Lekapcsolódás joga, avagy a pihenőidő védelme

Ez a Magyar Telekom jogi csapatának állandó rovata az Arsbonin. A rovat célja, hogy tartalmas és érdekes, hol komolyabb, hol könnyedebb írásokkal engedjen bepillantást a Telekom progresszív gondolkodású, szakmailag felkészült, összetartó jogi csapatának a munkájába, gondolkodásába. Ha a rovattal kapcsolatban kérdés, javaslat merül fel, az alábbi címre várjuk az észrevételeket: arsboni@arsboni.hu

A munka világában a digitalizáció előretörésével nemcsak az új technológiák előnyeiről, a munkavégzés hatékonyságára gyakorolt pozitív hatásairól, hanem ezzel párhuzamosan arról is elindult a gondolkodás, hogy a változások hogyan hatnak a mindennapi életünkre, a munka mellett a magánéletünkre, és a pihenőidőnkre, hogyan tudunk lekapcsolódni a munkavégzéshez használt digitális eszközökről.

Könnyen összemosódhat a határ a munka és a magánéleti tevékenységünk között, például ha a szabadidőnkben – privát üzeneteinket nézegetve vagy az interneten böngészve – felvillannak a munkaidőn kívül érkező e-mailek egy aktuális feladattal vagy éppen a következő napi meetinggel kapcsolatban.

Nem is kell különösebb kísértés ahhoz, hogy elolvassuk őket, esetleg visszakapcsolódjunk egy időre a munkavégzésünkhöz.   

Hazánkban és világszerte számos szakmai előadás, cikk témája a digitális detox, a munka világában pedig a gyors technológiai változás következtében a munkavégzés függetlenedése helytől és időtől, a munka és magánélet összeegyeztethetősége (melyről korábban mi is írtunk[1]) vagy a lekapcsolódáshoz való jog, melynek célja a munkaidőn kívüli folyamatos elérhetőség kiiktatása, a digitális eszközökről való lekapcsolódás biztosítása.

Fontos jogi és gyakorlati kérdés az is, hogy a munkaidőn kívüli elérhetőség, rendelkezésre állás tekinthető-e munkaidőnek vagy készenléti időnek.

A hazai ítélkezési gyakorlat szerint készenlétnek minősül, ha a munkáltató a munkavállalótól a pihenőidejében a telefonon történő elérhetőséget és a munkára képes állapot megőrzését elvárja és ezért kifejezett rendelkezés hiányában is megilleti őt a készenléti díj (Mf.I.10.593/2014/4.).

Ugyanakkor a készenlét teljesítése nem állapítható meg, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetősége csak lehetőség volt, mert a munkáltató nem fűzött ahhoz jogkövetkezményt, ha a munkavállaló nem volt elérhető. Ilyen feltételek mellett a munkavállalót a készenlétre jellemző – a munkára képes állapot megőrzésére, szükség esetén bármikor munkába állásra vonatkozó – kötelezettség nem terhelte (EBH2006. 1540.).

Az Európai Parlament először 2021-ben kezdeményezte és kérte a Bizottságot, hogy jogszabályban biztosítsák a munkavállalók jogát ahhoz, hogy a munkaidőn túl következmények nélkül maradhassanak távol a munkahelyi hálózatoktól. [2]

Az Európai Parlament rámutatott arra, hogy a digitális eszközök a munkáltatók és a munkavállalók számára is hatékonyabbá és rugalmasabbá tették a munkát, ugyanakkor megteremtettek egy „folyamatosan ügyeletes” munkakultúrát, amiben a dolgozók bármikor és bárhol elérhetőek, akár a munkaidőn túl is. A technológia lehetővé tette a távmunkát, ami sokak számára vált mindennapossá.

A távmunka ugyanakkor elmosta a határokat a szakmai- és a magánélet között. Nagyon sokan a korábban megszokott időkereten túl is dolgoznak, ezzel rontva a munka és a magánélet korábbi egyensúlyát.

Felmérések kimutatták, hogy a távmunkában foglalkoztatottak kétszer olyan gyakran dolgoznak a kötelező munkaórákon túl, mint azok, akik nem ilyen rendszerben dolgoznak.

A Parlament felhívta a figyelmet arra is, hogy a folyamatos készenlétnek negatív egészségügyi következményei is lehetnek. A jólét alapja a pihenés, ha túl sok időt töltünk a monitor előtt, az csökkenti a koncentrációt, kognitív és érzelmi túlterhelést, fejfájást, szemfáradtságot, kimerültséget, alvási problémákat, szorongást vagy kiégést okozhat.

A Parlament ezért többek között a következő intézkedéseket javasolta:

• a munkáltatók ne várják el, hogy a munkavállalók munkaidőn kívül is elérhetőek legyenek, a munkatársak pedig tartózkodjanak attól, hogy munka miatt keressék a kollégáikat a szabadidejükben,
• az uniós országoknak biztosítani kell, hogy a “lecsatlakozás jogára” hivatkozó munkavállalók védve legyenek, ne érje őket hátrányos megkülönböztetés és létezzenek platformok a panaszok vagy a lecsatlakozáshoz való jog megsértésének kezelésére.

A képviselők úgy vélték, hogy alapvetően mindenkinek joga van a lecsatlakozáshoz, azaz senkitől nem várható el, hogy munkaidőn túl bármilyen digitális csatornán munkával foglalkozzon, telefonhívásokra vagy e-mailekre válaszoljon. Ez a szabadság időszakára is érvényes. A tagállamoknak tehát mindent meg kellene tenniük annak érdekében, hogy a munkavállalók ténylegesen élhessenek a kijelentkezéshez való jogukkal, és emiatt ne érje őket hátrányos megkülönböztetés vagy egyéb retorzió munkáltatójuk részéről.

A digitális technológia fejlődése közel hozza a világot, ki sem kell mozdulnunk otthonról, az online térben azonnal elérjük a számunkra hasznos és szórakoztató tartalmakat. Emiatt nehezen tudunk kikapcsolni. Munkaidőben a laptopunk és a mobiltelefonunk folyamatosan a közelünkben van, munkaidőben is gyakran belenézünk a közösségi média oldalakon érkező üzenetekbe, vagy a magánjellegű levelezésünkbe. Ha a digitális eszközeinket a munkaidőn után sem tesszük le és folyamatosan online maradunk, a munkahelyi levelek és üzenetek is elérnek hozzánk.

Tanulmányok igazolják, hogy a munkaidő után, hétvégén vagy a szabadság alatt beérkező levelek önkéntelenül is hatással vannak a pszichénkre, stresszt okozhatnak, megzavarják pihenésünket és a magánéletünk nyugalmát. A folyamatos online állapot nemcsak a pihenésünket, hanem a munkavégzésünket is befolyásolja. Ha nem tudunk pihenni, kikapcsolódni, a hétvégén újra feltöltődni, ez kihatással lesz a munkavégzésünk hatékonyságára is.

Több tagállamban tettek lépéseket a munkavállalók lekapcsolódáshoz való jogának elismerése, érvényesítése érdekében.

Franciaországban született az első jogszabály 2017-ben, amely elismerte a munkavállalók pihenéshez való jogát, és egyeztetési kötelezettséget írt elő a munkáltató számára a munkavállalókkal vagy azok képviselőivel a munkaidőn kívüli elektronikus kommunikációról.

Európa szerte több nagyvállalatnál életbe léptettek olyan intézkedéseket, amelyek szabályozással korlátozták a munkaidőn kívüli e-mailezést, vagy kifejezetten rendszerbeállításokkal tiltották meg a munkaidőn kívüli levelezést és a szabadságon lévő munkavállalók részére az e-mailek továbbítását, sőt egyes munkáltatók heti néhány órára a szerverek lekapcsolásával tettek kísérletet a kötelező digitális detox bevezetésére, kifejezetten a személyes kommunikáció ösztönzése és a koncentráció, ezáltal a hatékonyság növelése érdekében. [3]

Valószínűleg a jogszabályok szintjén csak általános elveket, a munkavállalók pihenéshez való jogát és a munkáltatókra nézve bizonyos korlátozó szabályokat lehet megfogalmazni. Ezek gyakorlati megvalósítása érdekében a munkáltatók tudnak az adott munkahelyi kultúrához igazodó, életszerű szabályokat, gyakorlatot kialakítani a munkavállalóik védelme, és ezáltal saját hatékony, eredményes működésük biztosítása érdekében.

A Magyar Telekomban – a munkavállalói érdekképviselettel közösen – évekkel ezelőtt kidolgoztunk egy belső szabályozást, amelyben a pihenőidő védelme érdekében összefoglaltuk a legfontosabb alapelveinket.

Mi is megtapasztaltuk, hogy a technológia fejlődése mennyire képes felgyorsítani a folyamatokat, hatékonyabbá tette a munkavégzésünket, lebontotta a kommunikáció időbeli és térbeli korlátait. Mindemellett a rugalmasabb munkavégzési formák (pl. a távmunkavégzés, a kötetlen és rugalmas munkarend) lehetővé tették a munkavállalók számára, hogy eredményesebben hangolják össze munkájukat és magánéletüket.

Ugyanakkor, a „folyamatos elérhetőség” kultúrája számos hátrányt is magában hordoz. A munka és a magánélet közötti határvonalak elmosódnak, ami a munkaidő kiterjesztéséhez vezethet, amennyiben a munkavállaló nem kapcsolódik le a munkahelyi kommunikációs csatornákról, kénytelen a szabadidős tevékenységeit megszakítani vagy korlátozni,  de akár saját elhatározásból is teheti ezt.

Ahhoz, hogy ezeket a kihívásokat kezelni tudjuk, és kiaknázzuk a kommunikációs technológiák előnyeit, olyan szabályokat kellett lefektetnünk, amelyek megfelelnek a Társaság ilyen irányú elvárásainak és a munkavállalók érdekeit is tiszteletben tartják. Ezzel lehetővé vált, hogy a szabályozás szintjén garantáljuk a hatékony és eredményes együttműködést és a munkavégzést, miközben teljes mértékben a munkavállalókra bízzuk, hogyan osztják be a szabadidejüket.

Természetesen mindez akkor tud hatékony lenni, ha a mindennapi életben is alkalmazzuk ezeket.

A belső szabályozásunk, a teljessége igénye nélkül, a leggyakoribb kérdéseket tárgyalja, ami a pihenésünket, a pihenőidőnkben történő kikapcsolódásunk védelmét szolgálja.

Célunk egy olyan munkakörnyezet megteremtése és fenntartása, amelyben a munkavállalók érzik, hogy megbecsülik őket, jogaikat, érdekeiket tiszteletben tartják és amelyben a bizalom minden együttműködés alapja.

 Olyan munkakörnyezet kialakítására törekszünk, amely motivál, hatékony munkavégzésre ösztönöz, ugyanakkor lehetővé teszi szabadságjogaink gyakorlását, és a pihenőidő védelmét.

A vezetők és munkatársak személyes igényeit is figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk a mindennapi életben betöltött szerepeiket, beleértve a magánéletüket is.

Támogatjuk őket abban, hogy összehangolják munkájukat és magánéletüket, hogy lehetőségük legyen pihenésre, szabadságra és egyéni élethelyzeteik kezelésére.

Elvárjuk és szorgalmazzuk a mobileszközök felelős és mások igényeit tiszteletben tartó használatát.

Tiszteletben tartjuk munkavállalóink szabadságjogait és elfogadjuk, hogy szabadidejük, illetve szabadságuk alatt nem kívánnak munkával kapcsolatos hívásokat vagy e-maileket fogadni, illetve azokra válaszolni.

Ugyanakkor nem tiltható meg, hogy a munkavállalók a szabadidejükben e-mailt küldjenek, telefonáljanak vagy munkát végezzenek. Ez azonban senkivel szemben nem lehet elvárás, és senkit nem érhet hátrány amiatt, ha a munkaidőn túl, szabadidejében vagy szabadsága alatt nem fogadja ezeket a telefonhívásokat, vagy nem olvassa el és nem válaszolja meg az e-mail üzeneteket.

A munkaidőn túl adott feladatokat a munkavállalók csak a következő munkanapjukon kötelesek végrehajtani, illetve azt megkezdeni.

Kivételt képezhetnek ez alól a vészhelyzeti vagy az azonnali intézkedést igénylő események, illetve a készenlét és a rendkívüli munkavégzés elrendelésének esetei. Ezen esetekben a telefonhívás, vagy az online csatornán küldött üzenetek kifejezetten a kommunikáció preferált módját jelenthetik.

Elkötelezettek vagyunk a kölcsönös megbecsülésen alapuló értekezletkultúra kialakítása mellett, különös tekintettel a hibrid munkavégzésre.

A mobileszközök felelős, másokat tiszteletben tartó használata a megbeszélések és a mindennapi interakciók során alapvető előfeltétele a kiegyensúlyozott együttműködésnek.

A mások iránt tanúsított tisztelet jelének tekintjük a mobileszközök kikapcsolását, illetve némítását a megbeszélések alatt, vagy éppen az indokolt kivételekben történő megállapodást.

Forrásjegyzék

A Jogtanácsosok a digitális világban rovat a Telekom jogi csapatának állandó rovata az Arsbonin.