Lehet-e telkem a Holdon?

Gondolkoztál már azon, hogy lehet-e saját telked a Holdon? Hiszed, vagy sem, erre már egy egész iparág épült, és egy joghézagra hivatkozva már online is árusítják a holdföldeket, nagyjából hétezer forintos négyzetméter áron. Végül is olcsóbb, mint egy pesti lakás, és a szomszédok sem zavarnak.

Továbbá napjainkban a nagy űrvállalatok mint a SpaceX, a Blue Origin és a Deep Space Industries is újra indokolttá tették a tulajdonszerzés napirenden tartását az ENSZ Űrbizottságában (UNCOPUOS), mivel az amerikai és a luxemburgi törvényalkotók már állami szinten engedélyezték a tulajdonszerzést a vállalatoknak[1]. Ez pedig amiatt vált most releváns kérdéssé, mivel a fentebb említett

vállalatok elérni kívánt céljai között szerepel az aszteroida bányászat, és az űrbázisok létesítése.

Most pedig térjünk vissza a holdra, és nézzük meg mire számíthatnak a magánszemélyek. Az egyik leghíresebb „Hold tulajdonost”, aki saját földjeit árulja az égitesten, Dennis M. Hope-nak hívják, korábban Nevadában autókereskedéssel foglalkozott. Hope létrehozta a Hold tulajdonosi aktáit, majd kinevezve magát a „galaktikus kormány elnökének”, letétbe helyezte azokat San Francisco telekkönyvi hivatalában. Mindezt arra a joghézagra alapozta, hogy az 1967-es Outer Space Treaty[2] néven ismert nemzetközi szerződés csak az államok tekintetében tiltja a tulajdonszerzést, magánszemélyek esetén nem. Ezeket az aktákat elküldte az ENSZ-nek, valamint az amerikai, és az akkori szovjet kormánynak is. Mivel ezekre választ nem kapott, legitim felhatalmazást érzett arra, hogy belekezdjen a saját Hold ingatlanjainak árusításába. A vevőkörébe olyan emberek is tartoznak, mint Tom Cruise, Clint Eastwood, Ronald Reagan és az idősebb George Bush.

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

De vajon mennyire kikényszeríthető a Hope által árult telek valójában? Ehhez vizsgáljuk meg a fentebb említett nemzetközi egyezményt az Outer Space Treaty-t. 1967. január 27-én három állam, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjet Unió és az Egyesült Királyság ült le egymással, hogy szabályozzák az űr felhasználását és felfedezését. Ez akkoriban a hidegháború idején azért bírt nagy jelentőséggel, mert

ezzel megtiltották, hogy a két egymással szembenálló nagyhatalom háborús célokra használhassa fel a világűrt.

Ez az egyezmény 1967. október 10-én lépett hatályba, és lett a nemzetközi űrjog alappillére. 2015 szeptemberére 104 ország írta alá az egyezményt, és emelte azt be a saját jogrendszerébe, de 24 államban még ratifikálásra vár.[3]

A továbbiakban nézzük meg az egyezményben említett joghézagot. A második cikk azt mondja ki, hogy a világűr, beleértve a Holdat és más égitesteket, nem lehet tárgya nemzetek kisajátításának sem szuverenitás kinyilatkoztatása, sem felhasználás, illetve elfoglalás alapján. Habár az egyezmény világosan kimondja, hogy a világűr az emberiség tulajdona, és csak annak javára lehet felhasználni, a második cikkben – ami leginkább releváns a téma szempontjából – csak az államokra tér ki. Ennek eredményeképp nincs jogi konszenzus arról, hogy a megszorítás a természetes személyekre is vonatkozik-e. Tehát a „Hold vállalkozók” erre a joghézagra alapozva tevékenykednek.

Az egyezmény hatodik cikke világosan kimondja, hogy az államok felelősek minden nem állami kezdeményezés kivizsgálásáért és felügyeletéért, az egyezmény betartása érdekében. Ebből tehát tisztán következtethető, hogy az Outer Space Treaty szellemisége magában foglalja azt, hogy magánszemélyek sem alapíthatnak tulajdonjogot a Holdon.

1979. december 18-án az ENSZ létrehozta az úgynevezett „The Moon Treaty” nevű egyezményt, aminek célja volt a fentebb említett joghézag befoltozása, illetve komoly kötelezettségeket rótt volna az államokra akár a tulajdonszerzés szempontjából is. Ez az egyezmény azonban elbukott, mivel pont a fentebb említett szigorítások miatt nagyon kevés állam ratifikálta.

Tehát, ha valamilyen úton-módon mégis a Holdon találnád magad, és építenél egy házat, nem valószínű, hogy bárki megpróbálna megakadályozni ebben, de komoly jogi csatákra lehet számítani olyan űr ügynökségekkel, mint az amerikai NASA, az európai ESA és az orosz ROSCOSMOS, hiszen ezek a cégek terveznek nemzetközi Hold bázist, és nemzetközi „űr települést” létrehozni a Holdon.

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

Jegyzetek

A képek forrása itt, itt, itt és itt.

[1] https://www.washingtonpost.com/news/innovations/wp/2015/11/18/how-property-rights-in-outer-space-may-lead-to-a-scramble-to-exploit-the-moons-resources/?noredirect=on&utm_term=.87000c619942

[2] http://www.unoosa.org/oosa/en/ourwork/spacelaw/treaties/outerspacetreaty.html

[3] https://www.universetoday.com/20590/moon-for-sale/

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS