Lehetsz-e illegális migráns?

Kevés témáról lehetett idén annyit hallani és olvasni Magyarországon, mint a migrációról. A Kormány országos népszavazást is kiírt a politikai közbeszéd alakulására reagálva, a sajtó kiemelten foglalkozott a problémakörrel. Azonban hiába találkozhattunk rengeteg információval, a sokszor zavaros és manipulatív üzenetek miatt könnyen eltévedhettünk a fogalmak és definíciók útvesztőjében. Migráció vagy bevándorlás? Illegális vagy legális? Ezeket a kérdéseket is tisztázta Dr. Hautzinger Zoltán, egyetemi docens múltheti habilitációs előadásán.

migration

A migráció gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, tartózkodási helyünk megváltoztatása, a jobb életkörülmények keresése mindig is központi szerepet töltött be az életünkben. Ez a folyamatos vándorlás rendre konfliktusokat generált államok és földrészek között egyaránt, így nem példanélküli az a jelenség sem, amivel napjainkban találkozunk, amikor az Európa felé tartó embertömegekről szóló tudósításokat olvassuk.

Ahhoz, hogy a migráció fogalmait könnyebben meg tudjuk érteni, érdemes a vándorlás nemzetközi jogi vonatkozásait is megvizsgálni. Kiindulópontként rögzítenünk kell, hogy a mozgásszabadság, illetve

a letelepedés szabadsága önmagában még nem jelenti azt, hogy ezzel a joggal bárki korlátok nélkül élhet.

A nemzetközi emberi jog ugyanis elismeri az államok széleskörű szabadságát a belépés és a letelepedés szabályainak meghatározásában. Ez alól egyedül a menedékkérők képeznek kivételt, akik a non-refoulment elve alapján nem küldhetők vissza a határról, számukra biztosítani kell a menedékjog elbírálásának eljárását.

A bevándorlás kérdéskörében több fogalompárt különíthetünk el. Az egyik meghatározás a helyváltoztató magatartást a szabályokhoz méri, ez alapján beszélhetünk legális és illegális migrációról. Jogszerű, vagyis legális migrációnak azt nevezzük, amikor a ki- és bevándorlás ellenőrzött keretek között történik, míg illegálisnak a jogszabályok megkerülésével folytatott tevékenységet. Az állam hatóságainak jelenléte fontos a kategóriák elhatárolásában, erre utalnak azok a fogalmak, amelyek a tevékenységet dokumentáltként vagy dokumentálatlanként írják le.

A jogszerűtlen bevándorlás jelzője idővel átalakult, a szakirodalomban irreguláris kifejezéssel kezdték illetni a legális migráció körülményeitől ugyan elkülönülő, de mégsem mindig üldözendő magatartásformákat. A döntés hátterében az állt, hogy a beutazást vagy tartózkodást, mint emberi cselekményt lehet jogellenesnek tekinteni, ugyanakkor az alanyát, elkövetőjét már nem.

Dr. Hautzinger Zoltán
Dr. Hautzinger Zoltán, egyetemi docens

Az irregularitás fogalmának alapja a jogszerűtlenség, ugyanakkor mégsem nevezhetjük teljesen az illegalitás szinonimájának, ugyanis jogszerűtlen beutazásból is származhat jogszerű, de irreguláris tartózkodás (pl. menedékkérelem elbírálása miatt), míg a jogszerű jelenlét is válhat irregulárissá, ha annak jogi feltételei megszűnnek.

A fenti fogalmak a kisebb különbségek ellenére nagyjából fedik egymást, tehát a beutazást nevezhetjük legálisnak, regulárisnak, dokumentáltnak, amennyiben az adott állam ellenőrzése alatt ment végbe a cselekmény, míg illegális, irreguláris vagy dokumentálatlan jelzővel illethetjük azt a migrációt, amikor a hatósági előírásokat kikerüli a bevándorló.

Az előzőkből is kitűnik, hogy a szakirodalomban sem mindig egyértelmű a fogalmak elhatárolása, így nem meglepő, ha napjainkban a közbeszéd leginkább a legális-illegális fogalompárt használja. Azt azonban rögzítenünk kell, hogy

csak a magatartást minősíthetjük jogszerűtlennek, a cselekvőt nem, így a sajtóban és a kormányzati kommunikációban gyakran használt illegális migráns kifejezés jogilag értelmezhetetlen.

A bevándorló útját az adott állam területére nevezhetjük illegálisnak, azonban a migráns személyét, magát már nem. A migráció elmélete ennél jóval bonyolultabb, így az egyszerűsített, jelszószerű fogalmak alkalmazása tudományosan nem helytálló, csupán a közbeszéd befolyásolására lehetnek alkalmasak.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Jegyzetek

Hautzinger Zoltán: Szemelvények a migráció szabályozásáról, Pécs, 2016

A képek forrásai: itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.