Legyen sport az e-sport?

Egy generáció sem nőtt még fel, míg eljutottunk az esetlen grafikás, kezdetleges videojátékoktól a több ezer ember összehangolt munkáját igénylő alkotásokig. Ezzel együtt az e-sport is berobbant a köztudatba, és napjainkban emberek százmilliói követik az e-sport rendezvényeket világszerte. Na de elképzelhető-e, hogy 5 év múlva a középiskolában mindennapos testnevelés és sport címszó alatt Hearthstone-ozzanak a gyerekek? Cikkünkben erre keressük a választ.

Ideális esetben a jogszabályok követik a világban lezajló változásokat, az e-sport esetében azonban erről aligha lehet beszélni. Hiába döntenek rekordot évről évre a nézettségi számok, az európai államok jelentősen elhanyagolták ezt a kérdéskört. Az utóbbi években egyes országokban már a parlament elé kerültek bizonyos problémák[1], összességében mégis azt lehet mondani, hogy – különösen kis hazánkban – az e-sport ritkán képezi politikai viták tárgyát.

Szintén mérsékelten tükrözi az e-sport gazdasági jelentőségét, hogy a magyar jogrendszer pusztán egy 2017-ben kiadott 3 oldalas kormányhatározatban[2] szól az e-sportról. Az azonban érdekes, hogy már ez a 3 éve megjelent határozat is komoly összeggel támogatja az e-sportot, és szorgalmazza a sportágként történő elismerését.

Na de mivel is járna a sportágként történő elismerés?

A közbeszédben ez gyakran egyszerű elvi vitává silányul, hisz sokak fejében a sport egy pátoszos képként él, amivel összeegyeztethetetlen a képernyők előtt görnyedő kapucnis fiatalok látványa. A valóságban ez ennél sokkal érdekesebb kérdés, ugyanis a sportok komoly állami támogatást élveznek, és a különböző ösztöndíjak, az utánpótlás-képzés, a kialakult szervezetrendszer mind-mind nagyot lendíthetne a hazai e-sport sikerességén.

További érdekes jogi kérdéseket vetne fel ez esetben az e-sport hazai szervezetrendszerének kialakítása. Persze a hagyományos sportok esetében is figyelembe kell venni bizonyos nemzetközi alapvetéseket, mégis viszonylag szabad keze van egy államnak azt illetően, hogy a nemzeti focibajnokság mikor kezdődik, hány csapat szerepelhet benne, hogy lehet bekerülni stb. Az e-sportnál azonban számolni kell egy újabb tényezővel, mégpedig azzal, hogy a szoftverek felhasználási jogai az adott videojátékot fejlesztő cég kezében vannak, ami újabb jogi problémákat vethet fel egy rendszeres nemzeti bajnokság kiépítésekor.

Miért érdeke Magyarországnak, hogy sport legyen az e-sport?

A sport, mint egyént és közösséget erősítő tevékenység nemzeti alapérték. A sport magában foglalja az önfegyelem fontosságát, a munka becsületét, a valódi teljesítmény elismerését és az összetartozás szellemét – olvashatjuk a sportról szóló 2004. évi I. törvényben[3]. Ennek megfelelően egy nagyszabású sportrendezvénynek számos, pénzben nem kifejezhető előnye van a társadalom számára a közösségi élménytől elkezdve az idézett törvényben is szereplő értékek hangsúlyozásáig.

Tetszik vagy sem, az e-sport rendezvényekre igaz mindez, így logikus az igény, hogy a magyar állam a törvényben kifejezett céljaival összhangban támogassa a hazai e-sport fejlődését.

A lényeget tekintve irreleváns, hogy ez sportágnak vagy játéknak minősítve, esetleg egy teljesen különálló halmazként kezelve történik meg,

a fontos az, hogy hazánk is kiaknázza az e-sportban rejlő gazdasági és társadalmi előnyöket.

Rövid kitekintésként egy érdekes politikai gondolatébresztő is felmerül a témában. Láttuk, hogy a sportokat több rendszer is politikai legitimáló eszköznek tekintette, többek között mert az erős nemzettudat kiépítésére a nemzeti sportsikerek voltak a legalkalmasabbak. Az e-sport események nézői elsöprő többséggel a fiatalok, vagyis pont az a korosztály, akiknek megszólítására szerte a világban számos politikai párt képtelen. Érdemes elgondolkodni, hogy vajon miként tudna egy párt politikai tőkét kovácsolni az e-sport támogatásából, de ez legyen egy másik cikk témája.

Mit hoz a jövő az e-sportolóknak?

A jogi szabályozás tekintetében az első akadályok már ott felmerültek, hogy vajon munkaviszonynak tekinthetők-e az e-sportolók szerződései a különböző cégekkel, amivel egy korábbi cikkünkben mi is foglalkoztunk[4]. Az elmúlt években számos botrány is kirobbant Nyugat-Európában, melynek fő forrása az volt, hogy az e-sport csapatok minél több pénzt akarnak kisajtolni a sportolóikból, ami kifizetési problémákhoz és visszaélésekhez vezetett. Minthogy az e-sportolók ilyenkor meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben vannak, fontos lenne számukra, hogy a hagyományos sportokhoz hasonlóan ezen a területen is védelmet nyújtson az állam a sportolók számára.

E-sport és Magyarország

Érdekes eljátszani a gondolattal, hogy Magyarországon is sportágként kezeljük az e-sportot. Bár itthon is kifejezetten sokan játszanak videojátékokkal, láthatjuk, hogy általánosságban a társadalmat nem foglalkoztatja ez a kérdés. Míg az egy-két évvel ezelőtt kirobbant loot boxokkal kapcsolatos botrány kapcsán Belgiumban egészen odáig mentek, hogy letiltották a loot boxokat az országban, addig Magyarországon alig lehetett hallani valamit a témáról, hisz ez nem mozgatta meg az embereket.

Minthogy a sportoló és a sporttevékenység fogalmát minden ország maga rendezi, Magyarországnak már most is lehetősége lenne arra, hogy a fentebb is említett – egyébként még csak nem is sarkalatos – törvényt módosítsa, ezzel sportágként ismerje el az e-sportot. Ha nem is kellenek egyből milliárdos akadémiák meg utánpótlás-képzés, abban egyetérthetünk, hogy egy hasonló gesztussal sokat lehetne növelni a hazai e-sport elfogadottságán.

A cikk megírásához az Arsboni a Jogtár adatbázisát használta.

Irodalomjegyzék

[1] https://www.bbc.com/news/newsbeat-49674333

[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A17H1839.KOR&txtreferer=00000001.TXT

[3] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400001.tv

[4] https://arsboni.hu/jatek-vagy-munka-az-esport-jogi-kihivasai/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.