Legális a rollered?

A járvány ideje alatt megjelent egy új ragadozó a járdákon, és az utakon az elektromos roller. Bárhol szembe találkozhatunk velük a forgalomban, az ételfutároktól kezdve, a diákokon át, az öltönyös üzletembereken keresztül. Egyértelműen színesebbé tették az utakat Azonban gombamód elszaporodásuk több jogi kérdést és problémát is felvetett. Például, hogy a KRESZ szerint milyen járműnek is minősül, szükség van hajtásához jogosítványhoz vagy bármilyen védőfelszerelés használatához? Illetve mi is az az e-roller?

Mi számít elektromos rollernek?

Az e-roller fogalmát hazánkban Kunhalmi Zoltán közlekedési szakértő határozta meg. Ő volt a KRESZ-módosítási javaslat egyik kidolgozója.
Javaslatában három definíciója van az e-rollernek:

1. a motoros roller az, ami legalább kétkerekű, egy tengelyén kormányozott, a rajta utazó egy személyt állva szállítani képes, legfeljebb 4 kW teljesítményű motorral meghajtott jármű;
2. ezen belül kis teljesítményű motoros roller az a motoros roller, amit legfeljebb 350 W teljesítményű motor hajt és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
3. Nagy teljesítményű motoros roller pedig minden olyan motoros roller, ami nem kis teljesítményű motoros roller.

E-rollerek és a KRESZ

Mostanáig a KRESZ-ben nem voltak pontosan szabályozva az e-rollerek, hiszen indokolatlan lett volna a szabályozása. A pandémia idején felmerült jogi kérdésekre azonban választ kellett adni.

Ezek a kérdésekre a magyar jogalkotó 2019-ben kezdett először reagálni, amikor is Pintér Sándor belügyminiszter újságírói kérdésre azt közölte, hogy az elektromos rollereket, hogy az e-roller a segédmotoros kerékpárnak felel meg. A rendőrség többnyire ennek megfelelően jár el ma is, ez azonban problémás, mert így az e-rollerrel közlekedők nagyon nagy rész büntethető. Ezekhez érdemes felidézni a KRESZ segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályait.

Mi is az a segédmotoros kerékpár?

Először is tisztáznunk kell a segédmotoros kerékpár fogalmát a KRESZ-ben. Segédmotoros kerékpárnak nevezünk minden olyan járművet, amely külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és mopedautó. Az elektromos rollerek szempontjából az L1e járműkategória fogalmát érdemes meghatározni.

Kétkerekű járművek legfeljebb 45 km/h tervezési sebességgel rendelkező járművek, amelyben:

• a motor hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm³ belső égésű motor esetében, vagy
• legnagyobb folyamatos névleges teljesítménye legfeljebb 4 kW elektromos motor esetében.

Segédmotoros kerékpárokra vonatkozó KRESZ szabályok

Alapvetően a kerékpárra vonatkozó rendelkezéseket (KRESZ 54. §) kell alkalmazni rájuk három kivétellel:

1. lakott területen a kerékpársávon segédmotoros kerékpárral közlekedni,
2. kétkerekű segédmotoros kerékpáron utast szállítani,
3. segédmotoros kerékpárhoz utánfutót kapcsolni
   nem szabad.

Ezek mellett a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó egyéb szabályok:

• kerékpárutat lakott területen belül nem vehetik igénybe
• sebességkorlátozás lakott területen belül: 40 km/h
• segédmotoros kerékpárokat helyzetjelző lámpákkal és tompított fényszóróval kell kivilágítani
• a motor hengerűrtartalma nem lehet nagyobb, mint 50 cm³, teljesítménye nem több, mint 4 kW
• érvényes A és B kategóriás jogosítvánnyal vezethetjük.

Az új KRESZ módosító javaslat

2021. szeptemberében Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár a KRESZ-t módosító javaslatot terjesztett elő. A javaslatban a kismotor–kerékpár dilemmát kívánta megoldani.

A megoldás az lenne, hogy a kis teljesítményű motoros rollerre a kerékpáros közlekedés szabályai vonatkoznának, bizonyos eltérésekkel.

Ilyen eltérések például, hogy

• rolleren utast szállítani nem lehetne, és
• az alkalmazható legnagyobb sebessége egységesen 25 km/óra lenne.
• a nagy teljesítményű motoros roller a segédmotoros kerékpárra vonatkozó szabályokat örökölné, de ezen sem lehetne utast szállítani, és ennek vezetése a 16. életév betöltéséhez kötött.

Felmerült a kérdések a szabályozás alapján

Az L1e járműkategória szabályait érdemes viszonyítani az e-roller paramétereivel. Az jól látható, hogy a Kunhalmi Zoltán általános definíciója és a segédmotoros kerékpár szabályai egybevágnak, hiszen mindkettő legfeljebb 4 kW teljesítményű motorral meghajtott jármű lehet. Ezt azért választotta a jogalkotó, mert egyértelműen amellett tették le a voksukat, hogy segédmotoros kerékpárként szabályozzák.

A saját meglátásom szerint azonban ez nem biztos, hogy a megfelelő szabályozási megoldás lenne a kérdésben, ezek elsősorban a segédmotoros kerékpárok részletszabályaiban keresendők. Ez a szabályozás egy teljesen új környezetet teremtene a rollerezők számára, hiszen járművük hajtására jogosítvánnyal kell rendelkezzenek, amely kizárná azokat a személyeket, akik még túl fiatalok, hogy jogosítványt szerezzenek, bár ez meglátásom szerint pozitív fejlemény, mert egy ilyen jármű vezetéséhez rutin, tapasztalat, illetve közlekedési alaptudás szükséges. Ezt azzal lehetne áthidalni, ha már általános iskolában a gyerekek megfelelő KRESZ oktatásban részesülnének.

A legnagyobb változás azonban egyértelműen az lenne, hogy az e-rollerek kiszorulnának a járdákról és a kerékpárutakról, ez meglátásom szerint nagy veszélyforrást rejt magában, mert a forgalomban a sofőröknek fokozott odafigyeléssel kell vezetniük, hogy elkerüljék a baleseteket, illetve mert nem rendelkeznek a gépjárművek teljesítményével, ezáltal az autósoknak folyamatosan kerülgetniük kell őket.

Konklúzióként megállapítható, hogy az elektromos rollerek szabályozása jelenleg még eléggé kiforratlan. Ezek a járművek annyira egyediek, hogy nem egy meglévő kategóriába kellene beárazni őket, amely nem a legmegfelelőbb számukra, hanem egy saját, új kategóriába, ahol személyre szabhatjuk számukra a szabályokat.

Ez a cikk az Arsboni 2021 őszi Gyakornoki Programjának keretében készült, melynek támogatója a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda.