz hasonlóan szenzibilis befolyási övezetben került lélektani és fizikaihoz közeli konfliktusba, melyet leginkább az úgynevezett „chicken game” nevű játékelméleti modellel írhatunk le, melynek előnye, hogy absztrakt módon képes megmutatni az időben és térben elkülönülő konfliktusok azonos belső szerkezetét.

A magyarul „gyáva nyúl játéknak” nevezett szituációban a játékosok úgynevezett koordinációs játékot játszanak, melynek jellemzője, hogy több egyensúlyi helyzet (ún. Nash-egyensúly) található. A játékosoknak szimultán kell döntést hozniuk, hogy milyen stratégiát követnek, számolva a másik játékos várható lépéseivel. A játék leírását az alábbi táblázat („kifizetési mátrix”) szemlélteti:

  1. játékos
2. játékos

Együttműködik

Konfliktusba kezd

Együttműködik

3:3

2:4

Konfliktusba kezd

4:2

1:1

ukrajna_chikenA játék egy közkedvelt leírása az ismert autósték, mikor két versenyző egymással szemben halad tövig gázzal és az a kérdés, hogy bármelyikük is félrerántja-e a kormányt vagy összeütköznek. A játéknak végső soron három jó megoldása van (mindhárom esetben 6 a játék összkifizetése, kettő esetben azonban a kormányt félrerántó fél lesz a „gyáva nyúl”), azonban ütközés esetén mindkét játékos akár életét is veszítheti, de bátorságát „megvédi” (1:1). 

A játék lehetséges kimenetelét a két játékos lehetséges lépéseihez kapcsolódó kifizetések számbavételével, összhasznosságát pedig azok összeadásával vizsgálhatjuk meg. Ennek megfelelően, ahogy az a táblázatból is kiolvasható, ha a két játékos együttműködik 3:3 egységet nyernek, ha egyikük visszalép, úgy kifizetése csökken a másik rovására (4:2, illetve 2.4), ellenben, ha mindkét játékos ragaszkodik a győzelemhez úgy az mindkét fél számára a legelőnytelenebb kimenetel (1:1). Ez utóbbi verzió gyakorlatilag a fegyveres konfliktust jelenti, mely akkor fordult volna elő, ha a kubai válság idején a szovjetek nem vonják ki a szigetről a nukleáris töltetek hordozására alkalmas ballisztikus rakétákat, illetve az amerikaiak légicsapást indítanak.

A több egyensúlyi helyzet problémája, hogy erős érdekellentét van a felek között, hiszen mindkét játékos a saját kifizetését igyekszik maximalizálni, nem mindegy számára, hogy 2-őt vagy 4-et nyer. A helyzet további problematikussága, hogy az úgynevezett „maximin stratégiát” megvalósító 3:3-as (az összkifizetés alapján Pareto optimális) állapot nem egyensúlyi helyzet. Ellenben megvan annak az esélye, hogy a racionális játékosok felismerik, hogy az mindkettejük számára méltányos megoldás lehet. A jelenlegi helyzetben ez a tárgyalások beindulását és a helyzet diplomáciai rendezését jelentené.

A modell feltételezi, hogy a játékosok tisztában vannak saját érdekeikkel és képesek racionális sorrendet felállítani a lehetséges kimenetelek között. Mindehhez az is szükséges, hogy a játékosok tisztában legyenek a játék szabályaival, valamint ismejék a másik fél lehetséges stratégiáit is. Ennek következménye, hogy a játékosok teljes információval bírnak a játék lehetséges kimeneteleivel kapcsolatban, tisztában vannak a különféle lépéseik (a választott „stratégiák”) várható következményeivel („kifizetésével”), és meggyőző kommunikációs stratégiát alkalmaznak a saját elköteleződésüket illetően, mely jelzést a másik fél számításba vesz saját stratégiája kiválasztásakor.

20140302_info2

Nem vitatható, hogy a játékban feltételezett információk vélhetően az ukrán válság apropóján is a felek rendelkezésére állnak. Mindkét oldalon képesek felmérni, hogy a tétek növekedésével egyre közelebb kerülnek a játékelméleti szituációban modellezett helyzethez. Kérdés azonban, hogy a felek mennyire racionálisak és meddig lesznek hajlandók elmenni a nyomás növelésében. Az F16-osok, a Fekete-tengerre vezényelt amerikai hadihajó, a lengyelek által a NATO szerződés 4. cikke alapján összehívott tanácskozás egyelőre azt jelzi, hogy az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek beleálltak a „játékba”. E ponton nem lehet mást tenni, mint bízni a racionalitás diadalában, amely Kubában is a 3:3-as kimenetelt eredményezte (a szovjetek kivonták atomrakétáikat Kubából, az Egyesült Államok pedig leszerelte a Törökországba telepített Jupiter rakétáit), habár sajnos orosz oldalról egyelőre elég beláthatatlan, hogy mi is vezérli a döntéshozókat.

*

Képek forrásai:

http://s2.hubimg.com/u/4677109_f520.jpg

http://foreignpolicyblogs.com/wp-content/uploads/chicken-game.jpg

http://www.zerohedge.com/sites/default/files/images/user3303/imageroot/2014/20140302_info2.png

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a  facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.